Európai renitensek

Mint ismeretes, Jaroslaw Kaczynski, a lengyel Jog és Igazságosság Pártjának elnöke a számára vereséggel végződő 2011-es parlamenti választások után jelentette ki: „lesz még Budapest Varsóban”. Újdonsült orosz orientációja miatt a magyar miniszterelnök időközben nem szívesen látott vendég lett a lengyel fővárosban. Milos Zeman cseh államfő ellenben elképesztette országa szövetségeseit. Nem csupán azzal, hogy egyedüli uniós vezető politikusként lehet, hogy részt vesz a győzelem napja alkalmából május 9-én megrendezendő ünnepségen, ha a katonai parádén nem is. A prágai Hradzsin lakója mintha lemásolná a Budapesten lezajlott diplomáciai csörtét. Tudjuk, hogy a magyar fővárosba akkreditált egykori amerikai ügyvivő, André Goodfriend hivatali ideje alatt miféle nyilatkozatháborúba keveredett Orbán Viktor kabinetének illetékeseivel. A közelmúltban pedig Zeman üzente Washington prágai képviselőjének, Andrew Schapirónak: „Egyetlen nagykövetnek sem engedem meg azt, hogy beleszóljon utazási terveimbe”. Egyúttal persona non gratának minősítette a nagykövetet a prágai várban. Megérkezett volna Budapest Prágába?

Nem csupán a visegrádi országok politikusai között találunk olyanokat, akik megbontani látszanak az Oroszországgal szemben létrejött európai egységet. Az euróövezet talán leggyengébb láncszemét jelentő Görögország miniszterelnöke nem csupán azzal a hajmeresztő ötlettel keltett feltűnést, hogy kormányának illetékesei Berlintől újabban háborús jóvátételt igényelnek; természetesen azért, hogy az athéni kormányfő minél előnyösebb feltételeket harcoljon ki legfőbb hitelezőjével folytatott tárgyalásain. Alekszisz Ciprasz moszkvai látogatása alkalmával a minap kijelentette vendéglátójának: hazája nem ért egyet az Oroszország elleni szankciókkal, amelyeket a Krím-félsziget bekebelezése, illetve a kelet-ukrajnai oroszbarát lázadók támogatása miatt rendelt el az EU a Kreml ellen.

Időről-időre felröppennek olyan hírek, miszerint az orosz politikai vezetés pénzeli az európai szélsőjobboldali pártokat, többek között a francia Nemzeti Frontot vagy a Jobbik nevű formációt hazánkban. E találgatások igazságtartalmáról nincsenek információink, ha azonban körülnézünk az öreg kontinensen, kénytelenek vagyunk megállapítani, hogy a Putyint nemrégiben Budapesten fogadó Orbán Viktor korántsem számít fehér hollónak. Moszkva nyilvánvalóan határozott stratégiát követ, amikor Európa közismerten renitens, gazdasági okok miatt zsarolható vagy éppen tekintélyelvűségre hajló politikusai révén próbálja az unió, illetve az észak-atlanti szövetség kohézióját fellazítani. Az orosz elnök természetesen nem számíthat a történelmi tapasztalataik következtében magukat Oroszország által leginkább fenyegetve érző balti államokra vagy Varsóra.

De a szélsőbaloldali Szirizából érkezett görög kormányfő, a különcködő Zeman vagy a keleti despotákat majmoló magyar miniszterelnök tökéletesen alkalmas Putyin céljaira. Fontos kérdés az európai demokráciák életképessége szempontjából, a rossz példa vajon mennyire bizonyul ragadósnak.

Pajszer

Új tárggyal bővülhet hamarosan a pénzügyi felügyelők továbbképző tanfolyamának tananyaga. A brókerbotrányok felderítésének alacsony hatékonyságán, hogy azt ne mondjuk bűnösen elnéző magatartásán elmerengő felügyelő-tanoncoknak már nincs sok idejük a tétlen ábrándozásra, mert rögvest meg kell tanulniuk az egyszerű gépek használatának fortélyait. Általános iskolai tanulmányaikat felfrissítve ismét szembesülhetnek a pénzügyi szakemberek azzal a sajnálatos ténnyel, hogy fizikai képességeik korlátozottak, ám akadnak olyan szerszámok, amelyek a természeti adottságaikat képesek megsokszorozni. Jelesül ilyen a feszítővas (pajszer), amely - egyszerű gépként - emelő funkcióval bír, sőt - a Jóisten mentsen meg minket tőle - még fegyverként is használható.

