Előfizetés

Majdnem ezer halott a Földközi-tengeren?

Publikálás dátuma
2015.04.20. 11:14
Menekültek Olaszországban. Korábbi felvétel. Illusztráció: Giles Clarke/Getty Images
Rendkívüli európai uniós csúcstalálkozót tartanak azután, hogy vasárnap szörnyű tragédia történt a Földközi-tengeren, s elsüllyedt egy Líbiából Szicília felé haladó, menekülteket szállító hajó. 

Olaszország már régóta arra panaszkodik, hogy nem kap kellő uniós támogatást a menekültáradat elleni harcban. Kérdés, hogy ez a tragédia változtat-e a jelenlegi helyzeten.

Valószínűleg sosem derül fény arra, pontosan hányan vesztették életüket a vasárnapi tragédiában. Az eredeti hírek 650-700 halottról szóltak. Félő azonban, hogy még ennél is többen vesztek a tengerbe körülbelül 180 kilométerre az olasz partszakasztól. Egy túlélő ugyanis azt állította, hogy a hajón 950-en utaztak. Miután csak 28 személyt sikerült kimenekítenie a habokból az olasz parti őrségnek, így ez azt jelenti, hogy akár a 900-at is meghaladhatja a halálos áldozatok száma. Összesen csak 24 holttestet sikerült megtalálniuk. A hajó fedélzetén 40-50 gyermek és 200 nő utazhatott. A tragédiát is az okozhatta, hogy túl sokan voltak a bárka fedélzetén, nem bírta el a súlyt, s elsüllyedt. A túlélő azt is elmondta, hogy az embercsempészek sokakat bezártak a kabinba, rájuk zárták az ajtót. Nekik esélyük sem volt a túlélésre.

Egy biztos, a vasárnapi volt a legsúlyosabb tragédia a Földközi-tengeren. Két hete 11 ezren érték el az olasz partokat.

Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter szerint a menekültáradat akkor fékezhető meg, ha nyugalom lesz Líbiában. Mint mondta, ennek elérésében az Európai Unió is segítséget nyújthat. Az ARD-nek adott nyilatkozatában a másik fontos feladatnak az embercsempészek elleni hatékonyabb fellépést nevezte meg.

Antonio Guterres, az ENSZ menekültügyi főbiztosa ezzel szemben úgy vélte, hogy a Földközi-tenger nagyobb részeire kellene kiterjeszteni a mentőakciót. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár azt közölte, sokkolta a katasztrófa. Hozzátette, nem elég a megfelelő mentőakció,megfelelő körülményeket kell biztosítani a menekültek számára.

EU-s egyeztetés a migrációról

A délután folyamán a  Luxembourgban tanácskozó uniós külügyminiszterekhez a belügyi tárcavezetők is csatlakoznak, hogy megvitassák a migráció kérdését - közölte hétfőn az Európai Unió külügyi főképviselője, Federica Mogherini. A korábbi olasz külügyminiszter tudatta, hogy a feladatkörök megoszlanak, például a tengeri jelenlét és a felelősség megosztása a menekültek befogadásában a belügyminiszterek hatáskörébe tartozik. Mogherini azt is elmondta, hogy Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével is egyeztetnek majd, s ha a héten rendkívüli uniós csúcstalálkozó összehívása szükséges, akkor azt is előkészítik.

"Dekódolva" vannak a szerencsétlenségek

Az Európai Uniónak egy kutatási és mentési szolgálatot kellene felállítania, amellyel felkészülten segíthetnének a bajba jutott menekülteken - mondta Jeney Orsolya, az Amnesty International (AI) Magyarország igazgatója az M1 aktuális csatorna hétfő reggeli műsorában. Jeney Orsolya az M1 aktuális csatornán azt mondta: jellemzően szírek, afgánok, s konfliktus sújtotta afrikai országokból menekülnek. Általában valamelyik észak-afrikai országból, legtöbbször Líbiából indulnak - ahol ki van épülve ez a fajta embercsempészet - sokszor eleve hajózásra alkalmatlan eszközökkel, így "dekódolva" vannak ezek a szerencsétlenségek.

