Brókerbotrány: perbe hívják a felügyeletet

Próbapert kezdeményeztek a Cívis Globál Brókerház (CGB) károsultjai a pénzügyi felügyelet jogutódja ellen, annak elmaradt intézkedései miatt. A panaszosok szerint az egykori PSZÁF a cég csalásairól már a 2012-ben értesült a rendőrségtől, azonban nem akadályozta meg a további csalást. Az engedély nélküli "betétgyűjtés" így ötszáznál is több ügyfélnek kétmilliárd forintnyi kárt okozott.

Befejezte a nyomozást a Debreceni Rendőr-kapitányság 2015. március 13-án a Cívis Globál Brókerház Zrt. piramisjáték-szerű csalása ügyében. A 2013 ősz óta folyó vizsgálat feltárta, hogy 546 sértettnek több mint kétmilliárd forintos kárt okozott a zavaros körülmények között működő cég. A jelek szerint csak Kis Sándor, az ebesi fociklub egykori bőkezű támogatója, a cég tulajdonosa ellen javasolnak vádemelést csalás miatt, a nagy jutalékokat szakító ügynökhálózat tagjai megússzák a dolgot - írta a 444.hu portál rendőrségi forrásokra hivatkozva. Az egyik károsult információi szerint a terjedelmes paksamétát a rendőrség március közepén átküldte az ügyészségre. Lapunk érdeklődésére a Hajdú-Bihar megyei főügyészségen elmondták, a több ezer oldalas iratmennyiséget nem tudták még feldolgozni, így újabb 30 nappal meghosszabbították az eljárást.

Rövidebb is lehetett volna a rendőrségi tudósítás, de a károsultak listája is, ha a 2012-ben tetőző csalássorozat ügyében az akkori pénzügyi felügyelet hamarabb lép - derül ki az egyik kártérítési pert kezdeményező ügyfél kronologikus összefoglalójából. Az egyszerű csalásként is minősíthető illegális pénzgyűjtés "elhúzódásában" ugyanis tetten érhető az egykori Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) mulasztása, vagy legalábbis késlekedése. Míg a Quaestor, a Buda-Cash és különösen a Hungária Értékpapír ügyében napok alatt letartóztatásokig jutott a felügyeleti intézkedések után a rendőrség, addig a CGB az első jelzések után még majdnem egy évig büntetlenül űzhette a gyanútlan emberek átverését - ezt már a pórul járt befektetők kártérítési ügyét felkaroló Bodnár Zoltán, a Magyar Liberális Párt (MLP) gazdasági főtanácsadója tette hozzá. Mint fogalmazott, nem tudni van-e politikai szála a történetnek, vagy csak a felügyelet „normális” tehetetlenségének vagyunk tanúi. Sajtóhírek szerint Kis Sándor előszeretettel hivatkozott "jó kapcsolataira".

A rendőrség 2012 októberében tájékoztatta a PSZÁF-ot, hogy nyomoz a CGB után jogosulatlan pénzügyi szolgáltatási tevékenység gyanúja miatt. Ők a CGB számlavezető bankjától értesültek, hogy a cég engedély nélkül gyűjt magánszemélyektől pénzt, ám azt nem fekteti be, hanem készpénzben felveszi a számláról. A nyomozók az információt továbbadták a felügyeletnek.

A PSZÁF válasza szerint "A Felügyelet illetékes szervezeti egysége piacmonitoring tevékenysége keretében hivatalból észlelte a Társaság tevékenységét, és jelenleg az esetlegesen engedély nélkül végzett befektetési szolgáltatási tevékenység tárgyában vizsgálja piacfelügyeleti eljárás megindításának lehetőségét."

A folytatódó rendőrségi nyomozás, házkutatás, iratlefoglalás és a PSZÁF vizsgálódásai mérsékelték ugyan a piramisjáték intenzitását, ám Kis Sándor kihallgatási jegyzőkönyveiből kiderült, 2013 őszéig folytatódott az illegális pénzügyi tevékenység. A cég "sikere" az agresszív pénzgyűjtési módszerének és annak köszönhető, hogy a piaci kamatoknál jóval többet ígért. Becsapta az ügyfeleket azzal is, hogy az CGB-nél elhelyezett pénzek az Országos Betétbiztosítás Alap (OBA) védelme alatt állnak. Erről szó sem volt, ráadásul, ha futamidő lejárta előtt akarta valaki kivenni az befektetését, azt csak tőkevesztéssel tehette.

Csak 2013 októberében gyorsultak fel az események, ekkor gyanúsították meg Kis Sándort, és vették zár alá a - csak nevében - brókercég kiterjedt céghálójának fellelhető vagyonát, majd ezután előzetes letartóztatásba is került Kis.

A Szász Károly vezette egykori PSZÁF gyakorlatilag nem intézkedett a Cívis Globál Brókerház csalássorozatában, holott 2012. októbere óta tudott a felügyeleti engedély nélkül végzett befektetési szolgáltatási tevékenységről - panaszolják a károsultak. Pontosabban: egy PSZÁF-határozat született: kiadta a CGB engedélyét - biztosításközvetítésre. Ezt már a jegybankba olvasztott új pénzügyi felügyelet vonta vissza 2013 decemberében, és az engedély nélkül végzett pénzügyi tevékenység miatt tetemes, 250 millió forintos büntetést is kirótt a CGB-re.

A károsultak szerint a PSZÁF-nek legkésőbb 2012 november végén a lakosság értesítésével egyidejűleg intézkednie kellett volna. A felügyelet felelősségének megállapítására három próbapert is indítottak, ezek közül az egyik időpontját már ki is tűzték, a Tatabányai Törvényszék előtt folyó perben az első tárgyalást április 30-án tartják.

Bodnár Zoltán szerint is súlyos mulasztás terheli az állami feladatot ellátó felügyeletet, ráadásul a CGB- és a többi napvilágra került brókerügy mind 2010 utáni esetek. A CGB-s csalás idején az Orbán-kormány által kinevezett Szász Károly vezette a PSZÁF-ot. Bár a Quaestor, vagy Buda-Cash történeteknél kisebb horderejű a CGB ügye, akkor is megengedhetetlen és megmagyarázhatatlan a felügyelet hanyagsága - tette hozzá Bodnár.