A harcedzett ellenőrökre az a törvényjavaslat tart igényt, amely kodifikálja: a pénzügyi szolgáltatóknál a helyszíni vizsgálat akár haladéktalanul is megtartható, sőt indokolt esetben lezárt területet, épületet, helyiséget is fel lehet nyitni az ott tartózkodók akarata ellenére is. Ehhez pedig nem árt, ha az ellenőröknél kéznél van a feszítővas. Hacsak nem új munkahelyek megteremtésére gondolt a gazdasági miniszter, néhány zárfeltörésben jártas épületlakatos számára.

Persze a bűnös pénzintézeti tevékenység (fiktív kötvények kibocsátása, álügyfelek kreálása) megakadályozásának lesznek szelídebb módszerei is. A mostaninál magasabb bírságok, amelyeknek - legalábbis a gazdasági minisztérium véleménye szerint - elrettentő hatásuk lehet. Ennek szükségessége aligha vitatható, hiszen az államadósság-kezelés korábbi első emberének (illetve közvetlen hozzátartozóinak) egymagában sikerült három pénzintézetet beborítania. Azt pedig, hogy a legkedvesebb klienseit nehogy már kár érje az arra illetékesek - egy kivételes intézkedéssel - elsimították. Az ellenőrzés tehát szigorúbbá válik, nem túl sűrűn, úgy háromévente. Természetesen ennél gyakrabban is lehet, ha a manapság fogyasztónak nevezett ügyfelek széles körét éri kár. De mi van olyankor, mint a Quaestor esetében, ha négy hónappal a csőd előtt az MNB még megadja az engedélyt a cégnek a kötvénykibocsátások folytatására mintegy 70 milliárd forint értékében? Jöhet az ellenőr a pajszerrel: emberek hol a pénz?

Szerző
Bonta Miklós

Pajszer

Új tárggyal bővülhet hamarosan a pénzügyi felügyelők továbbképző tanfolyamának tananyaga. A brókerbotrányok felderítésének alacsony hatékonyságán, hogy azt ne mondjuk bűnösen elnéző magatartásán elmerengő felügyelő-tanoncoknak már nincs sok idejük a tétlen ábrándozásra, mert rögvest meg kell tanulniuk az egyszerű gépek használatának fortélyait. Általános iskolai tanulmányaikat felfrissítve ismét szembesülhetnek a pénzügyi szakemberek azzal a sajnálatos ténnyel, hogy fizikai képességeik korlátozottak, ám akadnak olyan szerszámok, amelyek a természeti adottságaikat képesek megsokszorozni. Jelesül ilyen a feszítővas (pajszer), amely - egyszerű gépként - emelő funkcióval bír, sőt - a Jóisten mentsen meg minket tőle - még fegyverként is használható.

A harcedzett ellenőrökre az a törvényjavaslat tart igényt, amely kodifikálja: a pénzügyi szolgáltatóknál a helyszíni vizsgálat akár haladéktalanul is megtartható, sőt indokolt esetben lezárt területet, épületet, helyiséget is fel lehet nyitni az ott tartózkodók akarata ellenére is. Ehhez pedig nem árt, ha az ellenőröknél kéznél van a feszítővas. Hacsak nem új munkahelyek megteremtésére gondolt a gazdasági miniszter, néhány zárfeltörésben jártas épületlakatos számára.

Persze a bűnös pénzintézeti tevékenység (fiktív kötvények kibocsátása, álügyfelek kreálása) megakadályozásának lesznek szelídebb módszerei is. A mostaninál magasabb bírságok, amelyeknek - legalábbis a gazdasági minisztérium véleménye szerint - elrettentő hatásuk lehet. Ennek szükségessége aligha vitatható, hiszen az államadósság-kezelés korábbi első emberének (illetve közvetlen hozzátartozóinak) egymagában sikerült három pénzintézetet beborítania. Azt pedig, hogy a legkedvesebb klienseit nehogy már kár érje az arra illetékesek - egy kivételes intézkedéssel - elsimították. Az ellenőrzés tehát szigorúbbá válik, nem túl sűrűn, úgy háromévente. Természetesen ennél gyakrabban is lehet, ha a manapság fogyasztónak nevezett ügyfelek széles körét éri kár. De mi van olyankor, mint a Quaestor esetében, ha négy hónappal a csőd előtt az MNB még megadja az engedélyt a cégnek a kötvénykibocsátások folytatására mintegy 70 milliárd forint értékében? Jöhet az ellenőr a pajszerrel: emberek hol a pénz?

Szerző
Bonta Miklós