Atomtemető: senkivel sem egyeztetnek?

Csak a Mecsekben tervezett atomtemető mindössze 100 méteres körzetében élők mondhatnak véleményt a beruházásról. Ezt is tartalmazza az atomenergiáról szóló törvény legutóbbi, március eleji módosítása.

Ebbe ugyanis többek között egy - vélhetően nemzetközi egyezményeket is sértő - bekezdéssel is bekerült, miszerint „a radioaktívhulladék-tároló telephelyének vizsgálatára és értékelésére, valamint telepítésére vonatkozó hatósági eljárásban a hatásterület a létesítmény jogszabályban meghatározottak szerint tervezett ellenőrzött területe, valamint az annak határától számított száz méteres távolságon belüli terület”.

Vezető nélkül Paks II.

Vezető nélkül maradt a paksi bővítést irányító szervezet, miután Nagy Sándor április 7-e óta a WANO (Atomerőmű Üzemeltetők Világszövetsége) londoni irodájának igazgatója lett - derült ki a hét végén. Nagy 2012 óta az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. vezérigazgatója volt, vagyis ő irányította azt a céget, amely a paksi bővítést intézte. A 444.hu azóta megtudta, a titokban távozott vezérigazgató közös megegyezéssel vált el munkaadójától. A feltételezett okok között volt, hogy kihagyhatatlan lehetőségnek tartotta, hogy egy nemzetközi szervezet irodavezetője lehet. Politikusi rossz nyelvek szerint azért, mert a beruházással kapcsolatban már aláírt mindent, köztük a Brüsszelben megfúrt fűtőelem beszerzést is. Nagy 1979-ben kezdett Pakson dolgozni, 1998-2001 között az atomerőmű vezérigazgatója is volt, erről a posztjáról az akkori Orbán-kormány váltotta le. A miniszterelnökség szerint még ebben a hónapban kinevezik az utódát.

A beruházás szempontjából ügyfélnek csak a hatásterületen levő ingatlanok tulajdonosai számítanak, tehát, aki nem tulajdonos a tervezett atomtemető legközvetlenebb, száz méteres környezetében, annak nincs beleszólása a folyamatokba. Sőt, ügyféli jogait a tervezett atomtemető kapujában tulajdonnal rendelkező polgár is majd csak akkor gyakorolhatja, ha az eljárásban nyilatkozatot tett vagy kérelmet nyújtott be - olvasható Berkecz Balázs, az Együtt politikusának blogján.

Berkecz emlékeztet arra, hogy 2013-ban ugyanezt a szabályt vezették be a nukleáris reaktorok és egyéb létesítmények telephelyének vizsgálatára és értékelésére is, miközben a Paksi Atomerőmű Zrt. 2006-os környezetvédelmi jelentésében az szerepel, hogy a "tervezési üzemzavarokhoz köthető radiológiai hatásterület számításaink szerint a blokkok középpontjától számított 6,3 km-es körzeten belül az aktuális széliránynak megfelelő körcikkek összessége, ami így körként ábrázolható". Vagyis a hatásterület nem 100 méter, hanem "alsó hangon is" több, mint 6 kilométer. Ráadásul az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló espoo-i egyezmény alapján - ha igényt tartanak rá - a környező országokban is kötelező közmeghallgatásokat és hatósági konzultációt tartani, mint erre a 2006-os paksi üzemidő hosszabbítás folyamatában volt is példa.

Így végképp érthetetlennek tartja az Együtt politikusa, hogy "Orbán és emberei" ez idáig sem a pécsiekkel, sem a Pécs környékén élőkkel nem konzultáltak a Pécstől mindössze 8 kilométerre folyó bodai nagy aktivitású hulladék-elhelyezési programról.