Késlekedik a háborús újjáépítés Gázában

Negyvenhat nemzetközi humanitárius szervezet emelte fel szavát a gázai újjáépítés elakadása miatt.

Hétfőn hozták nyilvánosságra a nemzetközi humanitárius szervezetek azt a jelentést, amely szerint nem észlelhető előrelépés a Gázai övezet újjáépítésében. 2014. július 8. – augusztus 26 között 50 napon át zajlott az Erős Szikla hadművelet, amelyet Izrael indított a Gázai övezetet uraló Hamász ellen azt követően, hogy a terrorszervezet egyre intenzívebben bombázta az izraeli településeket.

A 2140 gázai és 60 izraeli emberéletet követelő, 11 ezer személy sebesülését okozó hadművelet költségei Izrael számára 9 milliárd dolláros kiadást jelentettek, a gázai infrastruktúra megsemmisült. Közel 18 ezer lakóépület semmisült meg vagy szenvedett súlyos károkat, és 108 ezren váltak földönfutóvá. Noha a tavaly október 12-én Kairóban megszervezett nemzetközi donorkonferencián a vártnál is nagyobb felajánlás született, teljesítésük késlekedik.

Az Oxfam brit szervezet szerint az ígéretek zöme üres szólam maradt, mindmáig egyetlen lakóház sem épült újra, még 100 ezren élnek fedél nélkül, ideiglenes táborokban. Minimális rekonstrukció történt, nyilatkozta Winnie Byanyma, az Oxfam ügyvezető igazgatója, aki azt is hangsúlyozta, hogy azóta sincs sem végleges tűzszüneti egyezmény sem megállapodás a gázai blokád felszámolásáról. A humanitárius szervezetek attól tartanak, hogy ilyen körülmények között elkerülhetetlen lesz az újabb fegyveres konfliktus.

5,4 milliárd dollár felajánlás
A Palesztin Hatóság előzetes számításai szerint a rekonstrukciós munkálatok 4 milliárd dollárba kerülhetnek. A donorkonferencián 5,4 milliárd dollár felajánlás született. Katar egymilliárd, az Egyesült Arab Emírségek és Törökország fejenként kétszázmillió, az Egyesült Államok 212 millió dollárt, az Európai Unió 568 millió dollárt ajánlott fel a tagállamok nevében az újjáépítésre.
Az adományok kezelését nem a terrorszervezetként nyilván tartott Hamász, hanem a Palesztin Hatóság végzi.Ez volt már a harmadik alkalom, hogy a nemzetközi donorkonferenciának az újjáépítésre kell forrásokat biztosítania, vagyis harmadjára kell Gázát háborús pusztítás miatt újjáépíteni.
A kairói konferencián éppen ezért hangsúlyosan megfogalmazódott, hogy ezt nem lehet vég nélkül folytatni, a feleknek kell biztosítani azt, hogy ne ismétlődjön meg a konfliktus.A tavaly nyári hadművelet óta nem újultak ki a Gázai övezetből induló rakétatámadások Izrael ellen , de az izraeli-palesztin béketárgyalások sem kezdődtek újra.



Szerző
Frissítve: 2015.04.13. 22:25

A kormány bezárná a Neptunt

Publikálás dátuma
2015.04.14. 07:13
Járható út lenne, ha az iskola a továbbiakban vegyes iskolaként működne FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Ma délután demonstrációt tartanak a Budapest XV. kerületében lévő Neptun Általános Iskola pedagógusai, diákjai és szüleik az iskola tervezett bezárása ellen. Ahogy arról hétfőn lapunk is beszámolt, a múlt héten derült égből villámcsapásként érte az iskola vezetőit, amikor a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) levélben közölte velük, hogy szeptembertől az iskola nem üzemelhet tovább, az épületben pedig egy kínai kéttannyelvű intézmény fog működni.

Bár a kormányzat az iskolabezárást eldöntött tényként kezeli, az iskolába járó diákok szülei mégis aláírásgyűjtésbe kezdtek, online petíciót indítottak. Az iskola vezetésével együtt ma nyílt értekezleten szeretnék közölni álláspontjukat, amelyre a KLIK képviselőit is meghívták. - Együtt szeretnénk működni a döntéshozókkal, és nyitottak vagyunk minden olyan megoldásra, amellyel elkerülhető az iskola bezárása - nyilatkozta lapunknak a demonstráció egyik szervezője, aki azt is elmondta: létezik olyan alternatíva, amely mindkét fél számára kedvező lehet.

