Botrányok az űrközpontban

Publikálás dátuma
2015.04.13. 07:32
2014. szeptember 23. Bajkonur űrközpont FORRÁS: NASA
Vlagyimir Putyin az év elején még arról számolt be, hogy a Távol Keleten, az Amuri megyében létesülő új űrrepülőtéren a felmerülő problémák ellenére, „hála Istennek”, folyik az építkezés, minden mozgásban van. Aztán kiderült, hogy több a gond annál is, mint amit néhány hónapja, vagy éve még csak feltételeztek.

Már 2013 novemberében a Népszava is beszámolt arról, hogy az orosz kormány előtt is eltitkolták az új űrállomás építkezésével kapcsolatos súlyos problémákat, bár már akkor is akadt belőlük bőven. Pedig a „Vosztocsnyij”(Keleti) űrrepülőtérnek rendkívül nagy a jelentősége Oroszország számára. Arra lenne hivatott, hogy pótolja a Szovjetunió felbomlása után a birodalomból kivált Kazahsztánban maradt Bajkonurt.

A kazahok ugyanis időről időre igyekeznek felsrófolni a bérlet árát és biztonsági szempontokra hivatkozva blokkolni különböző űrprogramokat. Putyin azzal a szándékkal döntött 2007 novemberében az új kozmodrom mellett, hogy Oroszország saját területéről legyen képes tudományos, gazdasági és kereskedelmi célú műholdak és ember vezette űrhajók felbocsátására. Sőt ennél is nagyobb terve, hogy itt a Távol-Keleten hozza létre azt a tudományos központot, amely lendületet ad az egész orosz űrkutatásnak. Távlatban bolygóközi kutatóeszközök felbocsátására is alkalmassá szeretnék tenni a bázist.

2008 és 2010 között a tervezési munka kötötte le az energiákat, 2011-től folyik az építkezés. 2015 júliusára tervezték a starthelyek kiépítésének a befejezését, ugyanerre az évre a hordozórakéta első felbocsátását, 2018-ra pedig az ember vezette űrhajó indítását.

Idén novemberre be kellene fejezni az építkezéseket, két kilövő állással, 115 kilométernyi autóúttal és 125 kilométer vasútvonallal. Ezeknek az időpontoknak a realitását újból és újból megkérdőjelezte az, hogy nem tudták tartani a tervben előírt határidőket. Putyin tavalyi látogatásakor személyesen is meggyőződhetett arról, hogy hiány van munkaerőben, és számos probléma változatlanul megoldásra vár.

Dmitrij Rogozin miniszterelnök-helyettest bízta meg, hogy csináljon rendet az építkezésen. Azt az embert, aki maga is felhívta a figyelmet az életbevágóan fontos objektumok elkészültének hiányára. Később más vezető politikusokat is hadrendbe állított a munka felgyorsítása érdekében. Volt, akinek viszont mennie kellett. Menesztették többek között az űrrepülőtér igazgatóját.

Nemcsak az elmaradások játszottak ebben szerepet, hanem a feltárt lopások is, amelyeket az építkezésen elkövettek. Már 2013-ban is hullottak fejek – azóta is eredmény nélkül. Nem győznek panaszkodni a rossz befektetések, az infrastruktúra kiépítetlensége és a pénzek herdálása miatt. Csak az infrastruktúra kialakítása 13 milliárd rubel többletkiadással járt már januárban. Egyes objektumok esetében 45 százalékos túllépést tapasztaltak.

Az államfő is rákényszerült arra, hogy szigorú vizsgálatot rendeljen el, és felszólítson a tapasztalt pazarlás ellen. A kormány ülésein többször mérlegelte, hogyan emelje további milliárdokkal a beruházás támogatását, hogyan tegye rendbe azt, ami eredetileg nem is lett volna a feladata. Az építkezés az igazságügyi szerveknek is adott feladatot. Az egyik nyugalmazott tábornok, például, akinek szerepet szántak a projekt megvalósításában, legalább 1.8 milliárd rubel kárt okozott. Sikkasztás gyanújával tartóztatták le. Nem ő volt az egyetlen. Sorra vonták felelősségre a bűnösöket.

