Általános terrorriadót rendeltek el Indiában

Országos szintű terrorriadót rendeltek el Indiában, különös tekintettel Mumbaira, mert a hatóságok információi szerint a Lashkar-e-Taiba pakisztáni székhelyű terrorszervezet merényletre készül.

A hírszerző szolgálatok információi szerint a térség egyik legveszélyesebb terrorszervezetének tekintett csoportosulás Mumbai szállodák és pályaudvarok elleni támadásokat tervez az ország pénzügyi fővárosának számító városban, akárcsak 2008-ban. (A kétezres évek egyik legnagyobb terrortámadásának tartott 2008-as merényletsorozatban 178 ember elhunyt és további 200, egyes források szerint ezer ember megsebesült Mumbaiban (egykori Bombay).

Akkor a több helyszínen egy időpontban fellépő terroristák robbantással és lőfegyverrel támadtak az emberekre. Két szállodában - a Taj Mahal hotelban és az Oberoi Hotelban - túszokat ejtettek.) A terroriadót talán nem független attól, hogy néhány napja egy pakisztáni bíróság szabadlábra helyezte a Lashkar-e-Taiba terrorcsoport egyik vezetőjét, Zaki-ur Rehman Lakhvit, akit a 2008-as mumbai merényletért ítéltek el 2009-ben. A pakisztáni bíróság most illegálisnak mondta ki fogva tartását.

Szerző

Megerősített tűzszünet

Publikálás dátuma
2015.04.15. 07:35
A német és francia diplomácia élteti a minszki folyamatot. Laurent Fabius francia, Pavlo Klimkin ukrán, Frank-Walter Steinmeier
Miközben kölcsönösen támadásokkal vádolják egymást a Kelet-Ukrajnában szemben álló felek, az ukrán és orosz külügyminiszter Berlinben újabb fegyvercsökkentési megállapodást írt alá. A találkozót ezúttal is a német és francia diplomácia hozta tető alá. A fegyverszünet ellenére tegnap is voltak halálos áldozatok.

Mivel az utóbbi napokban egyes településeken újra fellángoltak a kelet-ukrajnai harcok, hétfőn Berlinben találkoztak a normandiai négyek külügyminiszterei a rendezés érdekében. A német és francia kezdeményezésű úgynevezett normandiai csoport, amelynek a két érintett országon kívül Németország és Franciaország tagja, a minszki békefolyamat elindítói és garantálói is egyben.

Az ezúttal is német-francia sürgetésre létrejött, éjszakába nyúló találkozón Oroszország és Ukrajna a februári Minszki egyezményt követően újabb fegyverzetcsökkentési megállapodást írt alá. A Pavlo Klimkin ukrán és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter által aláírt megállapodás értelmében áttérnek a minszki békefolyamat következő szakaszára és az elkövetkezőkben kivonják a frontvonalról és az ütközőzónából a 100 milliméternél kisebb löveget és fegyvereket, az aknavetőket, mindenféle páncélozott harckocsit. Ugyanakkor abban is egyetértés született, hogy mindkét fél támogatja az EBESZ-megfigyelők munkáját és létrehoznak munkacsoportokat a konfliktusövezet civil lakossága legsürgősebb, humanitárius gondjainak orvoslására.

A négy külügyminiszter közös nyilatkozatban fejezte ki aggodalmát amiatt, hogy a tűzszünet ellenére Donyeck, Mariupol és Sirokine térségében újra fellángoltak a harcok. A közös nyilatkozatban sürgették az EBESZ megfigyelő misszió szerepének erősítését a nehézfegyverzet visszavonásának ellenőrzésében.

Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter szerint a tárgyalások rettentő kemények voltak, és annak ellenére, hogy sikerült megállapodásra jutni a fegyverzetcsökkentés, illetve a tűzszünet megerősítése kapcsán, világossá vált, hogy továbbra is komoly nézeteltérések vannak Moszkva és Kijev között. A néemt diplomácia vezetője úgy fogalmazott, hogy a négy órás megbeszélés során adódtak nézeteltérések és feszültségek, „de mindenki tudja, hogy hosszú út vár ránk, mindent megteszünk a békefolyamat sikeréréért, mert a minszki megállapodásnak nincs alternatívája”.

Az utóbbi napokban kiújultak a harcok, Kijev azzal vádolja az oroszok által támogatott szakadárokat, hogy 100 miliméternél nagyobb űrméretű fegyverekkel lőtték állásaikat, amelyeket a minszki tűzszüneti egyezmény értelmében már régen ki kellett volna vonniuk a konfliktusövezetből. egy embert megölve és hatot megsebesítve. A lázadók viszont azt állították, hogy a hadsereg súlyos égési sérüléseket okozó, úgynevezett foszforos lövedékeket vetett volna be ellenük. Az EBESZ megfigyelők szerint mindkét fél vetett be 100 milliméternél nagyobb lövegeket.

