A magyar cégek harmada nem tervez előre

A magyar cégek 32 százaléka nem tervez előre, pedig az üzletmenet és a munkaerő tudatos tervezése segíti a szakemberhiánnyal kapcsolatos kockázatok leküzdését, a szervezeti hatékonyság növelését és kedvező hatással lehet a vállalat versenyképességére is - derült ki a HVG HR Center megbízásából készített kutatásból, amely a közép- és nagyvállalatok terveit és diplomás munkaerővel kapcsolatos igényeit vizsgálta.

A csaknem ötszáz vállalat megkérdezésével készített reprezentatív kutatás eredményeit csütörtökön, budapesti sajtóbeszélgetésen ismertette Veres Rita, a kutatást a GVI-vel közösen végző Aon Hewitt cégvezetője.
Kiemelte: a vállalatok csaknem fele szerint a hosszú távú siker legfontosabb tényezője a nemzetközi és hazai szabályozáshoz való igazodás.
A technológiai változásokhoz való alkalmazkodás a 6. helyen szerepel, miközben a nemzetközi kutatásokban a második-harmadik helyet szokta elfoglalni ez a tényező - mondta.

Veres Rita ismertette: tízből négy cég szerint a gépészmérnökökből lesz a legnagyobb hiány 2017-ig a magyar gazdaságban, míg minden harmadik vállalat villamosmérnök-hiányt prognosztizál, akiket a jármű és közlekedésmérnökök követnek. A kutatásból kiderült, hogy a cégek jobban preferálják a pár éves tapasztalattal rendelkező munkatársakat, minden hetedik-nyolcadik nyitott pozíció szól csak pályakezdőknek. Ez az arány gépmérnököknél 20 százalék, villamosmérnököknél 17-18 százalék, tehát itt jóval nagyobb a kereslet a fiatalok iránt – tette hozzá az Aon Hewitt cégvezetője. A felmérés készítői arra is rákérdeztek, milyen problémák vannak a pálykezdők munkára való felkészültségével. Minden harmadik cég a tapasztalat hiányát említette, ami a nyelvtudásbeli hiányosságoknál is fontosabb.

A cégek ötöde szerint a fiatalok beilleszkedése sem megy mindenütt simán, de kiemelték az önálló munkavégzés, a kreativitás, a csapatszellem és a kommunikációs készségek fejlesztésének fontosságát is – mondta Veres Rita. Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár a kutatási eredményeket követő beszélgetésen kiemelte: a gyakorlati képzés hiányát számos vállalat kifogásolja, amire a duális képzés a válasz. Az államtitkár szerint megteremtették annak a lehetőségét, hogy vállalati szakemberek úgy vehessenek részt a felsőoktatási képzésben, ahogy az egyetemi oktatók - erről törvény is rendelkezni fog majd. 

Szerző

Eltűnt a rendszerből a Habony-autó?

Publikálás dátuma
2015.04.09. 15:58
Forrás: Facebook
Egyelőre furcsa rejtély övezi annak a Habony Árpád által vezetett, több szabálytalanságot elkövetett fekete Volkswagen kisbusznak az eredetét, melyet március 29-én filmeztek le a Fővárosi Főügyészség Fő utcai épületétől nem messze, miközben ott Tarsoly Csaba Quaestor-vezérigazgató előzetes letartóztatásáról tárgyalt a bíróság. A NAE-045 rendszámú autó ugyanis rendszáma alapján egyáltalán nem szerepel a hivatalos nyilvántartásban.

Lapunk az Ügyfélkapu gépjárműkeresőjében próbálta ellenőrizni - ahol egy forgalomban lévő autó jogi állapotáról a legkézenfekvőbb tájékozódni -, ám az április 9-i állapot szerint "ilyen adatokkal autó nincs forgalomban". Csütörtökön a Terrorelhárítási Központ az origo.hu kérdésére közölte: a szóban forgó autó nincs a tulajdonában, a vagyonkezelésében, s nem lízingeli és nem bérli azt. Felmerült, hogy a tanácsadó az államtól kapta volna rendelkezésre a kisbuszt, de a a minisztériumok és háttérintézményeik működéséhez szükséges gépjárműveket üzemeltető Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság ezt cáfolta.

Az, hogy a Volkswagen gyakorlatilag eltűnt a rendszerből, több ok miatt lehetséges: elképzelhető - talán a kéretlen reflektorfény okán -, hogy ideiglenesen kivonták a kocsit a forgalomból, de ez akár egy NAV-végrehajtás vagy egy be nem fizetett súlyadó miatt is bekövetkezhetett. Nem kizárt viszont, hogy titkosszolgálati autóról van szó, így még a rendőrség sem tudja lekérni a kocsit a rendszáma alapján.

A Népszava nem tartja elképzelhetetlennek, hogy valaki(k) valakinek az utasítására bizonyos időre ,,fedetté tették" (vagyis szándékosan nem kereshető a gépjármű az adatbázisban) a gépkocsi rendszámát.

Lapunk ennek tisztázására a Belügyminisztériumhoz fordult, ám a tárca szerint a gépjármű ugyancsak "nem tartozik a Belügyminisztérium flottájába". Azt is szerettük volna megtudni, hogy mi a magyarázat arra, ha egy jármű nem szerepel a nyilvántartásban, mégis bizonyíthatóan forgalomban van, de azt kérdésünket egyelőre válasz nélkül hagyták.

Szerző
Témák
Habony Árpád
Frissítve: 2015.04.09. 19:53

MSZP: A kormány fizetőssé teszi az egészségügyet

Az Orbán-kormány törvényjavaslata szerint ezentúl az orvosok elfogadhatnák a hálapénzt. A hálapénz legalizálásának ötlete dupla kormányzati beismerés: a Fidesz végleg lemondott az egészségügyi dolgozók bérrendezésről, és fizetőssé teszi az egészségügyet - olvasható az MSZP közleményében.

A dokumentum így folytatódik:

Az igazságügyi minisztérium javaslata azt is nyilvánvalóvá teszi, hogy a totális káosz immár nem csak a kormányzati kommunikációt, hanem magát a kormányzást is jellemzi: egy hónapja az egészségügyért felelős államtitkár még az egészségügyi bérek rendezését és a hálapénz-rendszer felszámolását ígérte. A történtek után Zombor Gábornak tisztáznia kell, hogy ő még a felelős az egészségügyért, vagy sem. Ha nem teszi, távoznia kell posztjáról.

Ezzel a javaslattal a betegellátó-rendszert öt éve véreztető Orbán-kormány az orvosokat még megalázóbb helyzetbe hozza és immár orvos és orvos között is különbséget tesz, a betegek vállára pedig aránytalan pluszterheket rak.

Ha a kormány az elmúlt években az egészségügyi bérrendezésében teljesített volna olyan jól, mint a közpénzek eltőzsdézésében, lenne forrás a magyar orvosi és szakdolgozói kar méltó megfizetésére. A hálapénz legalizációjával a brókerkormány az intézményesített korrupciót támogatja. Az MSZP az orvosi kamarával és a rezidensszövetséggel egyetértésben a javaslat visszavonását és az egészségügyi életpályamodell évek óta ígért bevezetését követeli!

Tukacs István,
országgyűlési képviselő

Szerző