Példátlan menekültáradat Itáliába

Publikálás dátuma
2015.04.20. 07:34
Gyakran embertelen körülmények uralkodnak a menekülteket szállító hajókon FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/MARCO DI LAURO
Tegnap minden idők legsúlyosabb tragédiája történt a Földközi-tengeren. Több száz menekült veszett a tengerbe, akik lélekvesztő bárkán akarták elérni az olasz partokat. A tragédia azonban többször megismétlődhet, hiszen még félmillióan várnak arra, hogy lélekvesztő hajókon útnak induljanak Európa felé. Olaszország nem készült fel a példátlan mértékű menekültáradatra. Róma ugyanakkor úgy érzi, az Európai Unió is cserbenhagyta.

Olaszországnak soha nem látott mértékű menekültáradattal kell szembenéznie. Tavaly 170 ezren érték el az olasz partokat úgy, hogy már a 2013-as 43 ezres adatot is a rekordok között emlegették. A drámai emelkedést az is jól illusztrálja, hogy 2012-ben ez a szám még a 13 ezret is alig haladta meg.

A rendkívüli helyzet azonban már teljesen normálissá, hétköznapivá vált Itáliában. Napról napra hallhatunk újabb és újabb híreket arról, hogy hányan kötöttek ki lélekvesztő bárkáikkal Lampedusa-szigetén, vagy Szicíliában, s hányan vesztek a Földközi-tengerbe. Még a máskor nyugodtabb téli hónapokban sem sokat csillapodott a menekültáradat, április óta azonban különösen sokan indulnak neki Észak-Afrikából a veszélyes útnak.

Ennek meg is van az eredménye, hiszen a halálos áldozatok száma is nőttön nő. A hivatalos adatok szerint tavaly körülbelül 3000-en fulladtak a tengerbe, a valós szám azonban ennél sokkal magasabb lehet. Az idei év első három hónapjában már 500-ra tehető a halálos áldozatok száma.

Minden jel arra vall, hogy 2015-ben újabb tragikus rekord születik. Tegnap Szicília közelében süllyedt el egy Líbiából útnak indult hajó, több száz emberrel a fedélzetén. Az eddigi közlések szerint mintegy 650-en fulladhattak a tengerbe, a parti őrség csak kevesebb mint 50 túlélőt talált. Ez volt az eddigi legsúlyosabb menekülttragédia a Földközi-tengeren.

Francois Hollande francia elnök a tragédia után miniszteri szintű egyeztetést kezdeményezett, Federica Mogherini, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője pedig bejelentette, hogy az EU külügyminisztereinek mai luxemburgi ülésén a migráció kérdését is napirendre tűzik. Ferenc pápa, aki már többször (legutóbb szombaton) követelt szolidaritást az EU-tól a menekültkérdés kapcsán, megdöbbenését fejezte ki a tragédia miatt.

Félő azonban, hogy a tegnapi tragédia megismétlődhet. Csak az idei évben ugyanis 20 ezer menekült kötött ki Olaszországban. Szakértők szerint azonban ez még mind semmi. Körülbelül félmillió szíriai, szomáliai és eritreai vár arra, hogy az EU felé vegye az irányt.

Bár a segélyszervezetek már évekkel ezelőtt figyelmeztettek a súlyos menekültáradat esetleges következményeire, Olaszország nem volt felkészülve erre. Matteo Renzi kormánya most vészmegoldásokon gondolkodik. Ugyanúgy, mint 2011-ben, szállodákat és magánlétesítményeket alakít át menhelyekké. Miközben azonban a kabinet igyekszik segíteni a rászorulóknak, a mintegy 15 százalékos népszerűségnek örvendő, bevándorlásellenes Északi Liga igyekszik politikai tőkét kovácsolni a helyzetből.

