Előfizetés

MTA

A Magyar Tudományos Akadémia dicstelen tevékenységbe fogott, hagyta, hogy a politika befészkelődjön sorai közé. Ezt még akkor sem teheti meg, ha a tudománynak juttatott pénzt csak így tudja kialkudni, mert közben elveszíti lényegét, a tudomány mindenek fölötti eszményét, és szégyent hoz elődeire. Emlékezzünk a mindenki által ismert Öveges professzorra, aki a legbonyolultabb fizikai törvényszerűségeket olyan egyszerű kísérletekkel mutatta be, hogy azt ' hatelemis" szinten is meg lehetett érteni. Nekem szerencsém volt a növénytermesztés "atyját" Láng professzort hallgatni diákként, aki szeretett növényeiről úgy beszélt, mint más a kedvenc állatairól,meg lehetett volna simogatni. Sorolhatnám a többi professzort, ez a kis írás csak a nevekről szólna. Abban a rendszerben sem volt könnyű a tudomány képviselőinek,de az igazi tudós emberek, a tudománnyal foglalkoztak, nem a politikával, ezért váltak példát mutató tudósokká, emberekké. Most meg a köztéri nevek, a szeretett, tisztelt iskolák nevének megváltoztatásához a politika számára "tudományos" indokot szolgáltatnak? Akik erre hajlandóak, azokra idővel nem fognak emlékezni, úgy mint én az Öveges, vagy a Láng professzorra.

A kancsal Justitia

Justitiát, az igazság és az igazságszolgáltatás istennőjét általában bekötött szemmel ábrázolják. Egyáltalán nem azért, mert vaknak szeretnék tudni, hanem azért, hogy ne legyen részrehajló. Ne aszerint ítéljen, hogy ki áll előtte, gazdag vagy szegény, úr vagy szolga. Egyik kezében a büntető pallost tartja, másikban mérleget. Azt várják hát tőle, hogy ne személyre szabottan használja a pallost, hanem a tényeket mérlegelje.

Újabban azonban az istennő helyett egy magát Justitiának nevező kétes hírű hölgyemény járkál közöttünk. Nem az elfogulatlanságot jelképező kendő van a szemén, egyszerűen csak bandzsít. Félrenéz. Szelektíven lát. Van, amit az istennek sem vesz észre, pedig majd kiszúrja a szemét: tisztes úton meg nem szerezhető vagyonokat, ordító korrupciós ügyeket, rokonok-barátok-kliensek Magyarországának bűzölgő mocsarát.

Máskor viszont eleve ferde szemmel nézi a látókörébe lökdösött szerencsétlent, ha azt hatalmi érdekek keverték gyanúba. Akik mögötte állnak, azok arra noszogatják, hogy ilyenkor ne a tényeket tegye mérlegre, csapjon csak oda habozás nélkül a pallossal. Megpróbálják tehát az istennőt közönséges, bandzsa prostituálttá tenni.

Szerencsére nem mindig sikerül. Éppen azok a bírók akadályozzák meg, akik az eredeti, az igazi Justitiához hűségesek, és nem a kancsal prosti kegyeit keresik. Így aztán gyakran vagyunk tanúi annak, hogy a bűnüldöző szervek koholt vagy félkoholt, megalapozatlan vádakkal évekig vegzálnak egy baloldali politikust, polgármestert, vagy egyszerűen csak egy kevésbé befolyásos embert, majd miután három-négy-öt évet elvettek az életéből, a bíróság előtt sorra kipukkadnak a vádak. De ilyenkor is emberi életek törnek össze, és sokak bizalma veszik el az igazságszolgáltatásban. Ennél nagyobb baj pedig aligha érhet egy társadalmat.

Ez történik, amikor a százmilliárdos csalás szereplőjére hetekig nem kíváncsi se rendőr, se ügyész, míg a lehullott ágakat összeszedő fagyoskodó szerencsétlent rögtön bevitték. Úgy kell neki, lopta volna el az egész erdőt, hozzá a fél megyét, mindjárt nagyobb volna a respektje. És mit szóljon az egyszeri állampolgár, ha maga a bíróság állapítja meg, hogy a politikai közellenségnek kikiáltott Ökotárshoz úgy szállt ki egy egész regiment, hogy még az eljárás elrendelésével sem bajlódtak előtte. Ha elvész a bizalom, a jogintézmények hatalmát és tekintélyét felváltja a vezér kizárólagos személyi hatalma és tekintélye. Talán ez volt a cél.

