Eco.com;brókerbotrány;Borkai Zsolt;Tarsoly Csaba;Quaestor;

2015-04-14 07:00:00

Cseleznek Quaestor-ügyben

A Fővárosi Törvényszék jogerősen is helybenhagyta a Quaestor-ügy három érintettjének harmincnapos előzetes letartóztatását, miközben a Fidesz-KDNP egy "kamu albizottságban" csak a 2010 előtti kormányok felelősségét vizsgálná a brókerbotrányban, sőt, a Rogán Antal által benyújtott kártalanítási javaslattal is cseleznének. Így sokan hoppon maradhatnak, nemcsak a károsultak, hanem a bankok és a Quaestorba soha be nem fektető ügyfeleik is.

Előzetes letartóztatásban marad Tarsoly Csaba, felesége, Tarsolyné Rónaszéki Erika, valamint M. Zsolt gyanúsítottak - határozott jogerősen a Fővárosi Törvényszék. A pestisracok.hu információját az egyik érintett ügyvédje erősítette meg. A Quaestor-csoportot érintő büntetőügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda korrupció és gazdasági bűnözés elleni főosztályának kiemelt ügyek osztálya nyomoz különösen jelentős kárt okozó csalás bűntette és más bűncselekmény miatt.

Az események és a súlyos vádak fényében érthetetlen, de a Fidesz-KDNP továbbra sem hajlandó kivizsgálni a kormányzati, illetve illetékes hatósági felelősséget. Ehelyett tegnap az Országgyűlés költségvetési bizottságának kormánypárti többsége albizottságot alakított a brókerbotrányban érintett befektetési szolgáltatóknál, így a Buda-Cashnél, a Quaestornál, és a Hungária Értékpapír Zrt.-nél visszaélésekhez vezető kormányzati intézkedések feltárására, melynek elnöke a fideszes Szűcs Lajos lesz. Utóbbi kifejtette: az utóbbi 15-20 évet vizsgálnák, így például azt, hogy miért kellett 2010 előtt fellazítani a pénzügyi vállalkozások ellenőrzését, és ebben milyen felelőssége volt a Bajnai-kormánynak, vagy hogy milyen személyi összefüggések voltak a brókerbotrányokban érintett cégek és a Gyurcsány-Bajnai kormány tisztségviselői között.

Az LMP-s Schmuck Erzsébet, az Együtt politikusa, Szelényi Zsuzsanna és a szocialista Burány Sándor azonban egyaránt úgy vélték, szükség van ugyan vizsgálóbizottság létrehozására a témában, de azt nem egy albizottságként kell "eldugni", hanem az ellenzék által javasolt parlamenti vizsgálóbizottságként kell felállítani; az ehhez szükséges mennyiségű aláírás már össze is gyűlt - de továbbra is kérdés, hogy a Fidesz támogatja-e a testület létrehozását. Szelényi "kamu albizottságnak" nevezte a tegnap létrehozott testületet, és úgy vélte, hogy az nem szolgálja az emberek tisztánlátását a brókerügyekben. Úgy vélte, át kell vizsgálni a Quaestor mögötti offshore céghálót, a MNB és a PSZÁF bankfelügyeleti tevékenységét, valamint hogy a közintézmények kockázatos brókercégeknél történt pénzkihelyezési gyakorlata megfelelt-e a jogszabályoknak, különös tekintettel a Külgazdasági és Külügyminisztériumra. Az szocialista Burány Sándor pedig az ülés után azt mondta: a Fidesznek "esze ágában sincs vizsgálni az elmúlt 5 év történéseit", ugyanakkor az albizottság létrehozása - ha nem is feltétlenül jogilag - de megakadályozza az Országgyűlést abban, hogy vizsgálóbizottságot állítson fel a témában. A képviselő szerint pedig "ha a Fidesznek mégis az a szándéka, hogy a kettőt együtt engedélyezi", akkor felesleges az albizottság.

