Előfizetés

"Kamukauszt" - Nyomoznak a jobbikos képviselő ellen

Nemzeti szocialista rendszer bűneinek nyilvános tagadása gyanúja miatt nyomozást rendelt el Kulcsár Gergely jobbikos országgyűlési képviselő ellen a Központi Nyomozó Főügyészség - hangzott el az M1 aktuális csatorna Híradójában.

A Híradó értesülései szerint az ellenzéki politikust egy magánszemély jelentette fel, amiért 2012-ben, egy frakciótársainak írt, de később nyilvánosságra került levélben "kamukausztnak" nevezte a népirtást. A műsorban Nagy Andrea, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője elmondta, a nyomozás során vizsgálják majd, hogy a képviselő megnyilvánulásával tagadta vagy kétségbe vonta a nemzeti szocialista rendszer által elkövetett emberiség elleni cselekmények tényét. Vejkey Imre (KDNP), az Országgyűlés mentelmi bizottságának elnöke jelezte: a parlament - az általa vezetett testület javaslatára - kétharmados döntéssel határozhat a jobbikos képviselő mandátumának felfüggesztéséről.

Az M1 információi szerint Kulcsár Gergely ellen a holokauszt áldozataira emlékeztető Duna-parti szoborkompozíció 2011-es meggyalázása miatt is érkezett feljelentés, de az ügyészség szerint ebben az ügyben csak rágalmazás miatt indulhatott volna büntetőeljárás, ez a cselekmény azonban már tavaly nyáron elévült.

Bőkezű Közgép: Simicskáék 11 milliárdos osztalékot kaptak

Publikálás dátuma
2015.04.09. 22:55
FOTÓ: Szalmás Péter/Népszava
A főtulajdonos és a miniszterelnök között kitört háborúskodás ellenére príma évet zárt a Közgép. A cég 11 milliárdos osztalékot fizetett ki Simicska Lajosnak és többi tulajdonosnak - írja az Index.

Az Index információi szerint február 18-án tartott közgyűlést a Közgép Építő- és Fémszerkezetgyártó Zrt., ahol az igazgatóság tájékoztatta a részvényeseket a 2014-es év üzleti eredményeiről. A Szigeti Ferenc igazgatósági tag által prezentált jelentésből az derült ki, hogy a Közgép tavalyi árbevétele 112,9 milliárd forint volt. A cég ezzel jelentősen javított a 2013-as eredményén, akkor ugyanis csak szűk 72 milliárdos volt a forgalma.

A részvényesek egyhangúlag 12:0 arányban elfogadták a beszámolót, és döntöttek arról is, hogy mi legyen az adózott eredmény sorsa. Eszerint a 14,1 milliárdos adózás előtti eredményből 11 milliárd forintot kell kifizetni osztalékként a tulajdonosoknak. Az Index úgy tudja, hogy a cég a hatalmas összegű osztalékot időközben ki is fizette a tulajdonosoknak, köztük természetesen Simicska Lajosnak.

Zdeborszkyt már be is idézték

Publikálás dátuma
2015.04.09. 21:15
Fotó: Molnár Ádám, Népszava
Tanúként hallgatja ki a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) szerdán Zdeborszky Györgyöt, aki a győri ETO Parknak való hitelnyújtás idején az Magyar Fejlesztési Bank igazgatósági elnöke volt - értesült a Népszava. Információink szerint a vádhatóság másokat is azonnal kihallgatna az ügyben, miközben a Quaestor-botrány nyomán zajló nyomozásról továbbra sem adnak információt, a kormányzati felelősség, illetve a bennfentes kereskedelem gyanújának vizsgálatáról pedig továbbra sincs szó.

Annál látványosabban talán nem is lehet bizonyítani a kormány manipulációit, mint amit most tesz Quaestor-ügyben. Kiváltképp a váratlanul "megtalált" Magyar Fejlesztési Bank (MFB) által nyújtott hitel ügyében. Rogán Antal, már a botrány kirobbanása után néhány nappal ugyanis előállt azzal, hogy a 150 milliárd forintnyi fiktív kötvénykibocsátással gyanúsított brókerház által elkövetett csalások lényegében a szocialisták üzelmeinek köszönhetőek, mert a Gyurcsány-kormány idején a Quaestor-csoport egy másik vállalkozásának egyik üzleti projektjét, a győri ETO Parkot egy hitellel támogatta az MFB.

A Fidesz mindvégig igyekezett fenntartani ezt a már elsőre is komikusnak tűnő, "szocialista" szálat annak ellenére, hogy hamar egészen nyilvánvalóvá vált a kormánypárt egyes prominensei és a Quaestor vezetői közötti kapcsolat. A szálak egyértelműen elvezettek Orbán Viktorhoz is, hiszen kiderült: a brókercég munkatársai közül valaki, vagy valakik nem pusztán a parlamentbe, a miniszterelnök irodájába is közvetlen bejárással rendelkeznek, s oda bármikor bevihetnek leveleket személyesen.

