A holokauszt áldozataira emlékeztek Tokaj-Hegyalján

Publikálás dátuma
2015.04.16. 15:24
Trócsányi László igazságügyi miniszter beszédet mond a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján tartott megemlékezésen
A régió fejlődésében évszázadokon át jelentős szerepet játszó magyar zsidó közösségholokausztnak áldozatul esett tagjai előtt tisztelgett a Mádi Zsinagógában Dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter, Ilan Mor izraeli nagykövet, Köves Slomó rabbi és Tombor András, a Tokaji Borvidék Fejlesztési Tanács elnöke. A résztvevők egyetértettek abban: a borvidék megújulásához elengedhetetlen, hogy a régmúlt értékteremtő munkájának eredményei és a pótolhatatlan veszteségek egyaránt a közös tudásunk részévé váljanak.

A Mádi Zsinagógában a tokaji borvidék holokausztáldozataira emlékezett Trócsányi László igazságügy miniszter mellett Ilan Mor izraeli nagykövet, valamint Köves Slomó rabbi is. Az eseményen felszólalt Tombor András, a Tokaji Borvidék Fejlesztési Tanács elnöke, valamint részt vett Dusóczky Tamás a Tokaji Borlovagrend nagymestere.

Trócsányi László igazságügyi miniszter emlékező beszédében felidézte, hogy családi kötődése révén személyes emlékek fűzik Tokaj-Hegyaljához. „A régió világhírű borkultúrája sokat köszönhet a zsidó és nem zsidó magyarok itteni együttélésének. A Mádra a XVIII. század végétől betelepülő zsidó borászok és borkereskedők, valamint a helyi termelők közötti gyümölcsöző szimbiózis a XX. század harmincas éveiig tartott. A vészkorszak és a deportálások ennek vetettek véget, és ez – az emberi tragédiákon, a megannyi élet értelmetlen elpusztításán túl - kulturális és gazdasági hanyatlást is hozott. Sajnos, az életeket visszaadni nem tudjuk, de örülünk annak, hogy ma a zsidó élet reneszánszát éli hazánkban. Szeretnénk, ha ez tartós lenne.” – mondta el a tárcavezető, aki emlékeztetett, hogy az együttéléshez, a kölcsönös, diszkrimináció-mentes tisztelethez az alkotmányos keretek rendelkezésre állnak.

Tombor András beszéde elején kijelentette: „Megrendítő itt állni, ebben a gyönyörű szakrális és közösségi térben. Egy közösségi térben – amelyet megfosztottak a közösségétől.” Hangsúlyozta, hogy a zsidó közösség tagjai a második világháborút megelőző évtizedekben megújították a hagyományos helyi borkészítési technológiát, jelentős szerepet játszottak abban, hogy távoli városokban is megismerjék a tokaji borokat, valamint intézményeket alapítottak, elősegítve ezzel a polgárosodást.

A megemlékezésen felszólaló Ilan Mor nagykövet Izrael Állam megbecsülését fejezte ki a holokauszt áldozatainak emlékét ápoló hazai kezdeményezések iránt, melynek sorában kiemelkedőnek nevezte a Tokaj borvidéki eseményt.

Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija beszédében hangsúlyozta, a valamikor virágzó tokaj-hegyaljai zsidó tradíció tovább él, hiszen a világ bármelyik zsidó közösségében lelkesedéssel gondolnak a bodrogkeresztúri  csodarabbira, ismerik a mádi rabbi vallástudományi műveit és hallottak a liszkai rabbiról. „A tokaj-hegyaljai zsidóság Tokaj-Hegyalján évtizedek óta sajnos már csak emlék, de mégis az ilyen megemlékezések rámutatnak, milyen fontos szerepet töltött be a zsidóság a vidék életében, melynek emlékét ápolnunk kell. És valójában remélhetőleg ezek a hagyományok - ha csak részben is - de nemsokára visszatérnek, ha a Hitközség zarándokút- fejlesztési beruházása még ebben az évben elkészül.” – tette hozzá a rabbi.

Tombor András a Tokaji Borvidék Fejlesztési Tanács tevékenysége kapcsán kiemelte, hogy a régió, a kormányzat elkötelezettségének köszönhetően, jelentős fejlődés előtt áll. A Fejlesztési Tanács a borvidék infrastrukturális fejlesztései, valamint a helyi termékek nemzetközi ismertségének növelését segítő programok mellett a közösségépítést is fontosnak tekinti. Ezek sikere azon is múlik, hogy egyetértenek-e a célokban a jövőt illetően a helyi szereplők, közösségként pedig akkor lehet sikeres a borvidék, ha a múlt fontos korszakainak megítélésében is egyetértés van.

„Emiatt tartom fontosnak, hogy országosan egyedülálló jelentőségű megemlékezéssel adózik a borvidék a zsidó közösség áldozatainak emléke előtt. Most a borvidék fejlesztésén dolgozunk és a megújuláshoz elengedhetetlen a közösségtudat. Ismerjük meg múltunkat, tegyük közös tudássá a régmúlt értékteremtő munkájának eredményeit és a pótolhatatlan veszteségeinket is!”

Szerző

Botrányos, amit a fideszes városvezetés művel Csepelen!

