Reklámadó: nem a "közbölcsesség" vezette Orbánt

Sok minden vezethette Orbán Viktort és kormánypártot a reklámadó módosítása ügyében, csak nem a „közbölcsesség”, noha arra múlt pénteki szokásos rádióinterjújában éppen arra hivatkozott. A miniszterelnök akkor úgy fogalmazott, a reklámadónak a heti kormányülés után bejelentett 5,3 százalékos kulcsát ő maga kevesli, de „a közbölcsesség azt mondta, ez a legmagasabb kulcs így is Európában”.

(Jelenleg egyébként továbbra is Magyarországon a legmagasabb a reklámadó, hiszen a törvény módosítása híján a novemberben 50 százalékra emelt, az árbevételekre kivetett különadó van érvényben, de Orbán nyilván arra is utalt, hogy Ausztria az az ország, ahol jelenleg Magyarország mellett a legnagyobb a reklámadó kulcsa: 5 százalék .)

Ugyanakkor Orbánnak és csapatának január vége óta bőven volt ideje más, magasabb kulcsról szóló javaslatot is tenni, hiszen a reklámadó sorsa gyakorlatilag már akkor eldőlt. Lapunk akkor elsőként számolt be arról, hogy a RTL jogi osztályára eljuttatott kormánytervezet a reklámadó felső kulcsának 5,3 százalékra való leszállítására tesz javaslatot. Talán nem véletlen, hogy csak néhány nappal azelőtt sikerült a tárgyalásokat a megegyezés felé terelni, hogy Angela Merkel február elején Budapestre látogatott. Beigazolódtak tehát azok a kormányzati körökből kiszivárgott elvárások, amelyek szerettek volna még a német kancellár látogatása előtt pontot tenni az „RTL-háború” végére. Ehhez képest csak formaságnak tűnik, hogy Thomas Rabe, az RTL-tulajdonos Bertelsmann elnöke is Budapesten járt néhány héttel később, hiszen addigra Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és Andreas Rudas, az RTL Csoport régiós alelnöke már megkötötte a kompromisszumot a reklámadóról. Értesüléseink arról szóltak: az 5,3 százalékos kulcsot jövő januárban vezethetik be, cserébe viszont idő előtt kellett távoznia Dirk Gerkensnek, az RTL Klubot 2001 óta irányító vezérigazgatónak. Gerkensnek meggyőződése, hogy az „ő fejében” állapodott meg csatornája és a magyar kormány.

Miközben értesüléseink szerint az RTL és a kormány közötti tárgyalások már lezárultak, Lázár először parlament gazdasági bizottságának március 4-i ülésén beszélt először nyilvánosan arról, hogy valóban voltak egyeztetések. Ugyanakkor megemlítette az Európai Bizottságnak (EB) az RTL Csoport tavalyi panasza nyomán indított vizsgálatait, amelyek gyakorlatilag – Lázár akkori közlése szerint – kényszerhelyzetbe hozták a kormányt. Európában eddig példátlan szankcióként már akkor kilátásba helyezték a reklámadó-törvény felfüggesztését, ha a kormány nem módosít rajta. Orbán első minisztere akkor azt ígérte, a következő, március 11-i kormányülésen tesz majd javaslatot a módosításra, bár azt gondosan kerülte, hogy konkrét számokat mondjon – egyedül arra utalt, hogy Ausztriában 5 százalék a különadó, amúgy 3-5 százalék közötti lehet a végső felső kulcs, és a legkisebb cégek vélhetően nem fognak fizetni. A kormányülésen végül nem történt semmi, és az sem volt váratlan, hogy másnap az EB mélyreható vizsgálat alá vette a szerintük akár az uniós versenyjogot is sértő törvényt. Egyúttal pedig fel is függesztették az alkalmazását azzal, hogy továbbra is várják a módosítást, amelyet amúgy figyelembe vesznek majd a vizsgálatukban is.

Így már szinte semmi nem siettette a Brüsszel előtt pávatáncot járó, a háttérben a módosítást már lezongorázott kormányt; immár csak háttérbeszélgetéseken hangoztak el új dátumok, legutóbb az, hogy az április 8-i kormányülésen lehet érdemi javaslat. Ezt a helyzetet fejelte meg Orbán azzal, hogy múlt pénteken kijelentette: mivel a reklámadót a költségvetés tervezetébe kell ültetni, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter fog rá javaslatot tenni a következő kormányülésen, amelynek időpontjára ugyan nem utalt, de tudható: az április 22-én lesz. „Valamilyen nulla kulcs valamilyen alsó értékhatárral majd szükséges lesz” – fogalmazott a miniszterelnök, arra célozva, hogy a kisebb cégeket mentesítenék, de nem tudni, az értékhatár pontosan hány milliót jelent majd. Egy március 24-i kormányzati háttérbeszélgetésen az hangzott el, hogy az 50 millió forint alatti reklámbevételű cégek mentesülhetnek a fizetés alól, ilyen cég azonban nem sok van.

Orbán korábban arra is utalt, ha nem „terítik szét” a reklámadót, nem fog befolyni a várt 10 milliárd forint, helyette csak, a most javasolt kulccsal, 7-8 milliárd jöhet csak be. Ám a nulla százalékos alsó kulcs ellen elvileg Brüsszelnek sem lenne kifogása.

Forrongó szakma

A reklámadó ötlete nyilvánvalóan a tavalyi választások után kitört Orbán-Simicska háború egyik következménye. Az 5,3 százalékos kulcs a vállalkozó médiacégeit érinti a legsúlyosabban. Ugyanakkor az újságíró- és a reklámszakma is forrong miatta. A reklámszövetség elnöke a Hír Televízióban már többedszer kifogásolta, hogy a kormány az ügyben nem egyeztetett a szakmával. Urbán Zsolt kijelentette, arra számítottak, hogy akár a Miniszterelnökség, akár a Nemzetgazdasági Minisztérium egyeztetést kezdeményez velük, mielőtt bármilyen fajta számot bejelentenek. Úgy fogalmazott, "közgazdaságilag nem indokolt a reklámadó és nem támasztható alá, nem csak a kommunikációs iparágra, hanem effektíve a magyar gazdaságra gyakorolt hatása is egyértelműen negatív”.