Brókerbotrány - Egyeztet az NGM és a bankszövetség

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke egyeztetést kezdett a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztését érintő módosításokról, valamint a Quaestor vállalatcsoport károsultjaihoz kapcsolódó parlamenti javaslatról - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

A közlemény szerint az egyeztetést a bankszövetség és az NGM munkatársai hétfőn folytatják.
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője pénteki budapesti sajtótájékoztatóján jelntette be, hogy a kormánypárt javaslatot nyújt be a parlamentnek a Quaestor-csoport károsultjainak kártalanítására.
A javaslat szerint egy követeléskezelő alapot állítanak fel, és ezen keresztül a Quaestor minden károsultját 30 millió forint erejéig kártalanítják.

A követeléskezelő alapba bekerülne a Quaestor-ügy károsultjainak összes kötvénye, és a Befektetővédelmi Alap (Beva) is befizetné oda azokat az összegeket, amelyeket megítél a károsultaknak. A Beva befizetését a befektetési vállalkozások piacának - brókercégeknek és befektetési cégeknek - kellene kiegészítenie, cserébe ők kapnák a Quaestor felszámolásából keletkező vagyont. Utóbbi szektornak ezt a kiegészítést a jegybank hitelnyújtással megelőlegezné, e kölcsönt pedig tíz év alatt kellene visszafizetni - ismertette Rogán Antal. Hozzátette, hogy a javaslatot várhatóan pénteken este nyújtják be a parlamentnek.

A pénzügyi szektort érintően egy másik törvényjavaslat is a parlament elé kerülhet pénteken, erről Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter beszélt egy tévéműsorban. A pénzügyi törvényjavaslat csomag erősíteni kívánja a felügyeleti jogosítványokat a befektetési vállalkozások megfelelő ellenőrzése érdekében.

Szerző

Kukorelly Endre kapja az Artisjus Irodalmi Nagydíjat

Mind, átjavított, újabb, régiek című költői életművét összegyűjtő kötetéért Kukorelly Endre veheti át az Artisjus Irodalmi Nagydíjat, az irodalmi díjakat pedig Szijj Ferenc, Háy János, Károlyi Csaba és Szilágyi Márton kapják. Az elismeréseket április 21-én adják át.

A díj alapítása, 2006 óta összesen 48 költőt és írót ismert el a szervezet - közölte a Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület pénteken az MTI-vel.

Az irodalmi nagydíj célja az előző év egy kiemelkedő, különösen értékes alkotásának jutalmazása, a további díjak pedig ösztönzésül szolgálnak a tehetségüket már bizonyított művészek további alkotómunkájához.

"Éveken át a díjakkal járó pénzjutalom jelentette Magyarországon a legnagyobb összegű civil irodalmi elismerést, ám a szerzői jogi törvény 2012-es módosítása miatt az alkotóknak már nincs lehetőségük arra, hogy saját egyesületük útján kulturális célra fordítsák a jogdíjukból származó összeget. Ezért 2013-tól ezt a pénzt az egyesület a Nemzeti Kulturális Alapnak utalja át" - olvasható a közleményben. Az irodalmi nagydíj korábban 3 millió forinttal járt, az irodalmi díjak pedig egy éven át havi 100 ezer forintos ösztöndíjjal. 2013 óta az elismerés nem jár pénzjutalommal, a kitüntetettek oklevelet, a nagydíjas egy bronzszobrot, Csíkszentmihályi Róbert szobrászművész alkotását veheti át.

Az Artisjus Irodalmi Nagydíjjal kitüntetett Kukorelly Endre 1951-ben született Budapesten, a költő, író, újságíró, kritikus jelentős szakmai díjak és állami elismerések kitüntetettje. Kukorellynél a versek mindig élő szövegek, el kell viselniük, hogy a szerzőjük sosem hagyja őket békén, más lesz a címük, új szomszédaik lesznek, máshogy tagolódnak, szavak cserélődnek ki bennük. Hiszen ezek a versek élnek. A versírás ugyanis ennél a szerzőnél élvezet, és Kukorelly azt szeretné, ha a verseinek olvasása is az lenne - áll a dokumentumban. A díjazott válogatást a Libri Kiadó 2014-ben adta ki Mind, átjavított, újabb, régiek címmel.
Szijj Ferenc Agyag és kátrány című, a Magvető Kiadónál megjelent verseskötetéért kap elismerést. A szombathelyi születésű költő tizedik kötete öt ciklusra bontva negyven rövidebb-hosszabb verset tartalmaz, és a mulandó tárgyi világ részletező leírásával mutatja meg az emberi sorsot. "Költészete a magyar nyelvű gondolati szabadvers megújításának jegyében vált tökéletessé" - olvasható az indoklásban.