A párt idegengyűlölő vezetője, Matteo Salvini azzal fenyegetőzött, hogy hívei elfoglalják majd a menekültek számára kialakított szállásokat, hogy megakadályozzák a külföldiek további tömeges bevándorlását, akik – szerinte – nem is szorulnának rá arra, hogy elhagyják lakóhelyüket. Salvini azt követeli, hogy az olasz parti őrség a jövőben ne a nyílt tengeren, hanem csak az olasz partok közelében járőrözzön, s hagyja magára a rászorulókat.

Az Északi Liga vezetőjét nem különösebben zavarja, hogy ezzel jelentősen megemelkedne a halálos áldozatok száma. „Minél többen jönnek, annál többen halnak meg” – közölte nem kis cinizmussal. Azt is elmondta, az olasz hadseregnek az ország határait kell védenie. Ugyan a parti őrség megmenthet menekülteket, de semmi esetre sem szállíthatja őket olasz területre – tette hozzá.

Csak az elmúlt évben 64 ezren folyamodtak menekültstátushoz Olaszországban, ami kétszer annyi, mint 2013-ban. Olaszország ezzel a harmadik legnagyobb befogadó országgá vált az Európai Unióban Németország és Svédország után. A menedékkérők több mint felét a kevéssé tehetős dél-olaszországi régióban szállásolták el. A gazdagabb Lombardia, vagy Veneto tartományban, ahol az Északi Liga is erősebb, mindent elkövetnek azért, hogy elkerüljék a menhelyek kialakítását.

Míg Olaszországban 2011-ig mindössze 3000 hely állt a menekültek rendelkezésére, ez a szám mostanra 22 ezerre nőtt. Ám ez is kevés, legalább négyszer ennyi férőhelyre lenne szükség. A menekültek több mint a felét ezért különféle szállásokon, kaszárnyákban helyezték el. A belügyminisztérium átlagban napi 35 eurót biztosít azok számára, akik hajlandóak befogadni a külföldieket. Ez azonban ahhoz vezet, hogy az ingatlan tulajdonosa igyekszik a lehető legkisebb összeget költeni a menekültre, hogy némi pluszbevételre tegyen szert. A római kabinet ezért március végén rendkívüli bizottságot hívott életre azzal a céllal, hogy vizsgálja meg a menhelyeken kialakult helyzetet, s új rendszert dolgozzon ki a menekültek számára.

Súlyos gondot jelent az is, hogy az olasz gazdaság rossz helyzete miatt az egyes városoknak, falvaknak sincs elég pénze arra, hogy megfelelő körülményeket biztosítsanak a menekültek számára. Ráadásul kevés segélyszervezetre számíthatnak, s a menekültellátást is helyenként a korrupció hatja át. Sok menekültnek nem jut elég élelem, gyakran azonban a megfelelő, hozzáértő segítségről is le kell mondaniuk. Ezért olyanra is akad példa, hogy a külföldiek vidéki nyaralókba költöznek be – a tulajdonosok tudta nélkül.

Olaszország úgy érzi, magára hagyta az Európai Unió. Matteo Renzi miniszterelnök múlt héten sokadszorra hangoztatta, hogy nem kap elég támogatást Brüsszeltől. Paolo Gentiloni külügyminiszter pedig azt közölte, hogy az EU által e célra folyósított 3 millió euró semmire sem elég. Hétvégén Ferenc pápa is arra kérte a világ országait, nyújtsanak segítő kezet Itáliának a menekültkérdésben.

Visszaélnek a helyzettel az embercsempészek

Az embercsempészek már annyira biztosak a dolgukban, annyira egyértelműnek tartják: számíthatnak az olasz parti őrségre, hogy gyakran nem is tankolják tele hajójukat – mondta el Graham Leese, az Európai Unió határőrizeti szerve, a Frontex brit tanácsadója a brit Telegraphnak. Ő azon a véleményen van, hogy a túlzott segítség visszaüt, mert a tapasztalatok megerősítik, hogy az embercsempészek visszaélnek a helyzettel. Leese elmondta, annyira elszemtelenedtek, hogy több embercsempész már előre telefonon értesíti az olaszokat arról, hajójuk nemsokára megközelíti az olasz partokat.



