Az Országgyűlés határozatot hozott arról, hogy Magyarország legfeljebb 150 katonát küld az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni fellépéshez az iraki Erbílben található kiképző központba. A képviselők 137 igen szavazattal, 57 nem ellenében mellett hagyták jóvá Hende Csaba honvédelmi miniszter kétharmados többséget igénylő előterjesztését. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábban azt mondta, az iraki helyszínen 110 katona teljesíthet majd szolgálatot, hat magyar tiszt a vezetési pontokon lenne jelen, míg a további katonák Magyarországon állnak rendelkezésre. A tárcavezető szerint a misszió költségvetése 20 milliárd forint alatt marad. A határozati javaslat értelmében a magyar katonák 2017. december 31-ig látják el feladatukat az erbíli támaszponton.
Szijjártó: az Országgyűlés a legbölcsebb és legfelelősebb döntést hozta
A külgazdasági és külügyminiszter elmondta, az Országgyűlés döntése révén Magyarország katonák küldésével járulhat hozzá a terrorszervezet elleni harc sikeréhez. Ennek következtében Magyarország megfelelhet azon kötelezettségeinek, amelyek a nyugati értékvilághoz való tartozásából fakadnak - mutatott rá. Szijjártó Péter hangsúlyozta: az Iszlám Állam olyan fenyegetést jelent a világra, amelyet komolyan kell venni. Ezt a veszélyt nem mindenki kezeli a súlyánál fogva, pedig a terrorszervezet az egész nyugati értékközösség ellen indított átfogó és brutális támadást, ezért javasolta a kormány a parlamentnek, hogy járuljon hozzá a katonák küldéséhez - közölte.
Az MSZP önálló határozati javaslata egy egészséges, korrekt kompromisszumot jelentett volna az Iszlám Állam elleni fellépésben – mondta lapunknak Molnár Zsolt. Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának szocialista elnöke szerint javaslatuk az ország tehervállalási képességeihez mérten arányos részvételt jelentett volna a terrorszervezet elleni küzdelemben, épp ezért sajnálja, hogy a kormányoldal ezt meg sem fontolta és nem támogatta, hiszen a kabinet által javasolt és áterőltetett katonai szerepvállalás nemcsak az ország gazdasági teljesítményéhez és haderejéhez mérten aránytalan, de komoly aggályként fennáll továbbra is, hogy megnöveli hazánk terrorfenyegetettségét. Molnár szerint ugyanis: „nem riogatás, hanem tény, hogy azok az országok, amelyek fegyveres katonákat küldenek ilyen harcokba, nagyobb arányban érintettek a terrorcselekedetekben. A szakpolitikus kérdésünkre elmondta, továbbra is úgy látják, az Orbán-kormány túlkompenzál a nyugati szövetségesekkel történt diplomáciai fiaskója miatt.
Fodor Gábor: támogatni kell a terrorszervezettel szembeni harcot
A Liberálisok elnöke szerint támogatni kell az Iszlám Állam terrorszervezet elleni harcot és a nemzetközi fellépésben való magyar részvételt. Fodor Gábor keddi sajtótájékoztatóján jelezte, hogy Kész Zoltánnal közösen - "elkötelezett atlantistaként" - ennek jegyében szavaztak erről kedden az Országgyűlésben.
LMP: az IÁ elleni szerepvállalás csak egy lap Orbán Viktor pókerjátszmájában
Schiffer András frakcióvezető, a párt társelnöke a parlamenti határozathozatalokat követően sajtótájékoztatóján azt mondta, nem támogatták a szerepvállalásról szóló javaslatot egyebek mellett azért, mert szerintük részben ezzel akarják az orosz közeledés árát megfizetni, emellett semmilyen információ nincs arról, hogy az IÁ-nak milyen pénzügyi és egyéb bázisai vannak és azt sem tudni, hogy milyen belbiztonsági kockázatot jelent a részvétel.
A Quaestor-üggyel kapcsolatban a frakcióvezető azt mondta, az összegző módosító javaslatot támogatták, mert az kiszélesítette a kártalanításra jogosultak körét, de a zárószavazásban nem vettek részt. Ezt azzal indokolta, hogy az LMP nem adja a nevét olyan javaslathoz, ami azzal jár, hogy a jegybanknak nem kell viselnie a felelősségét ebben az ügyben.