Ha rivális politikusokról van szó, az ál-Justitia egyre hevesebben kancsalít. Most vasárnap az ajkai-tapolcai körzetben lesz választás. Ajka régi szocialista bázis, 2002 óta nem sikerült kiakolbólítani baloldali polgármesterét, pedig igencsak megpróbálták felhasználni Justitiát is. Politikai ellenfelei 21 - írd és mondd huszonegy - eljárást indítottak ellene. 21 esetből 20-ban felmentették, egyetlen egyben sikerült becsületsértésért pénzbüntetést rávarrni. Igaz, tényleg nem volt szép, hogy mérgében nyilvánosan a csúfnevükön emlegette az őt sorozatban és alaptalanul feljelentő kormánypárti ellenfeleit, és a vádak koholásában jeleskedő parlamenti képviselőről azt állította, hogy meghamisította iskolai végzettségét, amikor tényleg. Jobban mondva – mielőtt engem is perbe fognak – az illető képviselő szerint csak arról volt szó, hogy „iskolai végzettsége rosszul szerepelt a parlamenti életrajzában, de már kijavította”.

Az ajkai polgármestert legcifrább és legsúlyosabbnak szánt ügyében éppen most mentette fel bűncselekmény hiányában a bíróság. Nem akármilyen tárgyalás volt. Nem sűrűn fordult elő az utóbbi évtizedek jogtörténetében, hogy a védő a koncepciós perekről szóló könyvből volt kénytelen idézni. El kellett mondania, hogy a nyomozati anyagok is rögzítik: az eljárást a Fidesz ajkai képviselői „rendelték meg”. Hathatós felső segítséggel. Az egyik parlamenti potentát egy paksamétával felkereste a belügyminisztert: mondaná meg, a sokfelől összeszedegetett akták közül hogyan találhatnak olyat, amivel a polgármestert bíróság elé lehet citálni. Mire a védő beszámolója szerint el is indult a gépezet: a miniszter elvtársi segítséget kért a rendőrkapitánytól, az pedig egy beosztottjától. Így aztán a bíróság eljárási hibák sorozatán álmélkodhatott: a rendőrség nem rendelt ki szakértőt és nem volt hajlandó a gyanúsítottak kérésére sem a szembesítésre, hogy kiderülhessen: tényleg megkárosították-e az önkormányzatot. Három év tortúra után csak a bíróság által kirendelt szakértő állapította meg: szó sincs ilyesmiről. Pedig a gépezet engedelmes fogaskerekeként az ügyész börtönbüntetést és a foglalkozástól való végérvényes eltiltást követelt.

Az ajkai körzetben most nemcsak három, egyformán esélyes politikai erő: a baloldal, a Fidesz és a Jobbik versenyez. Háromféle Justitia is. A Fidesz továbbra is a kancsal prostituáltat futtatná. A Jobbik olyan Justitiát szeretne, akinek mindkét kezében csak pallos van, mérlegelés nélkül csap oda a párt által kinevezett kollektív bűnösökre. Pedig az igazság valódi istennőjére volna szükség.

Gyere vissza Justitia, van mit mérlegre tenned!

A kancsal Justitia

Justitiát, az igazság és az igazságszolgáltatás istennőjét általában bekötött szemmel ábrázolják. Egyáltalán nem azért, mert vaknak szeretnék tudni, hanem azért, hogy ne legyen részrehajló. Ne aszerint ítéljen, hogy ki áll előtte, gazdag vagy szegény, úr vagy szolga. Egyik kezében a büntető pallost tartja, másikban mérleget. Azt várják hát tőle, hogy ne személyre szabottan használja a pallost, hanem a tényeket mérlegelje.

Újabban azonban az istennő helyett egy magát Justitiának nevező kétes hírű hölgyemény járkál közöttünk. Nem az elfogulatlanságot jelképező kendő van a szemén, egyszerűen csak bandzsít. Félrenéz. Szelektíven lát. Van, amit az istennek sem vesz észre, pedig majd kiszúrja a szemét: tisztes úton meg nem szerezhető vagyonokat, ordító korrupciós ügyeket, rokonok-barátok-kliensek Magyarországának bűzölgő mocsarát.

Máskor viszont eleve ferde szemmel nézi a látókörébe lökdösött szerencsétlent, ha azt hatalmi érdekek keverték gyanúba. Akik mögötte állnak, azok arra noszogatják, hogy ilyenkor ne a tényeket tegye mérlegre, csapjon csak oda habozás nélkül a pallossal. Megpróbálják tehát az istennőt közönséges, bandzsa prostituálttá tenni.

