Veszhet a 700 milliárd? Uniós pályázatokat függeszt fel Brüsszel

Az Európai Bizottság (EB) felfüggeszti a gazdaságfejlesztési operatív program első három prioritástengelyét, ahová az innovációs pályázatok, gazdaságfejlesztés, üzleti infrastruktúra fejlesztése tartozik - jelentette a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára szerdán Budapesten sajtótájékoztatón.

Csepreghy Nándor elmondta: a Bizottság 2014-ben átfogóan vizsgálta a gazdaságfejlesztési operatív program működését, arra volt kíváncsi, hogy a magyarországi intézményrendszer a lehető legkörültekintőbben járt-e el akkor, amikor a győztes pályázatokat kiválasztotta 2007-2014. között. Megállapította, az a kiválasztási gyakorlat, amelyet Magyarország a Bajnai-Gyurcsány kormány óta folytat, s amelyre 2014-ben vezettek be átfogó új szabályozást, nem volt alkalmas arra, hogy a legjobb projekteket juttassa támogatáshoz - mondta.

A három prioritás 2007 óta pályázható keretösszege nagyjából 700 milliárd forint. Hozzátette, a Bizottság jelzéseit a kormány már kezelte, a múlt héten egy javaslatot küldött a testületnek. Megjegyezte: nem a 700 milliárdos keret van veszélyben, az ilyen típusú korrekciók értéke általában 10 százalék alatti szokott lenni, így pár tízmilliárd forintról lehet szó. Ezt a pénzt azonban Magyarország felhasználhatja új vagy a tartaléklistán szereplő projektekre. Konkrét fejlesztéseket nem kell leállítani, egészen addig, amíg az uniós finanszírozás nem érkezik meg, a hazai költségvetés 19-es fejezete a pályázók számára minden kötelezettséget teljesít. A kérdés az, hogy az EB felé hogyan tudják elszámolni a már kifizetett pályázói számlákat.

Csepreghy Nándor kérdésekre elmondta: a vizsgálat szúrópróbaszerű volt. Egyelőre nem nyilvános, mely pályázatok esetén nem találta megfelelőnek a kiválasztást a bizottság, de a végleges megállapodás után ismertetni fogják. Mivel a felfüggesztés a teljes operatív programot érinti, több ezer pályázatról van szó. A következő pár hét arról fog szólni, hogy az Európai Bizottságot szembesítsék korábbi álláspontjával, illetve találjanak egy olyan megoldást, amely garantálja, hogy Magyarország nem veszít forrásokat. A helyettes államtitkár szerint ugyanis a mostani helyzet az aszfaltügyhöz hasonló, mondván: a bizottság 2014/2015 fordulóján egy általa is jónak minősített rendszer működéséről 7 év után, a zárás évében állított ki egy negatív bizonyítványt.

A helyettes államtitkár szerint technikai vitáról van szó, hasonló viták voltak már az EB és Szlovákia, Szlovénia vagy Csehország között. Kifejtette: egyetértenek azzal, hogy a 2007-ben a Bajnai-Gyurcsány kormány alatt létrehozott rendszert meg kell változtatni. Szerinte ezért is érthetetlen, hogy 2014-ben, amikor a rendszer átalakításának lépéseit bejelentették, azt miért érte akkora támadás az Európai Bizottság vagy akár hazai szakmai szervezetek részéről, amikor ez a változás a garanciája annak, hogy ez a kiválasztási gyakorlat a jövőben ne érvényesülhessen.

Beszélt arról is, az elmúlt öt év a fejlesztéspolitikában lényegében arról szólt, hogyan lesznek képesek garantálni annak a 8700 milliárd forintnak a Magyarországra érkezését, amelyet 2007-ben nyert az ország. A következő hét évnek pedig arról kell szólnia, hogyan lesznek képesek garantálni azt, hogy valóban a legjobb minőségű pályázatok nyerjenek akár hazai, akár európai uniós támogatásokkal.

A Fidesz megint a szocialistákra hárít

A Fidesznek az uniós felfüggesztés kapcsán is első dolga volt a baloldalt hibáztatni. Közleményükben "a szocialisták szabálytalan pályáztatási gyakorlata miatt" Brüsszellel kialakult technikai vitának nevezik a pályázatok felfüggesztését, majd hangsúlyozzák, hogy a "szocialistákkal ellentétben a mostani kormány egyetlen, hazánkat megillető fillért sem hagyott veszni, és nem is fog.

Kiknél találtak hibát?

