Húsvét alatt is folytatódott a vérontás Ukrajnában

Az ortodox húsvéti ünnepek alatt, azaz április 12-13-án sem csendesültek el a fegyverek Kelet-Ukrajnában. Az előző napon egy ukrán katona vesztette életét és hat sebesült meg a harcokban - közölte hétfőn Kijevben tartott sajtótájékoztatóján Olekszandr Motuzjanik, az elnöki hivatal hadműveleti ügyekben illetékes képviselője.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) ukrajnai megfigyelő missziója szerint két területen erősödtek fel a harcok: a donyecki repülőtérnél, valamint a déli Mariupol kikötőváros közelében. Az EBESZ szerint mindkét fél használt olyan fegyvereket, amelyeket a minszki békemegállapodások értelmében ki kellett volna vonni a frontvonal térségéből - jelentette az UNIAN ukrán hírügynökség.

Olekszandr Motuzjanik kijelentette, hogy az oroszbarát szakadárok több alkalommal is vetettek be olyan nagy kaliberű fegyvereket, amelyeket a februári minszki megállapodásnak megfelelően ki kellett volna vonniuk a frontvonal térségéből. Szavai szerint kilenc alkalommal lőttek ukrán katonákra 120 milliméteres aknavetőkkel és nyolcszor 122 milliméteres tüzérségi fegyverekkel. 

Elmondta, hogy különösen feszült a helyzet a donyecki nemzetközi repülőtér környékén. A légi kikötő területéről január végén vonultak ki az ukrán katonák távolabbi állásokba, ahonnan viszont továbbra is ellenőrzésük alatt tartják a területet, vagyis akadályozzák, hogy a szakadárok elfoglalják. A repteret több mint 240 napon át védték az ukrán katonák, akiket kitartásukért Ukrajnában "kiborgoknak" neveztek el. A szakadárok tüzérsége azonban olyan mértékben szétlőtte a repülőteret, hogy az elvesztette stratégiai jelentőségét, a lövedékek elől sem volt már benne fedezék, ezért a katonák parancsot kaptak elhagyására. 

Motuzjanik szerint a Donyeck városának északi részén lévő reptérhez közel eső, a kormányerők ellenőrzése alatti falvak, köztük Piszki és Avgyijivka térségében támadják a szakadárok a katonák állásait. Utóbbi településnél előző nap ostromot is indítottak a szakadárok, amit viszont a katonák visszavertek. Luhanszk megyében a szakadárok a megyeszékhelytől északra fekvő Trjohizbenka és Bahmutyivka favak közelében érte támadás az ukrán állásokat. 

A frontvonal déli részén, az Azovi-tenger partján, Mariupoltól mintegy 20 kilométerre keletre lévő Sirokine településen sem szüneteltek a tűzharcok. Az elnöki hivatal illetékese azt mondta, hogy a szakadárok nyolc alkalommal támadták a nemzeti gárdisták állásait harckocsikkal, gránát- és aknavetőkkel, valamint kézi lőfegyverekkel. Sirokinében az EBESZ helyszínen járt megfigyelői szerint mindkét szemben álló fél egységei a településen belül vannak, állásaik pedig veszélyesen közel egymáshoz.

Szerző

Agytumora miatt szabadulhat Goran Hadzic

Súlyos egészségi állapotára tekintettel ideiglenesen szabadon engedik hágai börtönéből Goran Hadzicot, a horvátországi szerbek egykori vezetőjét, akit háborús és emberiesség elleni cselekményekkel vádol az egykori délszláv háborús bűntettek ügyében ítélkező ENSZ-bíróság - értesült a szerb sajtó hétfőn.

A hágai Nemzetközi Törvényszék március közepén elutasította Hadzic szabadlábra helyezési kérelmét, a vádlott azonban fellebbezett, és ezt most jóváhagyták. A fellebbviteli tanács döntése értelmében Goran Hadzicot az amszterdami repülőtéren adják át a szerb kormány képviselőjének, akivel Szerbiába utazhat. A szerb belügyminisztérium garanciát vállalt a vádlottért. Szerbiai tartózkodása alatt Hadzic nem hagyhatja el Újvidék város területét, éjszaka otthon kell tartózkodnia. A belügyminisztérium dolgozói minden nap felkeresik, majd jelentést írnak a törvényszéknek arról, hogy a vádlott betartja-e a megbeszélt feltételeket. Goran Hadzic le kell adnia útlevelét a szerb hatóságoknak, nem léphet kapcsolatba az ügyében érintett áldozatokkal vagy szemtanúkkal, és nem nyilatkozhat a sajtónak.

Hadzicnak végső stádiumban lévő agytumorja van, orvosai tavaly novemberben 12-24 hónapot jósoltak neki. Májusban vissza kell térnie Hágába. Goran Hadzic az önkényesen kikiáltott Krajinai Szerb Köztársaság elnöke volt. Azzal vádolják, hogy felelősség terheli az 1991 júniusa és 1993 decembere között a horvátországi Kelet-Szlavónia területén a helyi szerb erők által elkövetett gyilkosságokért, kínzásokért, jogellenes fogva tartásért, embertelen bánásmódért, deportálásokért és rombolásért.