Februárban újabb botrány tört ki: 9 millió rubeles csalásra derült fény annak a városnak az építésénél, amelyet az űrrepülőtér munkatársainak az elhelyezésére szánnak. 80 ezer ember számára épülnek házak, az erre átutalt pénzből tűnt el három háznyi összeg.

Rogozin nem győzött „fejek vételével” fenyegetőzni, mondván nem engedi meg a szabotázst. „Az, aki megpróbálja ellopni a köznép kozmodromra szánt pénzét, ülni fog” - jelentette ki. Ugyanakkor mindenkit figyelmeztetett, nehogy különböző trükkökkel próbálják saját felelősségüket eltussolni. Rogozin, aki magával vitt egy ügyészt is az építkezésre, kénytelen volt személyesen is megtapasztalni, hogy a megemelt munkáslétszám, a több műszak és a bevont új szakemberek ellenére sem képesek tartani az előírt építkezési ütemet.

2014. szeptember 23. – kilövésre készítik a Szojuz TMA-14M űrhajót a kazahsztáni Bajkonur űrközpontban FORRÁS: NASA JOEL KOWSKYVIA

2014. szeptember 23. – kilövésre készítik a Szojuz TMA-14M űrhajót a kazahsztáni Bajkonur űrközpontban FORRÁS: NASA JOEL KOWSKYVIA

Március elsejéig az űrrepülőtér 273 helyisége közül mindössze 81 működött. Ekkor már megkongatták a vészharangot: veszélybe kerülhet a hordozórakéta decemberre tervezett felbocsátása. A miniszterelnök-helyettes fenyegetéseinek azzal adott nyomatékot, hogy ultimátumot fogalmazott meg a rendcsinálásra. Forró drótot hoztak létre, hogy bárki bejelenthesse a rendellenességeket.

Márciusban tízezren dolgoztak az építkezésen, de ez a létszám is kevésnek bizonyult. Hiány mutatkozott szakemberekben egy sor területen. Az újabb bomba március második felében robbant: az építkezés 60 munkása sztrájkba lépett, mert nem kaptak fizetést. Volt, aki december óta nem jutott hozzá a béréhez, volt, aki csak január óta. Többeknél kikapcsolták a gázt, a villanyt, eljárást indítottak az elmaradt hiteltörlesztések miatt. A más régiókból érkezett munkások közül többen hazautaztak. A sztrájkolók az egyik legfontosabb objektumon dolgoztak, a starthelyen.

Ha mindez még kevés lett volna a botrányhoz, április elején a kozmodromnak dolgozó 26 dolgozó éhségsztrájkra kezdett, mivel 14 millió rubellel tartoztak már nekik. Körülményeik siralmasak, 30-40 fokos hidegeket kellett átvészelniük, betonozniuk a szabad levegőn úgy, hogy még megfelelő kesztyűt sem adtak nekik. Az éhségsztrájk mindössze 12 órán át tartott, mivel miniszterelnök-helyettesi biztosítékot kaptak a pénz kifizetésére.

Az építkezésnek bedolgozó, azt ellátó cégek is megelégelték, hogy csak ígéreteket kapnak. A távol-keleti energetikai társaság legutóbb már azzal fenyegetőzött, hogy a tartozások miatt leállítja az elektromos szolgáltatást a kozmodrom számára. A kormány állandó kapcsolatban van az építőkkel, tűzoltásra ez eddig elegendőnek bizonyult, a problémák megoldásától azonban még messze vannak. Ennek ellenére arról biztosítják a vezetők a sajtót, hogy határidőre minden elkészül…

Szerző

Atomtemető: senkivel sem egyeztetnek?

Publikálás dátuma
2015.04.13. 07:23
Időközben a paksi bővítés vezérigazgatója, Nagy Sándor szó nélkül távozott posztjáról. FOTÓ: Népszava
Csak a Mecsekben tervezett atomtemető mindössze 100 méteres körzetében élők mondhatnak véleményt a beruházásról. Ezt is tartalmazza az atomenergiáról szóló törvény legutóbbi, március eleji módosítása. 

Ebbe ugyanis többek között egy - vélhetően nemzetközi egyezményeket is sértő - bekezdéssel is bekerült, miszerint „a radioaktívhulladék-tároló telephelyének vizsgálatára és értékelésére, valamint telepítésére vonatkozó hatósági eljárásban a hatásterület a létesítmény jogszabályban meghatározottak szerint tervezett ellenőrzött területe, valamint az annak határától számított száz méteres távolságon belüli terület”.