Eközben folytatódtak az egyeztetések a Bankszövetség és a Nemzetgazdasági Minisztérium között - közölte a tárca, mely szerint a bankok képviselői nem zárkóztak el a brókerbotrány miatt beterjesztett egyes módosításoktól illetve a Quaestor-érintettek kártalanítási alapját kezdeményező javaslattól. Múlt pénteken a kormányfő beszélt arról, a Fidesz frakcióvezetőjének javaslata a pénzügyi rendszer szereplőitől befizetést követelne meg, ám a kormánynak van egy megállapodása az EBRD-vel, azaz az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, valamint a bankszövetséggel, és ez alapján semmilyen, a pénzügyi rendszert terhelő újabb adót, hozzájárulási kötelezettséget nem vetnek ki velük való konzultáció nélkül. Így "akkor tudjuk támogatni a frakcióvezető javaslatát, ha az elfogadható a pénzügyi élet szereplői számára is. Szerintem az út járható" - mondta Orbán Viktor. Ehhez képest Rogán kijelentette: ha a bankszövetség nem tud jobb megoldást kínálni, a Fidesz az ismertetett kártalanítási javaslatot szavazza majd meg, amely szerinte "gyors és kielégítő megoldást nyújt" a károsultaknak.

Utóbbiak azonban - mint a hvg.hu felhívta a figyelmet - nagyot csalódhatnak, hiszen bár a kormány múlt héten azt ígérte, hogy minden Quaestor-károsultat kártalanítani fog 30 millió forintig, Rogán pénteken benyújtott törvényjavaslata szerint a "mindenki" valójában csak a kötvényeseket jelenti (akár fiktív, akár valódi a kötvényük), de közülük is csak azokat, akik a cég brókerházával, a Quaestor Értékpapír Zrt.-vel kötöttek szerződést. Ha a kormány és a kormánypártok valóban minden Quaestor-károsultat kártalanítani akarnának, akkor a törvény hatálya bármelyik cégre vonatkozna a Quaestor vállalatcsoporton belül, amely kötvényeket vagy más befektetési termékeket adott el az ügyfeleknek.

Borkai holnapután is befektetne
Győr önkormányzata nem befektetett a Questor brókercégénél, hanem titokban egyszerűen milliárdos kölcsönt nyújtott a már bajban lévő cégnek - derült ki a város tegnap hajnali, titkos közgyűlésén. Borkai Zsolt és a kormánypárti többség ugyanis "üzleti érdekekre" hivatkozva zárt ülést rendelt el tegnap reggel 6-kor, miután a rendkívüli közgyűlés összehívását ellenzéki képviselők kezdeményezték. Borkai az ülés után parttalannak nevezte a város jelenlegi politikai vitáit, szerinte ugyanis "a városnak megvan a pénze", sőt, ő maga "teljesen biztos" abban, hogy a jelenleg zárolás alatt álló egymilliárd forintot a város meg fogja kapni, sőt, állította az önkormányzat felelősen gazdálkodott, "holnapután is ugyanezt tennénk", mert arról nem az önkormányzat tehet, hogy "van egy csaló, aki átveri az embereket".
Győr idén január 13-án hagyta jóvá, hogy 16-án vásároljanak államkötvényt a Quaestoron keresztül 999,987 373 forint értékben, 10 éves futamidőre - értesült a Népszava. Arról is döntöttek azonban, hogy március 16-án a kötvények visszavásárlására kerül majd sor - akkor a város még nem tudta, hogy "borul" a Quaestor. Az ügylet körülbelül 400 milliós hasznot hozhatott volna a megyeszékhelynek, azonban jelenleg kétséges, hogy az alaptőkét visszakaphatják-e. Mint forrásunk fogalmazott, nem másról lehet szó, mint, hogy Győr rendkívüli kölcsönt adott a frankválság miatt bajban lévő Questornak, mely tranzakció finoman szólva is "nem szokás" a közpénzpiacon. Az sem teljesen világos, hogy Győr városa miért nem a helyben, vagy esetleg Budapesten működő Quaestor fiókkal kötötte meg az üzletet, miért a pécsivel.