A volt krajinai vezetőt csak 2011-ben vették őrizetbe Szerbiában. Ő volt az utolsó szökésben levő a hágai törvényszék által megvádolt 161 személy közül. Hadzic a per hivatalos kezdetét megelőző eljárás során ártatlannak vallotta magát az ellene felhozott vádpontokban. Pere 2012 októberében kezdődött, a vád tavaly áprilisban fejezte be a bizonyítási eljárást, a védelem pedig júliusban kezdte meg a bizonyítékok felmutatását. A tervek szerint leghamarabb az idei év végén születhet ítélet ügyében.

Szerző

Ketten ütötték el Váradi Andrást?

Publikálás dátuma
2015.04.13. 19:28
Váradi András. Forrás: Facebook
Bűncselekmény hiányában megszüntette a rendőrség a büntetőeljárást Váradi András ügyében, amelyet halálos közúti baleset gondatlan okozása vétségének gyanúja miatt folytatott - közölte a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság. Az Együtt-PM alcsútdobozi polgármesterjelöltjét tavaly október 11-én ütötte el egy gépkocsi Alcsútdoboz közelében.

Váradi András családjának jogi képviselője lapunktól értesült a megszüntető határozatról. Magyar György elmondta, panasszal él az ügyészségnél, mert szerinte nem derítették fel az eset összes körülményeit.

Az ügyvéd nem sokkal a megszüntető határozat nyilvánosságra kerülése előtt még arról beszélt lapunknak, hogy hiába indítványozta a tragédia rekonstrukcióját, erre a rendőrség nem mutatott hajlandóságot. Magyar szerint újabb bizonyítékok teszik kétségessé a helyszíni szemle megállapításait. Ismert, a tavaly ősszel készült szakértői vélemények - a műszaki-, illetve az orvosszakértői jelentés - szöges ellentétben állnak egymással. Pedig az áldozat családja azt várta volna, hogy a két szakértői vélemény közelebb visz az igazsághoz. Ezért kezdeményezett Magyar helyszíni bizonyítási kísérletet, illetve további vizsgálatot.

Ismert, Váradi Andrást akkor gázolta el egy osztrák-magyar állampolgárságú 84 éves sofőr Mercedese, amikor az autójáról leesett létrát vitte vissza járművéhez. Mint lapunk októberben megírta: elképzelhető, hogy az áldozat felelősségét próbálják megállapítani.

A műszaki szakember szerint a baleset úgy következett be, hogy Váradi a felezővonalat 80 centiméterrel átlépve, a másik sávban gyalogolt, amikor a vele szemből érkező Mercedes a bal elejével elütötte őt, mert nem tudta elkerülni a férfit. Ebben az esetben - ha valóban így történt volna - az áldozat vagy szemből, vagy a bal oldalán szenvedett volna sérüléseket. Az orvosszakértők viszont egyértelműen rögzítették: a polgármester-jelölt halálát egyértelműen a teste jobb oldalát ért erőbehatások okozták. Azt is megállapították, hogy az ütközés álló helyzetben érte, miközben a bal lábán állt, és a jobbal lépett előre. A férfi teste a gázolást követően 26 métert repült. A gépkocsi a megengedett 90 kilométeres sebesség helyett 70-nel közlekedett, de látnia kellett Váradinak az úton álló kivilágított, vészvillogóját is működtető autóját, ami fokozott körültekintést igényelne a közlekedőktől. Azt nem vizsgálták, hogy a Mercedes lámpái - különösen a bal oldali - megfelelően működtek-e.

Magyar elmondta azt is, újabb tények kerültek napvilágra. A bizonyítékok szerint a tragédia helyszínén nem csupán a gázolással gyanúsított osztrák-magyar férfi autójának, hanem egy másik járműnek is rögzítették a féknyomát. Ezen – eddig ismeretlen - autónak akár köze is lehetett a gázoláshoz, azonban a szemle jegyzőkönyvei erről semmit nem mondanak. Kérdésünkre az ügyvéd elmondta, az idő múlásával újabb és újabb tanúvallomások kerültek elő a balesetről, annak ellenére, hogy a baleset bekövetkezte után közvetlenül senki sem jelentkezett tanúként.

A jogász szerint elképzelhető, hogy nem pontos a rendőri jelentés és a jegyzőkönyv, továbbá különösnek nevezte az új tanúk felbukkanását. Annak ellenére ragaszkodik a helyszíni bizonyítási kísérlethez, hogy a rendőrség ennek nem látta indokoltságát.

Magyar szeretné megtudni, hogy a „gázoló” mögött haladó – féknyomot hagyó - jármű vezetője mit vallott, ha egyáltalán meghallgatták. Nem érti azt sem, hogy a két, egymásnak ellentmondó szakértő véleményének tisztázására, összehangolására miért épp ugyanazokat kérték fel, miért nem új, független, pártatlan szakértőtől várják a tisztázatlan részletek feltárását.

Szerző