Elfogadta az Országgyűlés a Quaestor-károsultak kárrendezését biztosító követeléskezelő alap létrehozásáról szóló törvényt. A hatálya a Quaestor Financial Hrurira által kibocsátott, a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt. vagy annak kapcsolt vállalkozása által értékesített kötvények ügyleteire terjed ki. A jogszabály kimondja a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapjának létrejöttét, amely - a Befektetővédelmi Alap (Beva) kártalanításával együtt - 30 millió forintig kárpótolja az ügyfeleket. Az indoklás szerint ez feltételezhetően lényegesen nagyobb arány, mint amihez az ügyfelek egyedi perben, illetve a felszámolási eljárásban reálisan juthatnának.
PM: Szemfényvesztés a Quaestor-károsultakról szóló törvény
A Párbeszéd Magyarországért szemfényvesztésnek és a kormány "szerecsenmosdatásának" tartja a Quaestor-károsultak kárrendezését biztosító törvényt. Erről a párt társelnöke, Szabó Tímea beszélt keddi, budapesti sajtótájékoztatóján. Szerinte a kabinet nem hajlandó arra, hogy a valódi elkövetőket vonja felelősségre. Emlékeztetett: olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amelyik a Magyar Nemzeti Bank nyereségéből kárpótolta volna a károsultakat. A független képviselő azzal indokolta, hogy nemmel szavazott az Iszlám Állam elleni nemzetközi fellépésben való magyar részvételre, hogy több héten keresztül sem kapott megnyugtató választ azokra a kérdéseire, hogyan finanszírozható a magyar misszió és hogyan garantálják a katonák biztonságát.
Együtt: átverés a Quaestor-károsultak kárrendezését biztosító törvény
Erről Szelényi Zsuzsanna beszélt keddi, budapesti sajtótájékoztatóján, hangsúlyozva, hogy a kárpótlást a kedden elfogadott jogszabály pénzintézetekre terheli, ezért "a károsultakat valójában azok az állampolgárok fogják kártalanítani, akik a nagy bankokban tartják a pénzüket".
A független képviselő arra is kitért, hogy képviselőtársával, a szintén az Együttben politizáló Szabó Szabolccsal közösen támogatták az Iszlám Állam elleni fellépésben való magyar részvételt. Magyarországnak részt kell venniük a népirtást és az emberi jogok eltiprását megakadályozó nemzetközi missziókban - mondta.
Szelényi Zsuzsanna azt, hogy elhalasztották az állami földvagyon kezeléséről szóló javaslat zárószavazását úgy kommentálta: az ellenzék nem hagyta, hogy a kormány "bekebelezze és pénzzé tegye" a nemzeti parkok földjeit.
Megszűnik a kereskedelmi célú halászat a természetes vizeken - döntött az Országgyűlés
2016-ra és az azt követő évekre már nem adható ki kereskedelmi célú halászati engedély. A képviselők a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvény Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter által kezdeményezett módosítását 159 igen szavazattal, 5 nem ellenében, 33 tartózkodás mellett fogadták el. A törvény egyúttal kibővíti a horgászat és halastó definícióját.
Új előmeneteli és illetményrendszer jön létre - elfogadták a rendvédelmi dolgozók életpályamodelljéről szóló törvényt is. A képviselők a jogszabály kétharmados többséget igénylő részeit 188 igen, 3 nem szavazattal, 6 tartózkodás mellett fogadták el, míg az egyszerű többséget igénylő részek 188 igen, 2 nem szavazattal, 7 tartózkodás mellett mentek át.
A módosítás értelmében megszűnik az automatikus előmeneteli rendszer, a vezetői beosztások meghatározott időre szólnak majd, a hivatásos állomány volt tagjaiból pedig létrejön a tartalékos állomány. A törvény szerint idén júliusban átlagosan 30 százalékos béremelés lesz, amit 2016. január 1-jétől évente 5-5 százalékos mértékű követi, így teljesül 2019-re az ötven százalékos átlagos béremelés. Emellett idén július 1-jétől meghatározzák állománycsoportonként az illetményemelés mértékét is. A korábbi harmincféle pótlékból ötöt tartanak meg, a korábbi pótlékok jelentős része beépül az adott terület alapilletményébe. Jubileumi jutalom elnyerésére továbbra is lesz lehetőség. A törvény hatálya kiterjed a rendőrség, a Terrorelhárítási Központ, a hivatásos katasztrófavédelem, a büntetés-végrehajtás, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, az Országgyűlési Őrség, a Nemzetvédelmi Szolgálat és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományára.
