"A lányom élettársát alig ismerem. Talán ha háromszor találkoztam vele, ők Budapesten laknak, mi meg vidéken" - magyarázkodott a Blikknek a kereszténydemokrata Hargitai János, miután kiderült, lánya együtt él - pontosabban annak március eleji előzetes letartóztatásáig együtt élt - a Buda-Cash Brókerház vezetőjével. Hargitai Linda ugyanis a becsődölt brókercég vezérigazgatójának, Tölgyesi Péternek szült gyermeket néhány hónapja. Tölgyesi volt az, aki - ügyvédje szerint - egy nappal a rendőrség razziája előtt meghallgatást kért a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetőitől, és feltárta a cégcsoport százmilliárd forinttal "köszönő viszonyban" álló hiányát.
Noha Hargitai állítja, nem ismerte jól a vejét, a KDNP-s politikus magyarázkodása legalábbis furcsa, hiszen 1998 óta parlamenti képviselő, tehát az ötödik ciklusát tölti a Házban, és a képviselőség mellett az Országgyűlés költségvetési bizottságának alelnöke is. Szóval, az ideje egyik felét garantáltan Budapesten tölti - így azért több találkozóra is futhatta Tölgyesivel. A helyzetet súlyosbítja, hogy Buda-Cash-vezér "önfeljelentésről" beszélt, az MNB cáfolta ezt, ráadásul épp az állami híradó értesült úgy a napokban: "offshore cégekbe akarták menekíteni a vagyonukat a Buda-Cash-ügyben letartóztatottak, hogy szabadlábra kerülésük után ne legyenek anyagi gondjaik. A közmédia úgy tudja: 80 konténernyi adatot - papírt és egyéb adathordozót - akartak megsemmisíteni az ügy kirobbanása előtt, feltehetően azért, hogy a feltételezett évtizedes csalás nyomait eltüntessék" - írta a hirado.hu.
Az mindenesetre biztos, hogy a rokoni szálak révén akár kormánypárti kapcsolatokkal is rendelkező Tölgyesinek és két társának, azaz a Buda-Cash-ügy három gyanúsítottjának, valamint a Hungária Értékpapír Zrt. gyanúsítottjainak meghosszabbították az előzetes letartóztatását. Ezzel párhuzamosan emelkedett jogerőre a Quaestor-ügy három gyanúsítottjának letartóztatása is, noha ott a cégvezér, Tarsoly Csaba 30 napos előzetes letartoztatása jövő héten le is jár, ügyvédje pedig szabadlábra helyezését kezdeményezi arra hivatkozva, hogy már nem kell tartani a szökésétől. Tarsoly esetében márpedig éppúgy erőteljes kormányzati kapcsolatok, sőt - talán még súlyosabb módon - rokoni szálak is felmerültek.
Megírtuk, miközben a Quaestor-ügy kapcsán (is) szocialista brókerbotrányról beszélt a Fidesz, Tarsoly maga nemcsak nyakig benne volt a keleti nyitásban és az orosz-magyar diplomáciai kapcsolatok építésében is, de Orbán Viktorral és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel is jó kapcsolatot ápolt. Így fordulhatott elő, hogy míg Orbán bizalma állítólag már február 25-én annyira megingott a brókerházakban, hogy az ott parkoltatott közpénzek kivonására utasította minisztereit, a kormányfő még március 9-én is szívélyes választ küldött Tarsoly neki címzett, kétségbeesett levelére, s a Quaestor-vezérrel való, azonnali tárgyalásra utasította nemzetgazdasági miniszterét. Az pedig már csak hab a tortán, hogy Tarsoly személyi titkárának, Mikuska Zoltánnak - aki a Miniszterelnökségről igazolt át a Quaestorhoz - a Blikk információi szerint Polt Péter legfőbb ügyész az "apósjelöltje", így Quaestor-vezérnek a politikai kapcsolatok mellett a nyomozóhatóságnál is lehettek ismerősei.