Háy János író, költő, képzőművész Napra jutni című, az Európa Kiadónál megjelent novellakötetéért kapja a díjat. Az 1960-ban született szerző a műben A gyerek című nagyregény tematikáját világítja meg más perspektívából; a novellák a gyermekkorra, az elszakadásra fókuszálnak. A díj méltatása szerint Háy a széttartó motívumokból furfangosan összeálló szövegekben úgy rajzol meg egyedi sorsokat, tragédiákat, hogy egy egész generáció magára ismer.

Károlyi Csaba kritikust Nincs harmadik híd című, a Kalligram kiadónál megjelent kritikagyűjteményéért díjazza az Artisjus. A szerző kedvére barangol az írók világában, akár egy régóta ismerős piacon, ahol mégis mindig új ínyencségekre lelhet - olvasható az indoklásban.

Szilágyi Márton irodalomtörténész A költő, mint társadalmi jelenség című, a Ráció Kiadó gondozásában megjelent kötetéért kap elismerést. Az 1965-ben született egyetemi professzor kutatási területe a 18-19. századi magyar irodalom, legutóbbi kötetében arra tesz kísérletet, hogy bemutassa, melyek azok az események, történések, amelyek meghatározták Csokonai Vitéz Mihály életét és pályafutását. Szilágyi Márton nem irodalmi elemzéseket nyújt, hanem az irodalom társadalomtörténeti megközelítését preferálja - áll a dokumentumban.

Az irodalmi nagydíjat korábban olyan alkotók kapták, mint Ferencz Győző, Tandori Dezső, Bodor Ádám, Gergely Ágnes, Tolnai Ottó, Spiró György, Oravecz Imre, Balla Zsófia, Kántor Péter, Pintér Béla, az irodalmi díjat pedig többek között Berniczky Éva, Balázs Attila, Borbély Szilárd, Bezeczky Gábor, Dragomán György, Cserna-Szabó András, Jónás Tamás, Temesi Ferenc, Závada Pál, Tóth Krisztina, Buda Ferenc, Szilágyi Zsófia, Fodor Ákos, Háy János, Kiss Judit Ágnes, Tverdota György, Bertók László, Zalán Tibor, Szvoren Edina, Mesterházi Mónika, Szálinger Balázs, Takács Zsuzsa és Szőnyei Tamás vehette át.

Szerző

Tavaszi fesztivál - Variációk két cimbalomra

Publikálás dátuma
2015.04.10. 07:47
Lukács Miklós, Balogh Kálmán FORRÁS: BUDAPESTI TAVASZI FESZTIVÁL
Balogh Kálmán és Lukács Miklós cimbalomművészek közös lemezének bemutatókoncertje kiemelkedő esemény a ma induló 35. Budapesti Tavaszi Fesztiválon. A két zenész a közös munkáról, a hazai és külföldi megbecsülésről beszélt lapunknak adott interjújukban.

Két kiváló muzsikus, két cimbalom, egyedülálló zenei produkció. A Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében április 12-én, a Pesti Vigadó dísztermében mutatja be Összehangolva című közös lemezét Balogh Kálmán és Lukács Miklós, akik több évtizede a magyar zene kiemelkedő formálói. A két alkotó a rangos FolkEurópa Kiadó felkérésére Cimbalomduó - Négykezes Cimbalomra címmel 2009-ben készített közös albumot, amely a szakma és a közönség elismerését is kivívta.

„Fantasztikus élmény volt az első közös lemezünk elkészítése, nagyon könnyen jól egymásra tudtunk hangolódni a stúdióban, sőt nagyon spontán muzsikáltunk. A munkánk sikerességének fokmérője pedig az, hogy az albumot hosszú idő után is ugyanúgy képes élvezni a befogadó, mint első hallásra” – mondta Balogh Kálmán, aki hozzátette, hogy régóta tervezték Lukács Miklóssal, hogy együtt dolgozzanak.

Lukács Miklós és Balogh Kálmán életében és pályafutásában is számtalan párhuzam figyelhető meg: mindketten híres cigányzenész családok sarjai, akik rövid időn belül önállóan hazánk legelismertebb cimbalomművészeivé váltak.

