A színpad volt az iskolám

Publikálás dátuma
2015.04.17. 07:47
Szalóki Ági a saját gyerekének is szeretne majd énekelni FOTÓ: EMMER LÁSZLÓ
Sok szülő és gyerek ismeri a Téli-nyári laboda, a Cipity Lőrinc, a Gingalló és a Körforgás dalait. A többszörös Fonogram-díjas Szalóki Ági gyerekzenekar dalai 10 éve csendülnek fel a kisgyerekes otthonokban, elalvás előtt, felkelés után, reggelinél, délutáni játék mellett, és titokban akkor is, amikor a gyerekek nincsenek otthon. Április 18-án, a Marczibányi Téri Művelődési Központban, a zenekar jubileumi koncertjén megszólalnak a legismertebb dalok. A népszerű énekesnő szerint ez a zenekar olyan, mint egy kézműves termék.

- Úgy nyilatkozott, hogy egyre jobban kezdi megismerni önmagát? Mikre jött rá mostanában?

- Talán az egyik legfontosabb az, hogy vannak mások is olyanok, mint én. Nem vagyok egyedül. A másik fontos felismerés viszont, hogy a legtöbben nem úgy gondolkodnak, mint én. Amikor én tanultam, még nem volt népzenei tanszék a Zeneakadémián. Nekem a színpad volt az iskolám. Nagyon hálás vagyok, hogy ilyen iskolába járhattam. Nem valamilyen tehetségkutatóban kellett próbára tennem magamat.

- A tehetségkutatóknak is megvannak a veszélyeik, de annak is, hogy 16 évesen már fellépett, 17 évesen pedig már rendszeresen. Fellépések közben is lehet rosszat tanulni.

- Igen. Jó is meg rossz is történt velem. A fellépések mellett leérettségiztem, és jártam az ELTE néprajz szakára is, amit nem fejeztem be, mert nem volt bennem elég kitartás. Akkor nagyon sokat énekeltem, a Besh o droM együttessel körülbelül évi 250 koncertet adtam. Főként nem Magyarországon énekeltem akkoriban, hanem Amerikában turnéztam minden évben másfél hónapot. Négy-ötezres nagy koncerttermekben léptünk fel. Később a Budapest Táncegyüttessel, Zsuráfszky Zoltán vezetésével, cigány tematikájú műsort adtunk. Az édesanyám beás származású, ő adta a kezembe Bari Károly négy albumot tartalmazó népzenei gyűjtését. Illetve Kovalcsik Katalinnak a beás énekgyűjteményét. Ezeket kezdtem hallgatni, és végül is így született meg az én barátságom saját magammal, tudatosult bennem, hogy honnan jövök. Meg kellett tanulnom, hogy szeressem azt, aki vagyok. Azért sem tudtam nagyon hová rakni magamat, mert ritkán találkoztam hozzám hasonszőrűvel. A szüleim első generációs értelmiségiek, ezen belül édesanyám roma származású, aki nem igazán ápolta a roma hagyományokat, hiszen a nyelvet sem kapta meg. Az édesapjától valamiféle tartás kapott. Nekem nagyon nehéz volt feldolgoznom, hogy a nagyapám még az útszélén született, vándorlás közben. Az édesanyám meg már egyetemet végzett, és tőlem is ezt várta. Az édesapám a rendszerváltás környékén az irányt jobbra vette, az édesanyám pedig egyértelműen szociálisan érzékeny, baloldali elkötelezettségű ember lett. Nem volt könnyű ezt a magam számára összeraknom. Mostanra azért azt tapasztalom, hogy vannak, akik hasonlóan gondolkoznak, mint én, és ez nekem nagyon jó. Ez meghatározza, ahogy élek, a politikai preferenciámtól kezdve, a vásárlási szokásaimig.

- Politikai állásfoglalást ritkán láthatunk öntől.

- Azért én is kimentem az első Milla tüntetésre himnuszt énekelni, az elég nyílt szerepvállalás volt. De azt éreztem, hogy elég volt az, amit ott, akkor elmondtam. Nehéz egy ilyen szerepet elvállalnom, és nem biztos, hogy nekem el kell vállalnom ezt a terhet.

- Itthon igen nagyra tartjuk a magyar népzenét, ha például Amerikában elénekel egy magyar népdalt, akkor az hogyan hat?