Kedden délután az ukrán terrorellenes hadművelet szóvivője, Andrij Liszenko közölte, hogy a tűzszünet ellenére 6 ukrán katona halt meg és 12 megsebesült az elmúlt 24 órában a kelet-ukrajnai válságövezetben. A szakadárok 16 aknatámadást intéztek, kétszer ágyúzták és háromszor harckocsi lövegekből lőtték az ukrán katonák állásait. Liszenko ugyanakkor tagadta, hogy a hadsereg foszforlövedéket használt volna.

Kanadai kiképzők segítenek

Kétszáz katonai kiképzőt küld Ukrajnába Kanada az ukrán biztonsági erők megsegítésére - jelentette be tegnap Stephen Harper kanadai miniszterelnök. A kiképző alakulat nem a keleti konfliktusövezet közelében, hanem a nyugati részben állomásozik majd és 2017. március 31-ig marad Ukrajnában. Korábban az Egyesült Államok és Nagy-Britannia is katonai kiképzőket küldött az országba.



Szerző

Jövő héttől újra tárgyalhatnak Iránnal

Bár az iráni nukleáris programról szóló politikai keretmegállapodás április 2-án megszületett, korai lenne kijelenteni azt, hogy biztosan sikerül megegyezésre jutnia Teheránnal a Hatoknak, azaz az ENSZ Biztonsági Tanácsa Németországgal kiegészített öt tagjának (az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Nagy-Britannia, Franciaország) a június végi időpontig. John Kerry amerikai külügyminiszter kilátásba helyezte a megbeszélések mielőbbi folytatását. „Azt reméljük, hogy akár már jövő héten tárgyalóasztalhoz ülhetünk” – fogalmazott az amerikai diplomácia vezetőjének szóvivője, Marie Harf.

Bizonyos témákban továbbra is jelentősek a nézetkülönbségek. Elsősorban abban a kérdésben nincs egyetértés, milyen ütemben oldják fel a perzsa állammal szemben elrendelt büntetőintézkedéseket. A keretmegállapodás megszületésekor ugyan a nyugati tárgyalók azt közölték, Irán beleegyezett a szankciók folyamatos feloldásába, ehhez képest Irán vallási vezetője, Ali Hamenei múlt héten meglehetősen radikális nyilatkozatot tett. Egyrészt szkeptikusan nyilatkozott a végső megegyezés esélyeit illetően, másrészt pedig azt követelte, azonnal oldják fel a szankciókat a megállapodás megszületése után.

A másik vitás kérdés szintén a szankciókat érinti. A Hatok ugyanis olyan mechanizmust kívánnak életbe léptetni, amely szerint azonnal ismét szankciókkal sújtanák a perzsa államot, ha az megsértené a nukleáris egyezség pontjait. John Kerryt hétfőn zárt ajtók mögött faggatták a képviselőházban a politikai keretmegállapodás részleteiről. Az amerikai külügyminiszter előzőleg reményét fejezte ki: a képviselők elegendő időt adnak arra, hogy „teljesítsük a nehéz feladatunkat”.

Bob Corker republikánus szenátor ugyanakkor olyan törvényt készít elő, amely lehetővé tenné a Kongresszus számára az esetleges végső megállapodás felülvizsgálatát. Ezzel akár visszájára fordíthatnák a teljes megbékélési folyamatot. Corker úgy vélte, kellő támogatást kap majd javaslata, ezzel „megakadályozhatják Barack Obama elnök bárminemű vétóját”.

Wendy Sherman, az amerikai Külügyminisztérium politikai ügyekért felelős államtitkára tegnap késő este Németországban tárgyalásokat kezdett a nukleáris tárgyalásokban érintett országok képviselőivel, hogy az Iránnal kapcsolatos további lépéseket vitassák meg.

Aggodalmait látja igazolódni Izrael
Bírálta Oroszország döntését az Egyesült Államok és Izrael. Vlagyimir Putyin orosz államfő ugyanis feloldotta az Sz-300-as orosz légvédelmi rakétarendszer Iránnak történő szállítására vonatkozó tilalmat.
A Putyin által aláírt rendelet megszüntette a rakétavédelmi komplexumok Oroszországon keresztül történő légi, vagy szárazföldi szállításának, illetve "orosz zászló alatt közlekedő hajókon és repülőgépeken" Iránba történő eljuttatásának tilalmát.
Jouval Steinitz izraeli védelmi miniszter szerint a moszkvai döntés annak a bizonyítéka, hogy Irán fegyverkezésre fogja kihasználni az embargó feloldását, igazolja Izrael félelmeit a körvonalazódó nukleáris megállapodás kapcsán.



Szerző