Az AI magyarországi vezetője hangsúlyozta: ezek az emberek háború, fegyveres konfliktusok miatt veszélyben érzik az életüket, ezért megpróbálnak elmenekülni. Szerinte az EU tagállamainak a menekültek jogait is védeniük kellene. Jeney Orsolya azt mondta, elégedetlenek az EU hozzáállásával, szerinte nem veszik komolyan ezt a kötelezettségüket, sőt több országban menekültellenes retorikát folytatnak. Közölte, ebben az évben ötvenszer többen haltak meg a Földközi-tengeren, mint tavaly. Az Európai Uniónak kutató-mentő hajókkal kellene segítenie ezeken az embereken - tette hozzá.

Szijjártó: itt az ideje, hogy véget vessünk az időhúzásnak

 A külgazdasági és külügyminiszter rámutatott, hogy az ilyen tragédiák megelőzéséhez három dologra van szükség, békét, valamint gazdasági stabilitást kell teremteni a Közel-Keleten és Észak-Afrikában, valamint egy működő, a saját határait ellenőrizni képes államot kell létrehozni Líbiában. "A tragédia világosan mutatja, hogy most már itt az ideje, hogy véget vessünk az időhúzásnak és a hosszú távú filozofálgatásnak, és gyors megoldást kell találni" - hangoztatta a magyar diplomácia vezetője, hozzátéve, hogy mindezek hiányában folytatódni fognak a katasztrófák. 

A politikus arról is beszélt, hogy az emberi jogok tiszteletben tartása az EU egyik legfontosabb alapértéke, azok megsértése pedig nem akkor kezdődik, amikor ezeket az embereket százasával lélekvesztőkre rakják, hanem akkor, amikor olyan helyzet áll elő, hogy el kell hagynuk az otthonaikat. "Ezeket az embereket nekünk abban kell segítenünk, hogy az otthonaikban emberhez méltó életet tudjanak élni" - magyarázta a külgazdasági és külügyminiszter.

Vereséget szenvedett a kormányfő

Publikálás dátuma
2015.04.20. 11:11
A képen Alexander Stubb finn kormányfő. FOTÓ: Chung Sung-Jun/Getty Images
Beismerte vereségét Alexander Stubb finn kormányfő. Konzervatív pártja ugyanis 18 százalékot szerzett, ezzel több mint három százalékkal végzett a volt üzletember, Juha Sipilä által vezetett Centrumpárt mögött. 

A végeredmény szerint a voksolás győztese a 49 mandátumra támaszkodhat majd a 200 tagú törvényhozásban. A konzervatív Nemzeti Koalíció 37 képviselői helyhez jut, a tömörülés eddigi koalíciós eddigi partnerei, a szociáldemokraták pedig 34 képviselői helyre tesznek szert, miután az eredetileg jövendöltnél gyengébben szereztek, s 16,4 százalékot kaptak.

Sajátos módon a második legtöbb mandátum a bevándorlásellenes, euroszkeptikus Igazi Finneké, amely 38 képviselőre támaszkodhat majd a helsinki törvényhozásban. A pártra 17,6 százalék adta a voksát. Az első hírek még arról szóltak, hogy a párt harmadik vagy negyedik helyen végez, ám végül nemcsak a szociáldemokratákat, hanem a kormányfő Stubb pártját is megelőzte. A Zöldek 8,5 (15 mandátum), a Balpárt 7,2 (12) százalékhoz jutott.

Elsősorban a gyenge gazdasági eredmények miatt váltották le a finn kormányt, a munkanélküliség 9,2 százalékos, amely a legmagasabb 2003 óta.

Sipilä a választási kampányban a gazdaság felvirágoztatását ígérte, igaz, nem árulta el, hogyan. Egyelőre nem nyilatkozott arról, mely pártokkal lép koalícióra, valószínűleg azonban az új koalíciót három párt alkothatja majd: a leendő kormányfő a szociáldemokratákkal és az Igazi Finnekkel szövetkezik. A vasárnapi választáson a részvétel 70 százalékos volt, ami néhány tized százalékkal alacsonyabb, mint a 2011-es választáson.

