Ketten ütötték el Váradi Andrást?

Bűncselekmény hiányában megszüntette a rendőrség a büntetőeljárást Váradi András ügyében, amelyet halálos közúti baleset gondatlan okozása vétségének gyanúja miatt folytatott - közölte a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság. Az Együtt-PM alcsútdobozi polgármesterjelöltjét tavaly október 11-én ütötte el egy gépkocsi Alcsútdoboz közelében.

Váradi András családjának jogi képviselője lapunktól értesült a megszüntető határozatról. Magyar György elmondta, panasszal él az ügyészségnél, mert szerinte nem derítették fel az eset összes körülményeit.

Az ügyvéd nem sokkal a megszüntető határozat nyilvánosságra kerülése előtt még arról beszélt lapunknak, hogy hiába indítványozta a tragédia rekonstrukcióját, erre a rendőrség nem mutatott hajlandóságot. Magyar szerint újabb bizonyítékok teszik kétségessé a helyszíni szemle megállapításait. Ismert, a tavaly ősszel készült szakértői vélemények - a műszaki-, illetve az orvosszakértői jelentés - szöges ellentétben állnak egymással. Pedig az áldozat családja azt várta volna, hogy a két szakértői vélemény közelebb visz az igazsághoz. Ezért kezdeményezett Magyar helyszíni bizonyítási kísérletet, illetve további vizsgálatot.

Ismert, Váradi Andrást akkor gázolta el egy osztrák-magyar állampolgárságú 84 éves sofőr Mercedese, amikor az autójáról leesett létrát vitte vissza járművéhez. Mint lapunk októberben megírta: elképzelhető, hogy az áldozat felelősségét próbálják megállapítani.

A műszaki szakember szerint a baleset úgy következett be, hogy Váradi a felezővonalat 80 centiméterrel átlépve, a másik sávban gyalogolt, amikor a vele szemből érkező Mercedes a bal elejével elütötte őt, mert nem tudta elkerülni a férfit. Ebben az esetben - ha valóban így történt volna - az áldozat vagy szemből, vagy a bal oldalán szenvedett volna sérüléseket. Az orvosszakértők viszont egyértelműen rögzítették: a polgármester-jelölt halálát egyértelműen a teste jobb oldalát ért erőbehatások okozták. Azt is megállapították, hogy az ütközés álló helyzetben érte, miközben a bal lábán állt, és a jobbal lépett előre. A férfi teste a gázolást követően 26 métert repült. A gépkocsi a megengedett 90 kilométeres sebesség helyett 70-nel közlekedett, de látnia kellett Váradinak az úton álló kivilágított, vészvillogóját is működtető autóját, ami fokozott körültekintést igényelne a közlekedőktől. Azt nem vizsgálták, hogy a Mercedes lámpái - különösen a bal oldali - megfelelően működtek-e.

Magyar elmondta azt is, újabb tények kerültek napvilágra. A bizonyítékok szerint a tragédia helyszínén nem csupán a gázolással gyanúsított osztrák-magyar férfi autójának, hanem egy másik járműnek is rögzítették a féknyomát. Ezen – eddig ismeretlen - autónak akár köze is lehetett a gázoláshoz, azonban a szemle jegyzőkönyvei erről semmit nem mondanak. Kérdésünkre az ügyvéd elmondta, az idő múlásával újabb és újabb tanúvallomások kerültek elő a balesetről, annak ellenére, hogy a baleset bekövetkezte után közvetlenül senki sem jelentkezett tanúként.

A jogász szerint elképzelhető, hogy nem pontos a rendőri jelentés és a jegyzőkönyv, továbbá különösnek nevezte az új tanúk felbukkanását. Annak ellenére ragaszkodik a helyszíni bizonyítási kísérlethez, hogy a rendőrség ennek nem látta indokoltságát.

Magyar szeretné megtudni, hogy a „gázoló” mögött haladó – féknyomot hagyó - jármű vezetője mit vallott, ha egyáltalán meghallgatták. Nem érti azt sem, hogy a két, egymásnak ellentmondó szakértő véleményének tisztázására, összehangolására miért épp ugyanazokat kérték fel, miért nem új, független, pártatlan szakértőtől várják a tisztázatlan részletek feltárását.