Ezrek az auschwitzi Nemzetközi Élet Menetén

Publikálás dátuma
2015.04.16. 19:51
Fotó: Kökényesi Gábor
Közel tizenegyezer fiatal zsidó vett részt csütörtök délután a lengyelországi Oswiecimben a 24. Nemzetközi Élet Menetén, a mintegy ötven országból – köztük Magyarországról - érkező résztvevőket német és a lengyel diákok csoportjai kísérték.

 A menetre - a hagyományoknak megfelelően - a holokauszt áldozatainak emléknapján került sor. A Dávid-csillagos, kék dzsekit viselő fiatalok átvonultak a két volt náci német haláltábor, az Auschwitz I és az Auschwitz II-Birkenau közötti három kilométeres, halálútnak nevezett szakaszon.

Fotó: Kökényesi Gábor

Fotó: Kökényesi Gábor

A felvonulás az Auschwitz I hírhedt, Arbeit macht Frei feliratú kapujánál kezdődött el, előtte felszólalt a zsidó hagyomány szerint bűnbánatra késztető sófár kürt.

Fotó: Kökényesi Gábor

Fotó: Kökényesi Gábor

A menet végpontjának közelében, a birkenaui tábor kapuján belépők a hangszórókból a holokauszt áldozatául esett gyerekek neveit hallották. A rendezvény a birkenaui gázkamrák romjainak közelében, az auschwitzi áldozatok emlékművénél ért véget. Az ott megtartott megemlékezés végén elmondták a zsidó halotti imát, a kaddist.

Az áldozatokra emlékeztek a Cipők a Duna-parton emlékműnél
A "nyíltan náci" gondolatokat valló országgyűlési képviselők lemondatására szólította fel Vona Gábort, a Jobbik vezetőjét a Közép- és Kelet-Európai Zsidó Hitközségek és Szervezetek Szövetségének elnöke azon a megemlékezésen, amelyet a holokauszt-emléknap alkalmából rendeztek a Cipők a Duna-parton emlékműnél csütörtökön Budapesten.

Az egyik német résztvevő a lengyel közszolgálati televíziónak úgy nyilatkozott, hogy nemzete számára Auschwitz tragikus hely. "Tudjuk, mit tettek a németek a zsidókkal, a lengyelekkel és másokkal is" – mondta, hozzátéve, hogy ő és a barátai azért érkeztek, hogy bocsánatot kérjenek a holokausztért. 

A Nemzetközi Élet Menete egy kulturális projekt, amelynek keretében a különféle országokból érkező fiatal zsidók azokat a lengyelországi helyeket látogatják meg, ahol a németek a második világháború idején zsidókat végeztek ki.

Az auschwitzi koncentrációs tábort a náci Németország 1940-ben, eredetileg lengyel foglyok számára építtette. A szomszédos birkenaui láger két évvel később jött létre, a megszállt Lengyelország területén működtetett számos más tábor mellett ez lett a zsidók megsemmisítésének fő színhelye. Az auschwitzi múzeum 1,3 millióra teszi a táborkomplexumba deportáltak számát, akik közül 1,1 millió volt zsidó, de sok volt a lengyel, roma és szovjet hadifogoly is. A Magyarországról odahurcolt zsidók száma meghaladta a 430 ezret. Az auschwitzi lágerekben a németek 1,1 millió embert, ebből mintegy 1 millió zsidót gyilkoltak meg.

Fotó: Kökényesi Gábor

Fotó: Kökényesi Gábor

Szerző
Frissítve: 2015.04.16. 21:26

Putyin azt állítja, hogy nincsenek orosz csapatok Ukrajnában

Vlagyimir Putyin csütörtökön tagadta, hogy orosz katonai alakulatok lennének Ukrajnában, és kijelentette, hogy nem lehet háború Oroszország és Ukrajna között. Az orosz elnök az állami televíziós és rádiócsatornákon élőben közvetített műsorban válaszolt a stúdió vendégeinek és a nézőknek, hallgatóknak a kérdéseire.

A Közvetlen kapcsolat Vlagyimir Putyinhoz című, 13. alkalommal megrendezett (immár hagyománnyá vált) bel- és külpolitikai jelentőségű médiaesemény előtt több mint 3 millió kérdés érkezett be telefonon és interneten a szervezőkhöz, valamint egyenes adásban az elnökhöz. Ezzel a mintegy 4 óra hosszú műsor rekordot döntött.

Az államfő Irina Hakamada orosz ellenzéki politikus kérdésére válaszolva emlékeztetett az ukrán vezérkari főnök kijelentésére, aki Putyin szerint nyugati kollégáival találkozva közölte, hogy nem harcolnak az orosz hadsereggel. Irina Hakamada arra hivatkozott, hogy politikustársa, a február végén Moszkva központjában meggyilkolt Borisz Nyemcov a halála előtt információkkal rendelkezett az orosz csapatok ukrajnai jelenlétéről.

Az ellenzéki politikusnő arra is rákérdezett, hogy Putyin legkíméletlenebb politikai ellenfeleinek van-e esélyük arra, hogy az orosz törvényhozásba beválasszák őket. Hakamada a két büntetőügyben is felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt Alekszej Navalnijt, valamint Mihail Hodorkovszkijt, a Jukosz orosz olajcég 2013 végén börtönéből amnesztiával szabadult és külföldre engedett volt vezetőjét említette. Putyin erre annyit közölt, hogy az ellenzék részt vehet és annak részt kell vennie az oroszországi választásokon, amennyiben őt a lakosság támogatja.