Sem Orbánt, sem pedig az ügyben megszólaló többi fideszest nem zavarja, hogy bár állításuk szerint február 25-én a kormányfő felszólította a tárcák képviselőit, hogy a minisztériumok által kétes brókerházakba fektetett közpénzeket vonják ki azokból, jó két héttel később a kormányfő mégis arra adott utasítást Varga Mihálynak, hogy haladéktalanul - egyetlen napon belül - vegye fel a kapcsolatot Tarsoly Csabával. Történt ráadásul ez azután - vagy előtt - néhány órával, hogy a Quaestor-vezért arról írt Orbánnak, hogy 300 milliárdos lyuk keletkezett cégében, melyet nem tud törleszteni, másként: állami segítségre van szükség ahhoz, hogy a hozzájuk befektetőket kifizesse. Vagyis a magyar miniszterelnök nem a Magyar Nemzeti Bankban működő felügyelethez, nem magához a jegybankelnökhöz, Matolcsy Györgyhöz fordult, hanem a gazdasági miniszterét kérte fel arra, hogy tárgyalásba bonyolódjon egy öncsődöt jelentett brókerház magyarázkodó vezetőjével.

Vajon miért nem verte félre akkor, legalább március 9-én a harangokat Orbán Viktor? A kérdés költői, hiszen - ahogy az összes, kormányzatot érintő kényes kérdésre - erre sincs őszinte válasz - ennek ellenére a Népszava több kormányzati szervtől is várja az idevágó feleleteket. Csakhogy a kormányzó párt válaszadás helyett azon munkálkodik, hogy elterelje a figyelmet, levesse magáról a felelősséget, ehhez pedig, ha kell beveti a hatalmi arzenál összes lehetséges eszközét. Az ügyészség jelenleg nem vizsgálja az Orbánnal szemben megfogalmazódott bennfentes kereskedelem gyanúját, ellenben a kormányzati vádaskodások ügyében igen aktívnak mutatkozik.

Annak a 17 milliárd forintnak ugyanis, amelyet majd’ tíz évvel ezelőtt az MFB hitelként a győri ETO Park részére biztosított, az égvilágon semmi köze nincs a brókerbotrányhoz. A pénzt nem is a Quaestor, hanem az ETO Park kapta a stadionra, a szállodára és bevásárló központra, pontosabban az ezekből álló komplexum megépítésére. A mostani bűnügy pedig arról szól, hogy a Quaestor fedezet nélküli kötvényeket bocsátott ki, vagyis az egyik oldalon nettó csalásról beszélhetünk, a másik oldalon egy hitelről, amely mögött fedezetként ott állnak az elkészült létesítmények. (Ebből a szempontból lényegtelen, hogy azok értékesíthetőek-e vagy sem, mert bár kétségtelen, hogy 2011-ben Baranyay László, az MFB akkori vezetője rossz hitelként számolt be erről a 17 milliárdról, feljelentést is akart tenni, de egyes források szerint ezt a - Fidesz uralta - politika nem engedte neki, sőt az Orbán-kormány még az előző ciklusban is további 250 millió forint vissza nem térítendő támogatást biztosított a projektnek. Mint ahogy a politika támogatta, ugyancsak közpénzből, a Fradi, felcsúti, vagy a debreceni stadion megépítését.)

Szakértők szerint mocskos játékot játszik a kormánypárt, mert ahelyett, hogy szembenézne a valósággal, s felelősségre vonná a helytelenül eljáró tagjait, mások befeketítésével próbál kimászni a csávából. Ennek az akciónak a része az is, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatallal (Kehi) feljelentést tetet az MFB-s hitellel kapcsolatban, aminek célja ugyanis nem lehet más, mint a figyelem elterelése, s a lakosság megtévesztése, azaz, hogy azt a látszatot keltsék, a kormány vizsgálatot indított, majd feljelentést is tett, az illetékes szervek pedig máris megindították a nyomozást a brókerügyben. Magyarán azt próbálják elhitetni, hogy a kabinet leszámol a csalókkal. Csakhogy erről szó sincs - sőt, jogilag is megmagyarázhatatlan módon - a hatóságok két héten át hagyták szabadlábon mozogni a Quaestor-vezért, aki - információink szerint - ezidő alatt igenis kísérletet tett arra, hogy elvégezze azt a vagyonkimentést, amelyre az ügyészség szerint objektív okokból nem volt lehetősége.

A kabinet tehát a Kehi utasításával és annak feljelentésével nem tett mást, mint látványosan bizonyította: nem a közösségi ügyeknek, céloknak megfelelően használja intézményeit, nem úgy működteti a fékek és ellensúlyok rendszerét, ahogy ezt egy demokratikus államban kötelező lenne, hanem az általa kijelölt bűnösökkel szembeni fellépésre, vagy épp a bűnök elfedésére. Ezt erősíti az is, hogy a Kehi feljelentése nyomán, a Népszava információi szerint a Központi Nyomozó Főügyészség azonnal mozgásba is lendült és szerdára már be is hívatta tanúkénti kihallgatásra Zdeborszky Györgyöt, aki a hitelnyújtás idején az MFB igazgatósági elnöke volt. Sőt, úgy tudjuk, a nyomozók máris meg kívánják hallgatni az ügyben Erős Jánost is, aki vezérigazgatóként irányította a bankot ezidőtájt, ám Erős, ma még külföldön tartózkodik, éppen ezért még nem értesült arról, hogy a nyomozók őrá is kíváncsiak lettek.