Frissítve: 2015.04.19. 23:05

Lejár a határidő

Publikálás dátuma
2015.04.20. 07:32
Távoliak az álláspontok az Európai Unió és Görögország között FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/OLI SCARFF
Görögország elvileg máig kapott időt arra, hogy kidolgozza reformprogramját, amelyről pénteken kellene döntenie az euróövezeti csoportnak. Megoldás azonban nem várható, mert továbbra is fényévekre van egymástól Athén és a hitelezők álláspontja. Ráadásul Athén talán pénzhez juthat – keletről. Igaz, semmi biztosíték sincs erre.

Az utóbbi időben számháborúnak lehetünk szem- és fültanúi. Újabb és újabb becslések látnak napvilágot arról, mikor kerülhet csődbe Görögország. Egyes vélekedések szerint már most csődről lehetne beszélni, mert nyilvánvaló, hogy Athén nem tudja visszafizetni a 240 milliárdos hitelt.

Mások szerint az állam fizetésképtelenségét csak akkor lehet megállapítani, ha Athén nem fizeti vissza hitelrészleteit. Ebből a szempontból döntő jelentőségű lesz a következő két hét, hiszen bár Athén másfél héttel ezelőtt visszafizetett egy 450 millió eurós hitelt a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF), május elsején újabb 200 milliós, 11 nappal később pedig 745 milliós hitelrészlet visszafizetése válik időszerűvé. Összesen tehát majdnem egymilliárd eurót kell félretennie a költségvetésből.

Múlt héten azonban már olyan értékelést is olvashattunk, amely szerint július 20-ig még nem megy csődbe az ország. Csak ezután kerülhet bajba, mert egy sor újabb, összegben is igen jelentős hitelek visszafizetése válik esedékessé.

Az állam várható fizetésképtelenségéről szóló számháború azon nyomban okafogyottá válna, mihelyst Görögország végre olyan reformprogramot tenne le a hitelezők asztalára, amely számukra is elfogadható lenne. Erre elvileg máig kapott haladékot, hogy aztán az intézkedéscsomagról az euróövezeti csoport ítélete hozzon pénteken esedékes ülésén.

Mivel azonban lényegében két hónapja egy helyben topognak a tárgyalások a görög kabinet és az intézményekké átkeresztelt trojka (az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és az IMF hármasa) között, ezért semmi előrelépés sem várható ezen a héten sem. Alekszisz Ciprasz miniszterelnök múlt héten ugyan reményét fejezte ki, hogy április végéig sikerül dűlőre jutni a kérdésben, ez inkább kincstári optimizmus volt részéről.

Athén nem siet, aminek az lehet az oka, hogy az ország talán mégiscsak számíthat pénzre mind Oroszországtól, mind pedig Kínától. A Spiegel információja szerint Moszkva ötmilliárd eurót adhat a Török Áramlat tranzitdíjáért, s a görögök akár már kedden hozzájuthatnak a pénzhez. Csillapíthatja a kedélyeket, hogy orosz részről cáfolták az állítást. Egy görög lap pedig azt állította, Peking 10 milliárddal tömheti fel a görög államkasszát, mert 10 milliárd eurós előleget fizethet a pireuszi kikötő privatizációjáért, ám ezt sem erősítették meg hivatalos forrásból.

Mindez csak azt jelzi, hogy az üzengetés folytatódik. Jelzésértékű azonban, hogy már az a Franciaország is kezd kihátrálni Athén mögül, amely kezdetben a CIprasz-kormány legjelentősebb támogatói közé tartozott. Pierre Moscovici gazdasági és pénzügyi biztos múlt héten tőle szokatlanul kemény hangon adta az athéni kabinet tudtára: vagy hajlandó a reformokra, vagy csődbe viszi az országot.

A hitelezők és Athén közötti kötélhúzás nemcsak gazdasági, hanem politikai szempontból is roppant vészes következményekkel járhat. A bizalmi válság ugyanis nőttön nő. Ezt egy Németországban készült felmérés is alátámasztja. A megkérdezettek 75 százaléka úgy vélte, hogy a jelenlegi kormányzat képtelen a reformok meghozatalára. Csak 19 százalék bízik még Alekszisz Ciprasz kabinetjének őszinte szándékaiban.