- Ha elénekelek, mondjuk egy erdélyi dalt, az valószínűleg hasonlóan hat, mintha nálunk finn, vagy portugál népdalokat énekelnek. A világzenének, népzenének van egy közönsége, van egy kis átfedés a komolyzenét hallgatókkal. Vannak, akiket kifejezetten érdekel a magyar népzene. Ezek kis szigetek a világban, Kaliforniában éppúgy, mint Japánban, és ezeken a szigeteken mi jól mozgunk. És vannak, akik sehová nem tudják tenni a magyar népzenét, nem is tetszik nekik. Vannak, akiket pedig általában érdekel a népzene, a magyar éppúgy, mint a balkáni, vagy az afrikai.

- Rendszeresen jógázik, tanítja is ezt gyerekeknek. Nyilván ez is sok tekintetben meghatározza a gondolkodását.

- A jóga segít abban, hogy képesek legyünk elmélyülni valamiben. Amikor elkezdtem gyakorolni a jógát, azt vettem észre, hogy letisztít, segít elválasztani a fontosat, a kevésbé fontostól. Ez a kapcsolatokra is érvényes, az ember időbeosztása is kezd kicsit kitisztulni, észrevesszük, hogy mi az ami fontos egy nap, és mi az, ami kevésbé. Nekem például lényeges lett a rendszeres testmozgás, meg az a ma már különlegesnek számító dolog, hogy ebédidőben szeretek ebédelni, és akkor, amikor az emberek többsége alszik, én is szeretek aludni. Rengeteg egyensúly gyakorlat van abban a jógafajtában, amit csinálok.

- Ez átvitt értelemben is érthető, hogy ezektől tényleg egyensúlyba kerül?

- Abszolút. Minél többet gyakorlok, annál stabilabbá válok. A jóga erősen hat az idegrendszerre, stabilizálja, jobb lelkiállapotot nyer tőle az ember. Így jobban veszem a mindennapi akadályokat, kevesebbet mérgelődöm. Bizonyos dolgok fölött könnyebben átlépek, mert tudom, hogy mi az, ami számomra fontos.

- Ezek szerint a tízéves zenekarát is egyre kiegyensúlyozottabban tudja irányítani?

- A zenekar tagjai fiúk, és nőként irányítani őket nem olyan egyszerű. Át kell látni azt, hogy a zenei palettán, ezen belül is a gyerekzenei palettán, ami elég színes, hol helyezkedem el én. Fontos, hogy ne értékeljem túl a saját szerepemet, de mégis eléggé megbecsüljem. A gyerekzenekarom olyan, mintha egy kézműves termékre gondolnánk, amivel sokat dolgoznak, és nem nagyüzemi termék. Nem játszunk mindennap, nem adunk egy nap három koncertet. Ez azért is van, mert a muzsikus társaim meglehetősen elfoglalt jazz-zenészek, akik az országban működő többféle formációban játszanak, kiváló együttesekben.

- Megvan már a stílusa, és ezen belül mozog, vagy azért valami felé tart?

- Van egy stílusunk, ami attól, hogy mit szippantunk éppen be a levegőből, albumról albumra változhat. A legutóbbi, Körforgás című gyereklemezünkben például kicsit erőteljesebb az elektronika és a rock, a popzene hatása. A magánéletemben pedig az a cél, hogy anya legyek, és a saját gyerekemnek is énekelhessek.

Szerző
Frissítve: 2015.04.16. 22:54

Elsüllyed a múzeumok alatt a Liget?

Publikálás dátuma
2015.04.17. 07:45
Sigrun Aunan és Markus Schwarz az első díjas Snøhetta Iroda munkatársai FOTÓ: MTI/BALOGH ZOLTÁN
Már kormányrészről is megkérdőjelezik a múzeumi negyed létjogosultságát, L. Simon László államtitkár után Zoboki Gábor építész is kritikát fogalmazott meg a tervezett új múzeumok ellen. Baán László, a beruházás miniszteri biztosa szerint viszont aggodalomra semmi ok, mint mondja, az üggyel kapcsolatos hivatalos kormányzati álláspont változatlan.

Az utóbbi időben számtalan bírálat érte a Liget Budapest Projektet, a civilek mellett legutóbb éppen L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára fogalmazta meg a Magyar Narancsnak adott interjújában, hogy az ő tetszését nem igazán nyerte el a múzeumi negyed. A politikus többek között azt mondta, a mindenképpen költözésre ítélt Nemzeti Galériát a Várban hagyná (az első Orbán-kormányhoz köthető Művészetek Palotáját tervező Zoboki Gábor építész is ezt preferálja), a köztársasági elnök hivatalát pedig a Budavári Palotához tartozó egykori Munkásmozgalmi Múzeum helyén tudná elképzelni.