Az állami földvagyon kezeléséről szóló javaslat zárószavazását elhalasztották. Az Országgyűlés azután döntött így, hogy az indítvány minősített többséget igénylő passzusai nem kapták meg a szükséges kétharmados többséget. A határozathozatalnál 125-en szavaztak igennel, 71-en nemmel. Utóbbiak között volt - a parlamenti honlap adatai szerint - négy fideszes képviselő: Bencsik János, továbbá az előterjesztő Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter, valamint Hende Csaba honvédelmi és Varga Mihály nemzetgazdasági tárcavezető. Közülük később ketten is azt jelezték az ülésvezetésnek, hogy ők igennel szavaztak. Latorcai János levezető elnök azonban arról tájékoztatott, hogy az ő voksaikkal sem lett volna meg a szükséges kétharmados többség, 131 voks. A parlament ezt követően rövid tárgyalási szünetet tartott, majd az előterjesztő kérésére úgy határoztak a képviselők, hogy elhalasztják a zárószavazást.
A földművelésügyi miniszter törvényjavaslata alapján a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) tulajdonába kerülne az összes állami tulajdonú föld, függetlenül attól, hogy védett természeti területnek minősül-e. A kezdeményezés ellen korábban többször is tiltakozott az ellenzék.
LMP: ne nyújtsák be a javaslatot!
Az ellenéki párt képviselője, Sallai R. Benedek a tárca épülete előtt tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, jelenleg körülbelül háromszázezer hektárnyi nemzeti parki vagyonkezelésben álló védett termőföld található Magyarországon. Ezek egy részét jelenleg is bérlik, de úgy, hogy a gazdálkodás a természetvédelmi célok megvalósítását szolgálja - hangsúlyozta, hozzátéve: a jogszabály ezt a rendszert tette volna tönkre. Az LMP részben örül annak, hogy az ellenzéki összefogás miatt a törvény nem ment át, de ezt nem tekintik sikernek - fogalmazott. Jelezte, a benyújtók péntekig újból kérhetik, hogy a törvényről szavazzanak.
"Eladva" táblákkal demonstráltak
A sajtótájékoztató alatt a képviselő mögött álló aktivisták tíz táblát tartottak fel, amelyeken a magyarországi nemzeti parkok nevei, illetve az "eladva" felirat volt olvasható. Sallai R. Benedek azt mondta, nagyon féltek attól, hogy holnapra a valóságban is ilyen táblák kerülnek ki a nemzeti parkokra. Az esemény végén az LMP aktivistái egy talicskában hozott földből töltöttek meg cserepeket, amelyeket letettek a járdára. A politikus azt mondta, ennek a jó minőségű termőföldnek lényegesen magasabb az aranykoronaértéke, mint a szikes alföldi területek, ezért javasolja, hogy a "termőföldéhes kormányközeli érdeklődök" ezek közül vigyenek maguknak.
DK: Átmenetileg megmenekültek a nemzeti parkok
Nagy-Huszein Tibor sajtótájékoztatón arra is felhívta a figyelmet, hogy a földforgalmi törvény korábbi rendelkezése szerint aki földet vásárol, az köteles azt személyesen művelni. Hangsúlyozta, hogy a kedden el nem fogadott - általa salátatörvénynek nevezett - javaslatban szerepelt egy olyan bekezdés, amelyik alapján a tulajdonos "az önkormányzatra tukmálhatta volna a földet", hogy az közmunkásokkal műveltesse meg.
MSZP-s nem a fideszes földlenyúlásra
A nemzeti földvagyonról szóló törvényjavaslatot az MSZP elutasítja, mert világos, hogy nem a vidéki emberek érdekét, hanem a Fidesz oligarcháinak és helyi klientúrájának újabb állami földekkel való kifizetését szolgálja. A párt szerint az állami földvagyonról szóló törvényjavaslat nem csak a tisztességes gazdák további kifosztását célozza, hanem a magyar természetvédelem sírját is megássa.
lásd még: http://nepszava.hu/cikk/1054159-nem-trefadolog-veszelyben-a-nemzeti-parkjaink