Az orosz államfő az ukrán határnál lévő Gukovo orosz település lakóinak kérdésére válaszolva kijelentette, hogy nem lehet háború Oroszország és Ukrajna között. "Abból indulok ki, hogy ez lehetetlen. Éljenek nyugodtan" - mondta. Az orosz területre becsapódott gránátokat véletlennek és szerencsétlen esetnek nevezte. Putyin bírálta a kijevi vezetést, amely szerinte "sok hibát vét", de kerülte, hogy súlyos szavakkal illesse Petro Porosenko ukrán államfőt, amint azt egy kérdező tette. Tagadta, hogy az ukrán elnök felajánlotta volna, hogy Oroszország "vegye magához" a Donyec-medencét.

Korábban a moszkvai nemzetközi biztonságpolitikai konferencián Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök nem zárta ki, hogy "a bizonytalan ukrajnai helyzet katonai fenyegetést jelentsen Oroszországra nézve". A szakadár délkelet-ukrajnai területek hovatartozásáról ukrajnai menekültek által feltett kérdésre válaszolva Putyin közölte, arról, hogy a területek régióként Oroszországhoz csatlakozzanak, az ott élőknek kell eldönteniük. Hozzátette, hogy - a tavaly májusban tartott népszavazást követően önkényesen kikiáltott - donyecki és luhanszki "népköztársaságok" sorsa nagyban "Kijev politikai bölcsességétől függ".
Putyin szerint már nincs közvetlen kapcsolat a nyugati büntetőintézkedések és az ukrán válság között, ez a kérdés "politikai síkra" tevődött át. Közölte, hogy most az ukrán válság békés megoldását célzó minszki megállapodásokat kell végrehajtani. "Mi mindent megteszünk azért, hogy végrehajtsuk azokat, a kijevi vezetés nem siet vele, az ellenünk kirótt szankciók pedig megmaradnak" - állapította meg.

Az orosz elnök is kijelentette, hogy Oroszországnak nem érdemes a nyugati büntetőintézkedések feloldására számítania, és arra kell törekedni, hogy az országot "új fejlettségi szintre emeljék". Az államfő véleménye szerint Oroszország gazdasági kilátásai nem rosszabbak, mint az Európai Unióéi vagy az Egyesült Államokéi. A politikus volt pénzügyminiszterével, Alekszej Kudrinnal szállt vitába az élő műsorban. A miniszter bírálta Putyin gazdasági tanácsadó testületét is, amely szerinte nehézkesen működik.

Az Sz-300-as orosz légvédelmi rakétarendszerek Iránnak való szállítási tilalmának feloldását az orosz elnök azzal indokolta, hogy arra kell ösztönözni Teheránt, továbbra is építő módon működjön együtt a nemzetközi közösséggel az atomprogramról folyó tárgyalásokon. Azt mondta: "egyértelműen látjuk, hogy iráni partnereink nagyon nagy rugalmasságot és világos szándékot mutatnak a kompromisszumra az iráni atomprogramban".

Putyin is hangsúlyozta, hogy az Sz-300-asok szállítására nem vonatkozik az ENSZ szankciója, és a fegyverzet nem irányul Izrael ellen. Hozzátette, hogy "nem olyan régen" egy általa meg nem nevezett arab országnak is szállítottak volna ezekből a rakétarendszerekből, de Izrael ellenkezése miatt leállították az ügyletet, és visszaadták a 400 millió dolláros (mintegy 112 milliárd forint) előleget.

Szerző

Nőnek az ingatlanárak az EU-ban

A legtöbb uniós országban tovább nőtt a lakóingatlanok ára. Mindeközben az Európai Bizottság meglepő bejelentést tett. 

Egy év alatt a legtöbb uniós országban tovább nőtt a lakóingatlanok (lakások, házak, nyaralók) ára. Az eurózóna országaiban 1,1 százalékkal, míg a teljes Európai Unió átlagában 2,6 százalékkal kerültek többe az ingatlanok 2014-ben, mint az előző évben. A két adat közti jelentős különbség abból adódik, hogy a saját nemzeti valutát használó országok egy részében sokkal jobban megemelkedtek az árak, mint a kiegyensúlyozott pénzügypolitikát folytató eurózónában.

Nyilván a kivándorló magyarok számára sem érdektelen, hogy az Egyesült Királyságban egy év alatt egytizedével, 10%-kal nőtt a lakóingatlanok ára. Pedig ingatlanszempontból London eddig is méregdrágának számított. (És általában a lakások bérleti díja is követni szokta az ingatlanárak alakulását.) Még a szomszédos Ausztriában is 4,6%-kal nőttek az ingatlanárak. Ahogy azt a hazai ingatlanpiac szakértői is jelezték már, Magyarországon is jelentős, 6,7%-os volt a lakás- és házárak emelkedése. A Brüsszelben letelepedett magyaroknak viszont csak 1,1%-os növekedéssel kell számolniuk, de a folyamat nem állt meg, továbbra is emelkednek a belga ingatlanárak.

Mindeközben az Európai Bizottság meglepő bejelentést tett. A tagállamoknak az előre meghatározott összegnél 1,4 milliárd euróval kevesebbet kell befizetniük a közös uniós kasszába. Tehát nem többet, hanem kevesebbet a tervezettnél. Az EU saját bevételei ugyanis a tervezettnél jobban növekedtek részint a versenyjogi bírságok, részint az importvámok növekedése miatt. Hazánk persze nem sok jót lát ebből, hiszen a ránk kirótt bírságok és a megvont támogatások összege sokszorosa annak a szerény nyereségnek, amit az Európai Bizottság jó gazdálkodása hozna nekünk.

Témák
EU ingatlanárak