Előfizetés

Menesztenék az egészségügyi minisztert

Április 15-ére hívta össze Peter Pellegrini szlovák házelnök a pozsonyi parlament rendkívüli ülését, amelyet az ellenzék kezdeményezett, Viliam Čislák egészségügyi miniszter leváltására – írt az Új Szó. 

Mint a pozsonyi magyar nyelvű napilap írta, leváltását a liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS, Az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek, és Daniel Lipšic független képviselő (NOVA) kezdeményezte, de támogatták a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) és Bugár Béla pártja, a Híd képviselői is.

Lipšic szerint Čislák fedezi elődje ügyeit. Ígérete ellenére sem változtatta meg a pöstyéni kórház igazgatótanácsának összetételét. Zuzana Čižmáriková, a minisztérium szóvivője szerint az ellenzéki politikusok nem akarják megismerni a valós helyzetet, inkább „színházi műsort” adnak elő.

Reformokat látnának a görögöktől

Reformokat akar látni Görögországtól Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke. Megfogalmazása szerint Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök moszkvai látogatása aligha segíti az Athén és a hitelezők közötti tárgyalásokat. „Oroszország jelenleg nem lehet komoly tárgyalópartner Görögország számára” – hangoztatta Weber. Hozzátette, Athénnak végre eredményeket kell felmutatnia.

Martin Schulz az Európai Parlament elnöke a ZDF-ben ugyanakkor úgy foglalt állást, hogy Ciprasz Moszkvában nem tért el az Európai Unió által képviselt irányvonaltól. Ez pedig megnyugtatta őt – tette hozzá.

A Bundestag gazdasági bizottságának elnöke, a keresztényszocialista Peter Ramsauer ezzel szemben keményen bírálta a görög kormányfő moszkvai útját. „A pénzügyi hazárdjáték után most a külpolitikai nyomásgyakorlás következik” – jelentette ki a Passauer Neue Presse című lap csütörtöki kiadásában. Szerinte Ciprasz ezzel egy vörös vonalat lépett át. A CDU politikusa, Elmar Brok,az Európai Parlament külügyi bizottságának elnöke, emlékeztetett arra, hogy Oroszország önmagában nem állíthatja vissza a korábbi életszínvonalat Görögországban.

Egyre nehezebben tudja a görög kormány féken tartani azokat, akik még a kormánynál is szélsőségesebbek. Hivatalos közlések szerint két rendőr megsérült, kilencet pedig letartóztattak, amikor összecsapások törtek ki Athénban fiatal tüntetők és a rendőrség tagja között. Az anarchisták az egyik legbiztonságosabbnak vélt börtön bezárását követelték.

A rendőrség szerint testi sértés és vandalizmus a vád a letartóztatott személyek ellen. További 21 fiatalt ideiglenesen vettek őrizetbe. Beszámolók szerint a tüntetők egyebek mellett köveket dobáltak a rendőrökre, akik könnygázt vetettek be velük szemben. Legalább két gépkocsit gyújtottak fel.

Az anarchisták annak a börtönnek a bezárását akarják elérni, ahol egy sor „bajtársukat” tartják fogva. Megmozdulásaikat azután is folytatták, hogy januárban a radikális baloldali Sziriza került hatalomra.

Magyarországtól is háborús kártérítést követelnek

Már nemcsak Németországgal, hanem Magyarországgal és Olaszországgal kapcsolatban is felmerül a második világháborús kártérítés ügye. A szlovéniai háborús veteránok közössége azt követelte Miro Cerar miniszterelnöktől, hogy dolgozzon ki törvényt, amely a háborút jóvátételt lenne hivatott rendezni. A jogszabályba szerintük bele kell foglalni, hogy a három országnak kártérítést kell fizetnie a volt jugoszláv tagköztársaság számára.

A SUBNOR nevű szervezet a miniszterelnöknek írott levelében azt állította, hogy más országok már rég rendezték Németországgal a kérdést. Szerintük ezen országok kötelessége a háborús jóvátétel megfizetése függetlenül attól, hogyan alakulnak a bilaterális kapcsolatok. A levélben emlékeztetnek arra, hogy a görög kormány háborús jóvátételt követel Németországból, majdnem 280 milliárd euró értékben.

Az Egységes Baloldal nevű ellenzéki párt már múlt hét elején a görög kormány törekvéseire hivatkozva azt firtatta, hogy a ljubljanai kabinetnek is kártérítést kell követelnie Berlintől az ország területén a nácik által elkövetett rémtettekért. Cerar erre azt válaszolta, hogy ezt a kérdést „széles politikai aspektusban” kell szemlélni. Mint akkor fogalmazott, a második világháború óta hetven év telt el, s Szlovénia 2004-es uniós csatlakozása óta a téma lekerült a napirendről, ennél sokkal fontosabb kérdések is felmerülnek a német-szlovén bilaterális kapcsolatokban. Azt is közölte, nem ez a legmegfelelőbb idő arra, hogy a háborús kártérítések kérdését ismételten napirendre tűzzék.

Magyarország 1941. április 11-én kezdte meg a Délvidék visszacsatolását. Budapest követelései ellenére sem kapta azonban vissza korábbi délvidéki területeit. Magyarországhoz került Bácska, a Baranyai háromszög, a Muravidék és a Muraköz, ez utóbbi két terület ma Szlovénia része. A Nyugat-Bánát ezzel szemben német ellenőrzés alatt maradt.