- Semmilyen egyeztetés nem volt az ügyben, a KLIK kész tények elé állította a az iskolát. Tudomásunk szerint a bezárásról személyesen Hanesz József, a KLIK elnöke döntött - mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Mendrey László. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke szerint az iskolabezárás súlyos következményekkel járhat, pedagógusokat és más iskolai dolgozókat tehetnek utcára végkielégítés nélkül. Mendrey szerint az vitathatatlan, hogy a kerületben - már csak az ott élő jelentős kínai kisebbségre való tekintettel is - van helye egy kínai kéttannyelvű iskolának, ám amit a kormány csinál, az elfogadhatatlan.

Mivel az iskola jelenleg mintegy 50 százalékos kihasználtsággal működik, a pedagógusok és a szülők szerint is járható út lenne az intézmény felosztása: több száz férőhely áll még rendelkezésre, ráadásul az iskola épülete is jól bővíthető. Mint megtudtuk, az intézmény - amely tavaly novemberben ünnepelte 40 éves fennállását - 20-30 évvel korábban ugyancsak vegyes iskolaként működött. Az iskola megmentése érdekében a szülők és a tanárok is készek az együttműködésre, és abban reménykednek, hogy javaslataikat a kormányzat is megfontolja.

Szerző

Szigorúan ellenőrzött ovisok

Publikálás dátuma
2015.04.14. 07:12
Jelenleg az óvodák önálló helyi programokkal rendelkeznek, a központosítással azonban ez elveszhet FOTÓ: EUROPRESS/THINKSTOCK
A pedagógusok és a szülők is aggódva "várják", vajon mit zúdíthat még a nyakukba a kormányzat: a felsőoktatás és a közoktatás államosítása mellett most az óvodák központosításának terve borzolja a kedélyeket, Budapest több kerületében is az intézmények összevonásáról döntöttek - szakemberek, óvodai vezetők és a szülők megkérdezése nélkül. Szakértők szerint a központosításnak lehet anyagi haszna, ám annak mindenképp a gyerekek látják a kárát.

Találgatás, homályban tapogatózás, kétségbeesés, káosz - csak néhány szó azon helyzet jellemzésére, ami az Orbán-kormány intézkedéseit kíséri, amikor önkényesen próbálja átalakítani az oktatási rendszert. Az iskolák "klikkesítése" után úgy tűnik, most az óvodákra is hasonló sors vár: Budapesten az V., VIII., XI., és XXI. kerületekben is összevonnák az óvodákat, mégpedig azért, hogy egy költségvetési szervként működő hálózatot hozzanak létre.

A gyakorlatban ez úgy fog kinézni, hogy lesz egy központi óvoda, amely alá majd több tagintézmény tartozik; s ezáltal egy vezető nem egy óvodáért, hanem egyszerre akár 6-8, vagy több intézményért fog felelni. Mindezzel az önkormányzatok reményei szerint majd spórolhatnak a működési költségeken, s ígérik, az átalakítások kizárólag vezetői szinteken történnek majd, a szülők és gyermekeik mindebből semmit sem fognak érzékelni. Az érintettek azonban nem így gondolják, a szülők kérdéseire ráadásul még az óvodavezetők sem tudnak megnyugtató választ adni.

- Nincs olyan szakmai szervezet, melynek képviselője ki merte volna jelenteni, hogy a jelenlegi közoktatási rendszer jól működik. Két év működés után a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) saját elnöke szerint is még mindig ott tart, hogy "keresik a helyüket". Azt azonban el lehet mondani, hogy az óvodai rendszer működött. Eddig - mondta Mendrey László.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) elnöke szerint nem világos, hogy az önkormányzatok milyen logika mentén tervezik az összevonásokat, s nem születtek olyan tanulmányok sem, amelyek pedagógiai szempontból mérték volna fel a központosítással járó hatásokat. Egy dokumentum ugyanakkor a PDSZ birtokába került, amely szerint a csepeli óvodák összevonása az elkövetkező három-négy évben biztos, hogy nem jelent megtakarítást az önkormányzatok számára, sőt még többletköltségekkel is jár.