A Magyar Liberális Párt szerint nyilvánosságra kell hozni, hogy az Európai Bizottság mely uniós pályázatoknál talált olyan hibákat, amelyek miatt felfüggesztették 700 milliárd forint kifizetését. Bodnár Zoltán szerint várható volt egy ilyen döntés, mert a Fidesz többször módosította a közbeszerzési törvényt és számos pont "lehetőséget adott az összejátszásra, a tisztességes verseny kijátszására". Brüsszellel pedig hónapok óta tart a vita, mert az uniós pályázati rendszert nem az Európai Bizottsággal egyeztetve és az általuk elfogadott módon alakították át - tette hozzá. A politikus egy kérdésre válaszolva azt mondta, a felfüggesztés miatt átmeneti finanszírozásról kell gondoskodni, ha pedig végképp elvész a 700 milliárd forint, akkor az a költségvetés hiányát növeli majd.

Hagyják abba "hazudozást és sumákolást!"

Az Együtt azt követeli, hogy a kormány azonnal hozza nyilvánosságra az Európai Bizottság (EB) eredeti jelentését a gazdaságfejlesztési operatív program kifizetéseinek felfüggesztéséről. Közleményükben azt követelték továbbá, hogy a kormány hagyja abba "hazudozást és sumákolást". Hangsúlyozták, a Fidesz öt éve van kormányon, ennyi ideje lett volna arra, hogy feltárja és kijavítsa ezeket az állítólagos hiányosságokat, és nem megfelelő gyakorlatokat. Öt év múltán hiteltelen még mindig az "elmúltnyolcévre" mutogatni - fogalmaztak.

Az LMP szerint várható volt

Az LMP szerint várható volt, hogy előbb-utóbb probléma lesz az európai uniós támogatások felhasználásával kapcsolatosan. A párt egyúttal követeli az erről szóló európai bizottsági jelentés nyilvánosságra hozatalát. Schmuck Erzsébet emlékeztetett: pártja korábban folyamatosan felhívta a figyelmet arra, hogy baj van a projektelbírálási rendszerrel és a közbeszerzési eljárásokkal, átjárja ezeket a korrupció, és "elég sok esetben kimutatható volt, hogy kormányhoz közeliek (...) kaptak jelentős EU-s támogatást". A politikus azt is mondta, az LMP nem állítja, hogy az előző kormány projektkiválasztási rendszere hibátlan volt, de az elmúlt öt évben a Fidesznek lett volna elég ideje feltárni és orvosolni a hibákat.

Korábban az M4-es autópálya szakasz építésének leállításáról döntött a kormány kartellgyanúra hivatkozva. Lázár János, aki 2013-ban még támogatta és védelmébe vette a rendkívül magas kilométeráron jóváhagyott beruházást, ismét Brüsszelre mutogatott, mondván, hogy az Európai Bizottság (EB) kifogásolta a magas árakat, nem tartotta szakmailag indokoltnak a projektet és kartell gyanút is megfogalmazott. A kartell gyanú felvetését azonban az unió kormánya több ízben is határozottan cáfolta. Ezért sok szakember úgy véli, a kartell gyanú emlegetése csak ürügy, hogy a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Közgépet, az M4 egyik szakaszát építő konzorcium tagját eltakarítsák az útból. A politikus azt is hozzátette, hogy muszáj volt a projektet leállítani, mert nincs költségvetési forrás a folytatáshoz.

Az M4-es és az Orbán-Simicska háború

Jávor Benedek, az PM Európai Parlamenti (ep) képviselője nem tud arról, hogy az EB hitegette volna a magyar kormányt, viszont felelőtlenség volt úgy belevágni egy ilyen nagyságrendű beruházásba, hogy nem tudták, miből fogják kifizetni - jegyezte meg az PM-es ep-képviselő. Jávor eleve elhibázottnak tartotta az M4-es építésének ötletét. Helyette a 4-es utat kellett volna teljes hosszában autóúttá fejleszteni. Az eddig elkészült bővítést az unió támogatta is.

"Úgy vélem ez a beruházás arról szólt, hogy a szolnoki fideszes klánt, meg Fazekas Sándort, Karcag ex-polgármesterét kellett megajándékozni egy autópálya építéssel, hogy felmutathassák, lám mi hoztunk a térségbe autópályát" - említette Jávor Benedek. A történet az Orbán-Simicska háború kitörésének fényében arról szól, hogy a régi oligarchák helyébe az új gazdasági érdekköröket akarja Orbán feltőkésíteni - tette hozzá az ellenzéki politikus.