A Fidesz politikusai közül többen is bizonytalanságuknak adtak hangot, fél éve Hoppál Péter kulturális államtitkár az ATV-ben tett említést arról, hogy csupán 50 százalék esélyt lát arra, hogy felépül a múzeumi negyed. Tény és való, hogy nagyléptékű beruházás elé néz a kormány, de mivel előzetesen arról tett ígéretet, hogy az idei év végén, legkésőbb 2016 elején megkezdik az építkezési munkálatokat, a kijelölt időpont közeledtével még gyanúsan sok a hiányzó láncszem. Valós koncepció, végleges tervek nélkül pedig nehéz úgy belevágni a fejszénket valamibe, hogy az ne törjön bele.

Utazó múzeumok

A szervezés viszont már most gőzerővel folyik. A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum április 15-én bezárta kapuit, állandó kiállításaiból a Duna pesti partján álló Bálna épületében rendeznek erősen leszűkített tartalmat felvonultató kiállítást. A hivatalos tájékoztatás szerint a válogatás mintegy három évig lesz látogatható az eddig kihasználatlan központban. Addig azonban a múzeum teljes átalakításon esik át. A tervek szerint a Közlekedési Múzeumot nem csupán a második világháború során elszenvedett bombatámadás előtti állapotába állítják vissza, hanem kibővítik két föld alatti szinttel is, így az 2018-tól még több jármű egységes bemutatására – talán a közlekedés összes dimenziójának felvonultatására – lesz alkalmas.

Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, a projekt miniszteri biztosa, úgy vélekedik, a kiállított tárgyak monumentális mérete miatt a költözés az átlagosnál időigényesebbé válhat, de reményei szerint a nyár végére megvalósulhat az áttelepülés. „Ősszel már a nagytestű, nagytömegű közlekedési eszközök is áttelepülnek, bár az elhelyezésük mindig gondot jelent” – fogalmazott. Rendkívül kevesen tudják, hogy helyszűke miatt annak idején a Közlekedési Múzeumhoz tartozó Repüléstörténeti és Űrhajózási Kiállításnak a Petőfi Csarnok tetején találtak helyet, de a múzeum tulajdonát képezi az igencsak népszerű Vasúttörténeti Park „állománya” is.

A Szépművészeti Múzeum február közepétől mintegy három esztendeig zárva tart. A rekonstrukció során megújul a világháború óta romos Román csarnok, kijavítják a tetőzetet, új kiállítótereket, raktárépületet és éttermet hoznak létre. Az átalakítástól függetlenül megőrizné intézményi önállóságát a továbbiakban is, viszont bekebelezné a Magyar Nemzeti Galéria 19. századi előtti anyagát.

Ez a beolvasztás a Liget Projekt legrizikósabb vállalkozása, szakmabeliek sorra kritizálják a döntést, mondván az öncélú és nincs szakmai alapja, hiszen nem készültek komoly hatásvizsgálatok, háttértanulmányok. L. Simon László fentebb említett kijelentését követően más építészek is úgy vélték, a Galéria számára megfelelő helyszín maradhatna a Vár a továbbiakban is, azonban a döntés végleges: a városligeti Petőfi Csarnok helyén fog állni az Új Nemzeti Galéria, amely a Ludwig Múzeum épületével egészül ki.

A nemzetközi tervpályázat kedden zárult le, a japán SANAA és a norvég Snöhetta irodák nyerték el az első díjat. Az Index cikke szerint viszont "a norvégok azt gondolhatták, Magyarország tényleg olyan világ háta mögötti hely, mint amilyennek a hírekből látszik, és itt talán még internetünk sincs. Szóval senkinek nem tűnik fel, hogy ezt az épületet 2007-ben már megépítették, igaz Oslóban, ami drága hely, magyarok tök ritkán jutnak el oda. A Snøhetta remek operaházat épített két egymásba forgatott ékből: pont olyan módon, mint ahogy a budapesti tervben is látható."

A felépítendő múzeum végleges tervezőit a következő időszakban, többlépcsős egyeztetés keretében szakmai és pénzügyi szempontok alapján választják ki. A tervek alapján azonban már most világossá vált, hogy bármelyik alkotás valósul is meg, az mindenképpen rendkívül újszerű lesz.

Fotóbirodalom vagy zenei nagyhatalom?

A kormány alapvető szándéka az, hogy a főváros múzeumai ne a város különböző pontjain legyenek szétszórva, hanem számtalan világváros példáját követve, egy adott területen, egymás szomszédságában álljanak. A városligeti múzeumi negyed ennek értelmében a Szépművészeti, az Új Nemzeti Galéria-Ludwig Múzeum mellett otthont adna további kiállítótereknek. A Fotó Múzeum Budapest váltaná fel a Kecskeméten üzemelő, alulpozícionált Magyar Fotográfiai Múzeumot, amelynek jelenleg évi háromezer látogatója van.