- Nem nagyon értem, hogy miért van erre szükség. Persze az önkormányzatoknak joga van ilyen lépéseket tenni, s vidéken ezt már korábban meglépték. A szakmai eredmény azonban minimális, az összevonások inkább zavart okoztak - mondta a Népszavának Fábián Katalin. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület elnöke úgy véli, a központosításnak lehet gazdasági haszna (például a vezetői pótlékokat meg lehet spórolni), ám szakmai szempontból egyáltalán nem támogatandó.

Egy, a jelenlegi tervek szerint átalakított rendszer esetleg csak akkor működhetne jól, ha eleget tennének a megnövekedett személyi szükségleteknek: az óvodavezetők nem tudnak egyszerre mindenhol jelen lenni, a tagóvodákban kijelölt helyettesnek pedig egyszerre kell odafigyelnie az adminisztratív feladatokra és a gyerekekre is. A célként kitűzött spórolás azonban mindezt nem teszi lehetővé. - Félek, hogy mögöttes szándék is húzódik a háttérben.

Jelenleg az óvodák önálló helyi programokkal rendelkeznek, a központosítással azonban ez elveszhet, s egy, a központból irányító vezető alatt egy egységes, sematikus, minden intézményre egyaránt vonatkozó pedagógiai rendszer jöhet létre, s ez súlyos károkat okozhat a kisgyerekek nevelésében - mondta Fábián Katalin.

Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet még 2009-ben publikált egy átfogó, az óvodák működését vizsgáló tanulmányt, amelyben szó esett az intézmények összevonásával járó következményekről is. Ebben a szerzők megállapították, ,,az óvodák szakmai munkájának színvonalára aligha van pozitív hatással, ha egyetlen felelős vezető irányítja az egymástól távol levő telephelyeken működő 10-15 vagy még annál is több óvodai csoport, 30-40 óvónő, összesen 60-80 közalkalmazott tevékenységét és csaknem félezer olyan gyerek fejlődését, akik közül talán egyet sem ismer személyesen".

A tanulmány szerint az ilyen gyors szerkezeti átalakulások - ahogy most is láthatjuk - ráadásul feszültséget keltenek az óvodapedagógusok és a szülők körében, és megnehezítik a helyi nevelési program bevezetését: "az új helyzethez való alkalmazkodás folyamatában az óvodák a már működő program átigazítására, esetleg gyökeres átírására kényszerülnek, elindult fejlesztési folyamatok megszakadnak, a szakmai munka színvonala legalábbis átmenetileg mindenütt visszaesik".

A szülők és a pedagógusok is aggódnak amiatt, hogy az intézkedésekkel az óvodák elveszítik családias jellegüket azzal, hogy a csoportok létszáma növekedni fog, és az óvónők is nagyobb terhelésnek lesznek kitéve. - Minél nagyobb a létszám, az óvópedagógusok érthetően annál kevésbé tudnak majd odafigyelni a gyerekekre, arról nem is beszélve, hogy sok olyan óvodás van, akiknek a nevelése külön szakmai felkészülést és munkát igényel - mondta Mendrey, hangsúlyozva: a PDSZ-t is egyre több szülő keresi meg, mert féltik a gyermekeiket.

Ám mivel a kerületek vezetése elhallgatja a konkrétumokat, a szakszervezet csak azt tudja tanácsolni, hogy a szülők maguk követeljék ki a hatástanulmányokat - ha léteznek egyáltalán - az önkormányzatoktól. - Mindenkinek joga van tudni, miért döntöttek a központosítás mellett - szögezte le a PDSZ elnöke. A csepeli szülők online petíciót is indítottak az óvodák összevonása ellen, ma este pedig demonstrációt tartanak a XXI. kerületi polgármesteri hivatal előtt.

Pénzmegvonással a hiányzás ellen

A kötelező óvodába járás szeptemberi bevezetésével nemcsak az iskolakerülést, hanem az óvodai mulasztásokat is lehet majd pénzmegvonással szankcionálni - írta a Magyar Nemzet. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának ifjúságért és családügyért felelős államtitkársága a lap érdeklődésére közölte: amennyiben az óvodás gyerek igazolatlan hiányzása meghaladja az öt nevelési napot, a jegyző figyelmezteti a szülőt a mulasztásra, illetve annak következményeire. Ha a hiányzások mértéke ennek ellenére eléri a húsz napot, akkor 2016. január 1-jétől az óvodás gyermekek esetében is lehetőség lesz a családi pótlék folyósításának szüneteltetésére.



Szerző
Frissítve: 2015.04.13. 23:17