Egy téma legalább van, amiben egyetértés mutatkozik az IMF és Athén között. Poul THomsen, a Nemzetközi Valutaalap görögországi misszióvezetője azt közölte, a görög nyugdíjrendszer kritikus helyzetet idéz elő. Ezt Janisz Varufakisz pénzügyminiszter is elismerte. Igaz, azt is hozzátette, hiba lenne elfogadni a hitelezők követeléseit…

Szerző

Vége az erdélyi testvérháborúnak

A magyar pártok versenyét egyértelműen az RMDSZ nyerte Erdélyben, s ezt a Fidesz zsebpártja, a Magyar Polgári Párt is belátta. Egyértelműen ez derült ki az RMDSZ szombaton véget ért kolozsvári kongresszusán.

Tőkés László pártjának, az EMNP-nek a képviselői hiányoztak az RMDSZ kongresszusról, de Szász Jenő egykori alakulata, a Magyar Polgári Párt (MPP) jelen volt a kolozsvári fórumon. Az új polgári elnök, Bíró Zsolt bejelentette: „Készek vagyunk lezárni a testvérharcot”. Szavait a kongresszus nagy tapssal jutalmazta. Biró azt emelte ki, hogy a két alakulat céljai közösek, bár eszközeik különböznek. Kijelentette: az MPP elfogadja azt, hogy az RMDSZ a vezető erő.

Az RMDSZ politikusok és Kelemen Hunor elnök maguk is kimondták, hogy a magyar szövetség bizalomvesztéssel szembesül, hogy meg kell állítania a szavazók lemorzsolódását, ezért is lett a kongresszus jelszava az újratervezés. Kelemen Hunor az elmúlt évek választásainak mérlege kapcsán úgy vélekedett, az adott helyzetben mindegyiken jó eredményeket ért el az RMDSZ.

Hangsúlyozta, hogy bár hármas magyar-magyar verseny volt, több polgármesteri tisztséget szereztek meg 2012-ben, mint négy évvel korábban. A 2012-es parlamenti választások is új feltételek között zajlottak. „Politikai kalandorok tették kockára az erdélyi magyarság parlamenti jelenlétét csak azért, hogy megpróbálják térdre kényszeríteni szövetségünket. Nekik sem sikerült” – fogalmazott Kelemen.

Az alternatív magyar pártok a Fidesz és Orbán Viktor segítségével jöttek létre és működtek. 2003-ban szakadt ketté az RMDSZ, jöttek létre az úgynevezett nemzeti tanácsok, majd a Szász Jenő vezette MPP. A polgáriak csak önkormányzati választásokon indultak, Szász Jenő megyei tanácselnöki kampányában Orbán személyesen is részt vett. Rossz eredményeik és a Tőkés Lászlóval kialakult személyi ellentét miatt Orbán ejtette az MPP-t, 2011-ben hozták létre Tőkésnek az EMNP-t. A Néppárt indult a parlamenti választásokon is, teljesítménye egy százalék alatt maradt.

Tariceanu a vörös liberális
Calin Popescu Tariceanu volt miniszterelnök, akinek kormányában az RMDSZ is részt vett 2004-2008 között a magyar szövetség kolozsvári kongresszusán többek között azt mondta, hogy az egyéni jogokért és szabadságjogokért folytatott harc nem ért véget, az emberi jogokat pedig veszélyeztetik Romániában.
Az elmúlt időszak ügyészségi eljárásait a „Basescu-rezsim kísérteteinek nevezett és úgy vélekedett, hogy Basescu többet ártott Romániának, mint Ceausescu. A volt államfő Facebook bejegyzésben reagált volt miniszterelnöke szavaira, vörös liberálisnak nevezte Tariceanut.



.

Frissítve: 2015.04.19. 23:15