A múzeumi beruházás következményeit vizsgáló tanulmány szerint az új épület játszi könnyedséggel elérhetné a még irracionálisnak hangzó 100-150 ezer fős látogatottságot; említésre méltó, hogy korábban még 300 ezer látogatót jósoltak. „Vannak fotóművészeti világsztárjaink: példának okáért Moholy-Nagy László, André Kertész, Robert Capa és Brassai a világon bárhol nagy elismerésnek örvend” – mondta el lapunk megkeresésére Baán László, aki hozzátette, az önálló fotóművészeti múzeum ellenére a Mai Manó Ház és a Capa Központ továbbra is sikeres tudna maradni. A tervek szerint a vidéki épület továbbra is fotográfiai kiállítóhelyként tudna szolgálni, azonban elsősorban raktárként használnák.

Kiemelt szempont, hogy épületet találjanak azoknak a tárgyaknak, amelyek építészeti emléket, kortörténeti dokumentumot képeznek. Míg most egy nagyközönség elől elzárt raktárban állnak az értékek, addig a megvalósuló Magyar Építészeti Múzeum is a múzeumi negyedben kapna helyet.

„A Magyar Építészeti Múzeum és Központ feladata a magyar építészet történetére vonatkozó emlékek gyűjtése, nyilvántartása, megőrzése, restaurálása, tudományos feldolgozása, valamint kiállításokon és más módon történő bemutatása” – tanúsítja a hivatalos definíció. A valóság azonban ennél sokkal bonyolultabb, egy építészettel foglalkozó múzeum abban a tekintetben paradoxonnak számít, hogy a vizsgált tárgyak monumentális mérete miatt nehezen kialakítható.

Balázs Mihály Kossuth-díjas építész érvei szerint a legtöbb emlék nem mozgatható és csupán adott kontextusban értelmezhető helyesen, ilyenformán képtelenség bemutatni őket. „Az építészetnek vannak olyan „melléktermékei”, amelyek önmagukban kor-, illetve kultúrtörténeti emléket képviselhetnek, de egy-egy építészeti rajznak képzőművészeti jelentősége is lehet. Ezeket ki lehet állítani, de a dokumentumok összegyűjtését sokkal fontosabbnak vélem. Egy archívum, információs tár több ezer évre visszanyúló építészeti kordokumentumokat őrizhetne” – fogalmazott Balázs Mihály. Azonban úgy néz ki, az épület nem csupán gyűjteni és rekonstruálni fog, hanem az építészeti emlékeket más összefüggésbe helyezi: az elavult módszerek helyett háromdimenziós izgalmakkal bombázzák majd a fiatalabb közönséget.

A Magyar Zene Háza a japán Sou Fujimoto Architects terve alapján épül meg. A légies épület tulajdonképpen egy fura pavilonalakzat, amelynek a fény beeresztéséül szolgáló átlyuggatott tetejét üvegfalak és vékony pillérek tartanák. Az épületben a földszinten két előadótermet és szabadtéri színpadot terveznek kialakítani, föld alatti szintje kiállítótér lenne, a tetőszerkezet pedig a kiállítói lehetősége mellett oktatási és múzeumi térként üzemelne. Egy laikus számára nehezen elképzelhető a múzeum felépítése és működése, éppen ezért a megvalósítás remekbe szabott lehetőségként szolgálhat a kivitelezőknek.

Az már más kérdés, hogy egyáltalán van-e igény arra, hogy a magyar zenének egy komplett múzeumot szenteljünk, még ha Kodály Zoltán vagy Bartók Béla neve képes érdeklődést is csiholni. Amennyiben a múzeum követni fogja osztrák sógoraink leleményességét, a bécsi zeneházhoz hasonlóan a hangok és a befogadó közötti kapcsolatot interaktív módon tárják fel. A jelenleg a Kossuth téren álló Néprajzi Múzeum szintén önálló épületben működne a Városligetben, azonban az új intézmény részletei még nem teljesen átláthatóak.

Hátrányban a környezet

Habár értjük a „minden egy helyen” irányelv logikáját, fővárosunk második legnagyobb közparkjának jövőbeni sorsa mégis némi egészséges aggállyal tölt el minket. Vajon képes-e a Liget arra, hogy elbírjon egy olyan komplexumot, amely öt új múzeumot foglalna magában? Jelenleg 5, 7 százalék a terület beépítettsége, azonban ez a szám mindenképpen nőni fog, még akkor is, ha bizonyos meglévő épületek lebontásával számolunk. Hiába ígérte a Liget Budapest Projekt vezetősége, hogy a terjeszkedéssel a zöld környezet nem csökkeni, hanem nőni fog, ezt mégiscsak nehéz elhinni.