„Mindketten a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán végeztünk, fiatal-, illetve gyermekkorunkban találkoztunk a Rácz Aladár Cimbalomversenyeken. Már a cimbalomduónk létrejötte előtt is dolgoztunk együtt, volt két zenekar összevonásából formálódó közös munkánk Hollandiában, de valójában csak az elmúlt években ismertük fel a közös alkotásban rejlő páratlan lehetőségeket” – fogalmazott Balogh Kálmán.

„Talán azért nem találkozott eddig igazán a pályánk, mert Miklós a klasszikus zene után a jazz, kortárs zene irányába indult, míg én a klasszikus és népzene irányába fejlődtem tovább” – tette hozzá.

A közös munka óramű pontosságú létrehozásáról így vallottak: „Két cimbalom majdnem olyan, mint a két dudás egy csárdában esete. Könnyen tudják ütni egymást. Volt rá példa korábban, hogy használtak két cimbalmot egy zenekarban, de ott is nagyon tudni kellett mindkét művésznek a szerepét, máskor vannak olyan párosítások, hogy két cimbalmos egy azonos művet játszik, talán éppen olyat, amelyet eredetileg billentyűs hangszerre írtak egy személy részére.

A cimbalomduó azonban igazi ritkaságnak számít, így valóban elengedhetetlen a precizitás, a finomság és az összehangoltság.” Éppen kettejük összefogásának eredménye, hogy a cimbalom szerepe felértékelődött az utóbbi években, mesteri, a közönséget megbabonázó játékuknak köszönhetően egyre inkább háttérbe kerül a „vendéglátós cigányzenével” történő egyoldalú azonosítás.

Mivel mindkét alkotó improvizatív hajlamúnak tartja magát, így az Összehangolva című lemez megszületésekor szempont volt az improvizáció és a könnyed humor is. Az új album elsősorban folklórzenei alapokat tartalmaz, bár Lukács Miklós egyik önálló szerzeménye is helyet kapott a válogatásban, akárcsak az előző korongon.

„A témák kiválasztása nagy műgonddal és a jó ízlésünkre hagyatkozva történt. Nem közismert témákat kerestünk, hanem nagyon kedves folklór dallamokat, amelyek nemzetközi kitekintést biztosítanak. Ennek a vezérelvnek a mentén elindulva elsősorban magyar, román, cigány, zsidó, örmény és egyéb európai dallamok tárházából válogattunk. A Budapest Music Center termében teszteltük először a repertoárt, a koncerten sok fiatalember is jelen volt, akiktől pozitív visszajelzésekben részesültünk” – mondja Lukács.

Kettejük cimbalommuzsikája nem csak az album létrehozására korlátozódott, kollaborációjuknak gyümölcse számtalan teltházas koncert is. Elmondásuk szerint a virtuóz játékuk a másik tiszteletén és a zene iránti alázatból fakad. „Arra törekszünk, hogy nagyon figyeljünk egymásra, illetve azt a színtiszta muzsikát szolgáljuk, amit mindketten azonosan tisztelünk és szeretünk” – jellemezte ezt a törekvést Lukács Miklós, aki emellett elfogadhatónak véli azt, hogy néhány művet a megszokottnál merészebben értelmeztek.

Abban mindketten megállapodtak, hogy egy zenésznek mindig van oka panaszkodásra, de ha az ember kitartóan menetel céljai megvalósítása felé, akkor a nehézségek eltörpülhetnek. Elismerték, hogy lehetne könnyebb a helyzet, de bíznak abban, hogy a jövő egy szebb holnapot hoz.

„Magyar emberként már csak azért is bizakodom, mert Magyarország és a magyar kultúra egy igazi kincs. A magyar művészek, tudósok, sportolók mindig bebizonyították a világnak, hogy ez a csöppnyi ország különleges helyet érdemel a világ színes palettáján. Reméljük, hogy a külföldi népszerűségünk, amelyért nagyon hálásak vagyunk, némi adalékként szolgálhat ehhez” – folytatta Lukács Miklós.

A cimbalomduó a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében megvalósuló fellépése után egy újabb külföldi koncertmeghívásnak tesz eleget, azt követően a Műcsarnokban ad közös koncertet, a Művészetek Völgye nyitónapján pedig a fesztivál népzenei színpadán lép fel.