Talán ennek is köszönhette, hogy a botrány kirobbanása után mintegy két hétig lényegében hozzá sem szóltak a nyomozást folytató bűnüldöző szervek, amit később maga Polt az emberi jogok tiszteletben tartásával magyarázott. S noha azóta sikerült előállítani, Tarsoly kétségtelenül "időt nyert", amelyet akár vagyonkimentésre, akár nyomeltüntetésre is fordíthatott. Mindezek ellenére az ügyészség a kormányt érintő bennfentes kereskedelem lehetőségével nem foglalkozik - magyarán a kabinet, illetve Orbán felelősségét nem vizsgálják - derült ki az ügyben illetékes fővárosi főügyész nyilatkozataiból, a Fidesz pedig az Országgyűlésben azt akadályozta meg, hogy a pénzügyi felügyeleti eljárásmódot, valamint a jelenlegi kormány kapcsolatait és intézkedéseit érdemben vizsgálhassa egy bizottság.
Hazugságvádak a győri ETO-hitel ügyében
A rendőrség visszautasítja, hogy hazudott volna, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) pedig állítja: nem függesztette fel 2012 márciusában a győri ETO Park megépítéséhez nyújtott MFB-hitel vizsgálatát, csak az ellenőrzést nem zárta le. Egy 2012-es fejléces dokumentumra hivatkozva ugyanis azt állította Gréczy Zsolt, hogy a Kehi leállította a győri ETO Park-beruházáshoz a Quaestornak nyújtott hitel vizsgálatát. A Demokratikus Koalíció (DK) szóvivője szerint a levelet a Magyar Fejlesztési Bank akkori vezérigazgató-helyettesének, Urbán Zoltánnak címezték. "2011-ben derült ki, hogy probléma van, megindultak az első feljelentések, az első nyomozások, majd ezeket leállította a rendőrség, valaki utasította a Kehit arra, hogy szintén állítsa le a nyomozást, és az ügyészség sem nyomoz" - mondta Gréczy. A Kehi szerint azonban a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) hitelkihelyezéseivel kapcsolatban hat büntetőeljárás is indult hűtlen kezelés gyanúja miatt, noha további részleteket - épp a nyomozás érdekeire hivatkozva - nem közöltek. Ezzel szemben a rendőrséghez nem jutott el az ETO Park ügye, a Budapesti Rendőr-főkapitányság ugyanis közleményében azt írta: "Nem érkezett feljelentés a rendőrségre 2011-ben sem a Kehi-től, sem a Magyar Fejlesztési Banktól". Magyarán az ETO Park-ügy nincs a rendőrségen, a rendőrség és a Fővárosi Főügyészség is egybehangzóan azt közölte, hogy ilyen ügyben nem nyomoznak.
Az Európai Bankhatósághoz (EBA) és az Európai Értékpapír- és Piacfelügyeleti Hatósághoz (ESMA) fordult brókerügyben Ujhelyi István. A szocialista európai parlamenti (EP-) képviselő a londoni székhelyű EBA-tól arra szeretne választ kapni, hogy a Buda-Cash-botrány ügyében az érintett pénzintézetek, a DRB-bankcsoport tagjai megfeleltek-e a feltételeknek, hogy takarékszövetkezetből bankká alakíthassák őket, és azt az MNB megfelelően ellenőrizte-e. Az ESMA-nál pedig Ujhelyi aziránt érdeklődik, hogy milyen fogyasztóvédelmi előírásoknak kellene, illetve kellett volna megfelelniük az ügyfeleiket megkárosító brókercégeknek, és ezek ellenőrzése megfelelő volt-e az elmúlt időszakban. Az MSZP alelnöke úgy véli, hogy a kormány, a politikai felelősök mintha el szeretnék kenni a kérdést, hogy miként fordulhatott elő, hogy ezek a "bűnös folyamatok" zajlottak Magyarországon. Egyúttal felszólította a kormányt, hogy nevezze meg a felügyeleti rendszer felelőseit, valamint vonja le a személyi és intézményi következtetéseket.