A környéken lakók számára a Liget évszázadok óta a kikapcsolódás helyszíne, de a következő három évben a munkagépek fülsiketítő zaja, a zöld környezet megkurtítása, ezt követően pedig a turizmus élénk jelenléte miatt az itt lakó még csak nem is álmodhat valós pihenésről. Szintén nem mellékes szempont az sem, hogy több száz autós számára nyújt ingyenes parkolóhelyet az Ötvenhatosok tere (a volt Felvonulási tér), amelynek egyébként bizonyos részei egykoron a park zöld területét képezték. Talán lesz itt is hasonló föld alatti parkoló, mint a Szent István-bazilika szomszédságában?

Baán László úgy fogalmazott, kulcsszerepet szánnak a parkolás átszervezésének is: „egy 600 férőhelyes P+R parkoló épül a Mexikói útnál, a Városliget szélén pedig mélygarázsok és parkolóház, hogy megszűnhessen a jelenleg a Liget területéből óriási szeleteteket kihasító extenzív felszíni parkolás.” A hatalmas építkezéssorozat a közlekedést is fenyegeti, a gyalogos-, a tömeg-, és az autósközlekedés korlátozása elkerülhetetlennek látszik. Annyi már biztos: 2018 után gépkocsival nem lehet behajtani a Liget területére.

A felvetett kérdésekre csak az elkövetkezendő évek hozhatják meg a konkrét válaszokat, az azonban biztos, hogy a Városliget veszt évszázados rendeltetéséből, nyugodt közparki funkciójából. A kormánynak mélyen a zsebébe kell nyúlnia, hogy a múzeumi negyeddel kapcsolatban elfogadott összes tervet korszerűen és a kijelölt időpontra megvalósítsa, de a nemzetközi könyvvizsgáló és üzleti tanácsadó cég, a KPMG felmérése szerint  tíz éven belül, 2028-ra megtérülhet a beruházás. Meglátjuk.

Múzeumi negyed 150 milliárdból
A Liget Budapest Projekt megvalósítása mintegy 150 milliárd forintba fog kerülni. Baán László elmondása szerint a múzeumi negyed épületeinek létrehozása 75 milliárdos költséget jelent, míg a Városliget teljes körű felújítása szintén 75 milliárdot emészt fel. Ebből a két tételből tevődik össze a beruházás költségvetése.
A projekt sajtóosztálya megerősítette a Népszava információit, miszerint a nagyberuházást lebonyolító állami cég már több mint 1 milliárd forintot elköltött. „Jelenleg az előkészítési fázisban tartunk, de a zöld felületek alapos rehabilitációja már megkezdődött, a Szépművészeti Múzeum szintén költséges felújítása pedig folyamatban van” – árulták el. Az idei költségvetésben a kormány 15 milliárdot különített el a múzeumi negyed részére.



Frissítve: 2015.04.16. 22:48

"Gyere, tüntess, üvölts!" - Demonstráció a #koorupciókormánya ellen

Publikálás dátuma
2015.04.16. 22:47
A szerdai, Cinege utcai demonstráció, ami a vasárnapi tüntetés "előzetese" volt Fotó: Együtt/Facebook
Vasárnap délutánra tüntetésre hív az Együtt. 

Április 19-én  délután 4 órára az ország csaknem száz településére hirdettek meg korrupció ellenes tüntetésnek. A fővárosban az Eiffel Palace irodaház előtt  lesz a találkozó, ahonnan átvonulnak a Magyar Nemzeti Bankhoz.

Juhász Péter, az Együtt alelnöke szerdán, amikor Orbán Viktor háza előtt demonstráltak, a Népszavának azt mondta: akárcsak a miniszterelnök lakhelyénél zajlott tüntetéssel, vasárnap is  azt követelik: váltsák le Rogán Antalt a kormánypárt frakciójának éléről. "Ha ezt nem nem teszik meg, azzal azt bizonyítják, hogy a Fidesz-frakció elfogadja, egy olyan bűnöző vezeti a képviselőcsoportot, aki ellen különösen jelentőst vagyoni hátrányt okozó csalás miatt nyomoznak" - fogalmazott.

Az országos tüntetés eddig bejelentett helyszíneinek listáját itt találja

Szerző