Publikálás dátuma
2015.04.16. 15:08
A kép csak illusztráció. FOTÓ: Thinkstock
Botrányos, amit a csepeli városvezetés a XXI. kerületi óvodák spórolási célú leépítése kapcsán művel! Botrányos, hogy a fideszes városvezetők a kerületben élőket semmibe veszik! - írja a szocialista párt sajtóközleményében.

A kerületi óvodák egyoldalú és indokolatlan összevonása ellen szervezett keddi civil demonstráció után az ellenzéki pártok rendkívüli képviselőtestületi ülést kezdeményeztek, hogy végre kiderüljön, a remélt minimális költségvetési spóroláson kívül mi értelme van a jól működő óvodahálózat szétverésének.

A városvezetésnek csütörtök reggel 7 órára sikerült összehívnia az ülést, amelynek napirendjén eredetileg az óvodák körül kialakult helyzet tisztázása lett volna. Az MSZP azt várta a fideszes városvezetőktől, hogy mutassák be végre azt a szakmai háttéranyagot, amely részletesen megindokolja az átszervezést. Ám az ellenzéki előterjesztést egy „ellen-előterjesztéssel” okafogyottá tették, és napirendre sem vették. 

Az átszervezés okait feltáró dokumentum így megint nem került elő, cserébe Borbély Lénárd polgármester cinikus módon sürgős elfoglaltságra hivatkozva lerázta a tiltakozó szülők és pedagógusok érdekét képviselő ellenzéket.

Az óvodáink nem gazdasági társaságok! Ezekben az intézményekben ne a pénz, hanem a gyerek legyen az első! Az MSZP az aggódó szülőkkel és a pedagógusszakmával együtt változatlanul elfogadhatatlannak tartja az óvodák egyoldalú és kizárólag pénzügyi szemléletű átszervezését! 

Követeljük, hogy vonják vissza az óvodák összevonásáról szóló döntést, majd pedig a szülők a szakma és az ellenzék bevonásával vitassák meg a kérdést!

Szerző
Témák
MSZP Csepel óvoda

Nemcsak a villanyoszlop-reklámok, az ESMA is Garancsié

Az Esma Zrt-t irányító Bleuer István a tulajdonostársakkal együtt úgy határozott, hogy a management részére értékesíti a társaságot, azonban a beruházás nagysága miatt szükség volt egy pénzügyi befektetőre is, Garancsi István adta a legkedvezőbb ajánlatot - olvasható a cég közleményében. Vagyis ez korábbi információnkat megerősíti, amely szerint Garancsi egyik érdekeltsége szerezheti meg - az eddig az ESMA tulajdonában lévő - villanyoszlop-reklámok jogait. Úgy tudjuk – szemben a Népszabadság megkeresésére adott válasszal – a nemzeti fejlesztési tárcánál már készül az a törvénymódosítás, amely lehetővé teszi, hogy a lámpaoszlopokon ismét kihelyezhetőek legyenek reklámok. 

A társaság közlése szerint: a beruházás nagysága miatt a megmaradt csapatnak szüksége volt egy pénzügyi befektetőre is. Több, a gazdasági életben ismert szereplő megkeresése  után Garancsi István adta a legkedvezőbb ajánlatot. Közel fél év egyeztetés, valamint teljes átvilágítás után a management képviselőjével közösen létrehozott cég a mai napon megvásárolta az Esma részvények  100 % - át. A tényleges tulajdonba lépés azonban csak később, a szerződésben foglalt valamennyi feltétel teljesülésekor fog megtörténni. A Zrt. vezérigazgatója, valamint a management  tulajdonosi képviselője a cégnél közel 20 éve dolgozó Gátai Péter lett. Tekintettel arra, hogy az eladóknak számos közterületi érdekeltsége maradt, valamint széles kapcsolatrendszerrel, tapasztalattal bír, közös értékesítési rendszert, valamint szoros együttműködést fognak kialakítani. 

A Népszabadság írta meg, hogy ugyan három éve törvény tiltja a villanyoszlopokra kifüggesztett reklámokat, ami jelentős bevételi forrástól fosztotta meg az ESMA-t, s a oszlopkandeláber-reklámok jogai így nem sokat érnek, mégis élénken érdeklődik iránta egy kör, amely mögött a piaci szereplők Habony Árpádot és Garancsi Istvánt sejtik. Lapunknak megerősítették, hogy már korábban is volt érdeklődés az ESMA által birtokolt villanyoszlop reklámok jogai iránt, ám eddig a cég nem adta el azt.

Ismert, a második Orbán-kormány 2012-ben a közlekedési törvény módosításában rejtette el azt a passzust, amely alapján az ESMA-nak több mint tízezer, villanyoszlopon lévő hirdetőfelületet kellett leszerelnie. Korábban, a 2011 januárjában hatályba lépett jogszabály „csak” az új oszlopreklámok kihelyezését tiltotta. Akkor mindkét kormányzati lépés mögött Simicska Lajost látták, mondván: a közterületi hirdetési piacon nem akart saját cégeinek riválist. Az Orbán-Simicska háború ezt a helyzetet is felülírta, a mostani eladás mögött már a kormányfő által helyzetbe hozott új oligarchákat sejtik. Az 1989-ben, spanyol-magyar vegyesvállalatként indult ESMA még a kilencvenes években kötött hosszú távú megállapodást az áramszolgáltatókkal az oszlopok bérleti jogáról. 

Szerző
Frissítve: 2015.04.16. 18:57