Halálra ítélhetik az egyiptomi elnököt

Publikálás dátuma
2015.04.20. 11:09
Mohamed Murszi. FOTÓ: Sean Gallup/Getty Images
Halálos ítélettel sújthatják Mohamed Morszi volt egyiptomi elnököt, aki ügyében kedden hirdetnek ítéletet. Az exállamfőt egyebek mellett emberölésre való felbujtással vádolják. Morszit, a Muzulmán Testvériség vezetőjét 2013 júliusában buktatta meg az egyiptomi hadsereg.

Ezt követően zavargások törtek ki az országban. Az erőszakhullámot az váltotta ki, hogy 2013. augusztus 14-én a biztonsági erők Kairóban feloszlattak két, heteken át tartó tömeges tüntetést, amelyeken Morszi hívei tiltakoztak az iszlamista államfő elmozdítása ellen. A biztonsági akcióban több száz, egyes források szerint több mint ezer ember vesztette életét.

Morszit két másik percben is halálbüntetéssel sújthatják, az egyik eljárásban azzal vádolják, hogy külföldi hatalmakkal szemben kémkedett, a másik pert pedig amiatt indították vele szemben, mert 2011-ben kiszabadult a börtönből az arab tavasz, az akkori elnök, Hoszni Mubarakkal szembeni megmozdulások idején.

Szakértők sem zárják ki a lehetőségét annak, hogy a mai ítélethirdetés során a legsúlyosabb büntetést szabják ki Morszira. Az eltelt másfél évben a Muzulmán Testvériség több száz tagját sújtották halálbüntetéssel. A szélvész gyorsasággal lezárt ügyeket az ENSZ is élesen bírálta, a világszervezet szerint ilyenre nem volt példa a közelmúltban. Az Abdel-Fattah esz-Sziszi elnök fémjelezte vezetés célkeresztjébe kerültek azok a szekuláris és liberális aktivisták, akiknek szintén szerepük volt a Mubarakkal szembeni tüntetésekben. Az arab tavasz utáni visszarendeződés egyértelmű jele volt az is, hogy tavaly novemberben egy bíróság felmentette a gyilkosság vádja alól Mubarakot, Morszi elődjét. A volt államfőt eredetileg több száz tüntető meggyilkolásában játszott szerepéért ültették a vádlottak padjára.

Bér a jelenlegi vezetést demokratikusnak enyhén szólva nem lehet nevezni, Abdel-Fattah esz-Sziszi adminisztrációja mégis széleskörű népszerűségnek örvend a lakosság körében. Az egyiptomiak számára ugyanis fontosabb a viszonylagos biztonság a demokráciánál, amely számukra a bizonytalan belpolitikai helyzet, a kiszámíthatatlanság szinonímájá vált.

Szakértők biztosnak tartják: ha Morszit nem is sújtják ma halálbüntetéssel, akkor is élete végéig börtönben kell maradnia. „Az igazságszolgáltatás a politika eszköze, s felettébb ritka, hogy egy ítéletet objektív indokok alapján hoznak meg” – fejtette ki a párizsi Nemzetközi és Stratégiai Kapcsolatok intézetének munkatársa, Karim Bitar az AFP-nek. H. A. Hellyer, a washingtoni Brookings Intézet elemzője ugyanakkor úgy véli, ha halálos ítélet születne, akkor sem valószínű, hogy végrehajtanák azt. Egy esetleges kivégzés ugyanis beláthatatlan belpolitikai következményekkel járna, a jelenlegi vezetésnek azonban nem áll érdekében, hogy feszítse a húrt. Ráadásul igen rossz nemzetközi visszhangja is lenne.

A jelenlegi vezetés egyébként 2013 decemberében minősítette terrorszervezetnek a Muzulmán Testvériséget.