Vezető nélkül Paks II.
Vezető nélkül maradt a paksi bővítést irányító szervezet, miután Nagy Sándor április 7-e óta a WANO (Atomerőmű Üzemeltetők Világszövetsége) londoni irodájának igazgatója lett - derült ki a hét végén. Nagy 2012 óta az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. vezérigazgatója volt, vagyis ő irányította azt a céget, amely a paksi bővítést intézte. A 444.hu azóta megtudta, a titokban távozott vezérigazgató közös megegyezéssel vált el munkaadójától. A feltételezett okok között volt, hogy kihagyhatatlan lehetőségnek tartotta, hogy egy nemzetközi szervezet irodavezetője lehet. Politikusi rossz nyelvek szerint azért, mert a beruházással kapcsolatban már aláírt mindent, köztük a Brüsszelben megfúrt fűtőelem beszerzést is. Nagy 1979-ben kezdett Pakson dolgozni, 1998-2001 között az atomerőmű vezérigazgatója is volt, erről a posztjáról az akkori Orbán-kormány váltotta le. A miniszterelnökség szerint még ebben a hónapban kinevezik az utódát.

A beruházás szempontjából ügyfélnek csak a hatásterületen levő ingatlanok tulajdonosai számítanak, tehát, aki nem tulajdonos a tervezett atomtemető legközvetlenebb, száz méteres környezetében, annak nincs beleszólása a folyamatokba. Sőt, ügyféli jogait a tervezett atomtemető kapujában tulajdonnal rendelkező polgár is majd csak akkor gyakorolhatja, ha az eljárásban nyilatkozatot tett vagy kérelmet nyújtott be - olvasható Berkecz Balázs, az Együtt politikusának blogján.

Berkecz emlékeztet arra, hogy 2013-ban ugyanezt a szabályt vezették be a nukleáris reaktorok és egyéb létesítmények telephelyének vizsgálatára és értékelésére is, miközben a Paksi Atomerőmű Zrt. 2006-os környezetvédelmi jelentésében az szerepel, hogy a "tervezési üzemzavarokhoz köthető radiológiai hatásterület számításaink szerint a blokkok középpontjától számított 6,3 km-es körzeten belül az aktuális széliránynak megfelelő körcikkek összessége, ami így körként ábrázolható". Vagyis a hatásterület nem 100 méter, hanem "alsó hangon is" több, mint 6 kilométer. Ráadásul az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló espoo-i egyezmény alapján - ha igényt tartanak rá - a környező országokban is kötelező közmeghallgatásokat és hatósági konzultációt tartani, mint erre a 2006-os paksi üzemidő hosszabbítás folyamatában volt is példa.

Így végképp érthetetlennek tartja az Együtt politikusa, hogy "Orbán és emberei" ez idáig sem a pécsiekkel, sem a Pécs környékén élőkkel nem konzultáltak a Pécstől mindössze 8 kilométerre folyó bodai nagy aktivitású hulladék-elhelyezési programról.

Szerző

Ázsiára is nyit hazánk

A héten eldől, befogadja-e tagjai közé Magyarországot az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank (AIIB). Orbán Viktor - kazahsztáni látogatásakor - az utolsó pillanatban tudatta a magyar jelentkezést. 

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétvégi nyilatkozata szerint a tagsággal javulhat a magyar pozíció az ázsiai piacokon. Ezáltal lehetővé válna, hogy a magyar vállalatok részt vegyenek a pénzintézeten keresztül finanszírozott fejlesztésekben, az "új selyemút" koncepció megvalósításában. A csatlakozás pénzügyi feltételei még nem ismertek.

Az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bankot kínai kezdeményezésre hozták létre azzal a céllal, hogy az ázsiai térségben hosszú távú finanszírozást nyújtson az infrastrukturális beruházásokhoz. A banknak 26 regionális alapító tagja van, jegyzett tőkéje pedig 100 milliárd dollár lesz. A nem regionális alapító tagok közt van Németország, Franciaország, Svájc és az Egyesült Királyság is. Jelezte már csatlakozási szándékát a többi között Ausztrália, Ausztria, Hollandia és Finnország is.

Szerző