Szerencsére nem mindig sikerül. Éppen azok a bírók akadályozzák meg, akik az eredeti, az igazi Justitiához hűségesek, és nem a kancsal prosti kegyeit keresik. Így aztán gyakran vagyunk tanúi annak, hogy a bűnüldöző szervek koholt vagy félkoholt, megalapozatlan vádakkal évekig vegzálnak egy baloldali politikust, polgármestert, vagy egyszerűen csak egy kevésbé befolyásos embert, majd miután három-négy-öt évet elvettek az életéből, a bíróság előtt sorra kipukkadnak a vádak. De ilyenkor is emberi életek törnek össze, és sokak bizalma veszik el az igazságszolgáltatásban. Ennél nagyobb baj pedig aligha érhet egy társadalmat.

Ez történik, amikor a százmilliárdos csalás szereplőjére hetekig nem kíváncsi se rendőr, se ügyész, míg a lehullott ágakat összeszedő fagyoskodó szerencsétlent rögtön bevitték. Úgy kell neki, lopta volna el az egész erdőt, hozzá a fél megyét, mindjárt nagyobb volna a respektje. És mit szóljon az egyszeri állampolgár, ha maga a bíróság állapítja meg, hogy a politikai közellenségnek kikiáltott Ökotárshoz úgy szállt ki egy egész regiment, hogy még az eljárás elrendelésével sem bajlódtak előtte. Ha elvész a bizalom, a jogintézmények hatalmát és tekintélyét felváltja a vezér kizárólagos személyi hatalma és tekintélye. Talán ez volt a cél.

Ha rivális politikusokról van szó, az ál-Justitia egyre hevesebben kancsalít. Most vasárnap az ajkai-tapolcai körzetben lesz választás. Ajka régi szocialista bázis, 2002 óta nem sikerült kiakolbólítani baloldali polgármesterét, pedig igencsak megpróbálták felhasználni Justitiát is. Politikai ellenfelei 21 - írd és mondd huszonegy - eljárást indítottak ellene. 21 esetből 20-ban felmentették, egyetlen egyben sikerült becsületsértésért pénzbüntetést rávarrni. Igaz, tényleg nem volt szép, hogy mérgében nyilvánosan a csúfnevükön emlegette az őt sorozatban és alaptalanul feljelentő kormánypárti ellenfeleit, és a vádak koholásában jeleskedő parlamenti képviselőről azt állította, hogy meghamisította iskolai végzettségét, amikor tényleg. Jobban mondva – mielőtt engem is perbe fognak – az illető képviselő szerint csak arról volt szó, hogy „iskolai végzettsége rosszul szerepelt a parlamenti életrajzában, de már kijavította”.

Az ajkai polgármestert legcifrább és legsúlyosabbnak szánt ügyében éppen most mentette fel bűncselekmény hiányában a bíróság. Nem akármilyen tárgyalás volt. Nem sűrűn fordult elő az utóbbi évtizedek jogtörténetében, hogy a védő a koncepciós perekről szóló könyvből volt kénytelen idézni. El kellett mondania, hogy a nyomozati anyagok is rögzítik: az eljárást a Fidesz ajkai képviselői „rendelték meg”. Hathatós felső segítséggel. Az egyik parlamenti potentát egy paksamétával felkereste a belügyminisztert: mondaná meg, a sokfelől összeszedegetett akták közül hogyan találhatnak olyat, amivel a polgármestert bíróság elé lehet citálni. Mire a védő beszámolója szerint el is indult a gépezet: a miniszter elvtársi segítséget kért a rendőrkapitánytól, az pedig egy beosztottjától. Így aztán a bíróság eljárási hibák sorozatán álmélkodhatott: a rendőrség nem rendelt ki szakértőt és nem volt hajlandó a gyanúsítottak kérésére sem a szembesítésre, hogy kiderülhessen: tényleg megkárosították-e az önkormányzatot. Három év tortúra után csak a bíróság által kirendelt szakértő állapította meg: szó sincs ilyesmiről. Pedig a gépezet engedelmes fogaskerekeként az ügyész börtönbüntetést és a foglalkozástól való végérvényes eltiltást követelt.

Az ajkai körzetben most nemcsak három, egyformán esélyes politikai erő: a baloldal, a Fidesz és a Jobbik versenyez. Háromféle Justitia is. A Fidesz továbbra is a kancsal prostituáltat futtatná. A Jobbik olyan Justitiát szeretne, akinek mindkét kezében csak pallos van, mérlegelés nélkül csap oda a párt által kinevezett kollektív bűnösökre. Pedig az igazság valódi istennőjére volna szükség.

Gyere vissza Justitia, van mit mérlegre tenned!