leghátrányosabb helyzetű kistérségek;sporteszköz-pályázat;Sánta Erzsébet Általános Iskola;

2015-04-17 07:14:00

Akik a tornateremben töltik életüket

A leghátrányosabb helyzetű kistérségekben élő gyermekek második otthonát sokszor az iskola, játszóterüket pedig a tornaterem jelenti. A K&H a hátrányos helyzetűekért sporteszköz-pályázatával 3 hátrányos helyzetű kistérség 5 óvodáját és általános iskoláját részesítette összesen 2 millió forint támogatásban, ezzel segítve a gyerekek fejlődését, a sikerélményhez jutását.

Magyarországon a 18 éven aluli korosztály szegénységi mutatói a legrosszabbak. A leghátrányosabb helyzetű kistérségekben élő gyermekek második otthonát sokszor az iskola, játszóterüket pedig a tornaterem jelenti. Hazánkban az 1,4 millió gyermekből nagyjából 600 000 kiskorú van kitéve a szegénység veszélyének – ők az iskolában nem csupán oktatást, hanem élményeket, pozitív megerősítést is kapnak és ezzel esélyt a kiemelkedésre.

„Reggel 7-kor már 10-15 diák is itt van, hogy pingpongozással, mozgással kezdje a napot, és napközi után is sokan itt maradnak még. Nyitott tornaterem programunk keretében a tornaterem, összes felszerelésével együtt nyitva áll a diákok számára reggel, az órák előtt, és délután 19 óráig. Jól érzik magukat a tornateremben. Itt elfelejtik az otthoni feszültségeket, a nélkülözést” – mondja Pingor Zsolt, a tiszakarádi Sánta Erzsébet Általános Iskola igazgatója. „A testmozgás iránti rajongásukat igyekszünk mi is kihasználni – ha a napköziben a diák megcsinálta a házi feladatot és a tanár leellenőrizte, akkor mehet focizni, kosarazni, pingpongozni, így biztosítunk értelmes alternatívát szabadidejük eltöltésére.”

A hátrányos helyzetű gyerekeket rengeteg negatív hatás éri környezetük részéről, sok a kudarc, a rossz élmény, amely iskolai lemorzsolódáshoz, később elhelyezkedési és társadalmi beilleszkedési problémákhoz vezethet. Annak érdekében, hogy ne a negatív élmények határozzák meg személyiségük fejlődését, fontos, hogy olyan tevékenységet találjanak, ahol sikeresek, amely örömmel tölti el őket. Ennek egyik eszköze lehet a sport, amelyben a gyerek sokkal inkább megismerheti magát, saját testét, határait és pozitív érzésekkel töltekezhet fel.

Ezt kívánta a K&H Csoport elősegíteni, amikor K&H a hátrányos helyzetűekért sporteszköz-pályázatával 3 hátrányos helyzetű kistérség 5 óvodáját és általános iskoláját részesítette összesen 2 millió forint támogatásban, hogy a sporteszközök révén hozzájáruljon a gyerekek fejlődéséhez, sikereihez és teljes életéhez.

A sport – a közös időtöltésen, élményeken túl – hozzájárul a gyerekek egészségének megőrzéséhez, mozgáskultúrájuk és értelmi képességeik fejlesztéséhez, a helyes higiéniai szokások elsajátításához, kommunikációs készségük javításához, személyiségük alakulásához. A közös mozgás egyik nagy előnye, hogy nincs különbözőség, a siker érdekében háttérbe szorul a kirekesztő magatartás és igazi csapatmunka alakul ki, megfelelő szerepekkel, párbeszéddel. Így a gyerekek megtanulják kezelni az alá- és fölérendeltségi viszonyt, a megmérettetést, a stresszt, formálódnak erkölcsi tulajdonságaik, amely nemcsak iskolai viselkedésük kapcsán, de akár későbbi munkahelyükön is hasznos lehet.

„A siker az egyik legnagyobb motiváló erő, amely a gyermek életének minden területére hatással van. Mi nem csupán sportszereket kívánunk adni ezeknek a fiataloknak, de azt az élményt is, hogy az erőfeszítés, a kitartás, a teljesítménybe vetett hit meghozza a sikert” – mondja Horváth Magyary Nóra, a K&H kommunikációs ügyvezető igazgatója.

Gyermekszegénység

A KSH 2014-es adatai szerint a lakosság 23,9 százalékát érinti a súlyos anyagi nélkülözés, a 18 éven aluli korosztály pedig különösen ki vannak téve a szegénység kockázatának. Több mint 350 000 gyerek a szegénységi küszöbnél kevesebb jövedelemmel rendelkező háztartásban él.

Az 1,4 millió magyar gyermek 32,4 százaléka nem jut hozzá alapvető javakhoz (televízió, mosógép, fűtés, hús, stb.), 14,7 százalékuk pedig munkaszegény háztartásban él, ami szerint a háztartás munkaképes korú tagjai az előző évben mindössze munkaidejük maximum egyötödét töltötték munkával. Összegezve: a 18 éven aluli korosztály a szegénységi mutatók tekintetében sokkal rosszabb helyzetben van, mint az idősebbek.