Előfizetés

Etikátlanul jár el a kormány földtörvény-ügyben

Az LMP szerint a kormány etikátlanul és jogszerűtlenül vonná ki a sarkalatos törvények sorából a földvagyonról szóló törvény módosítását, amelynek zárószavazását éppen a kétharmados támogatás hiánya miatt halasztották el a múlt héten.

Sallai R. Benedek, az LMP országgyűlési képviselője hétfői sajtótájékoztatóján kijelentette: a földművelésügyi tárca zárószavazást előkészítő módosító javaslata részben elhagy kétharmados passzusokat az előterjesztésből, részben olyan bekezdéseket minősít egyszerű többséggel elfogadhatónak, amelyeket korábban maga a tárca sorolt a kétharmadosak közé. 

A politikus bírálta, hogy a minisztérium csak azután hívta egyeztetésre keddre az ellenzéki pártokat, hogy már benyújtotta módosító javaslatát. Közölte: az LMP maga is egyeztetést kezdeményezett keddre az ellenzék képviselőivel, hogy megtalálják "a közös halmazt" az előterjesztéssel kapcsolatban. 

Mint mondta, pártja azt tudná támogatni, ha nem csökkenne, hanem növekedne a nemzeti parkok vagyonkezelésében lévő védett termőföldek nagysága, ha még a korábban "elcsalt" védett területeket is visszakapnák a nemzeti parkok. A jelenlegi változtatással kapcsolatban Sallai R. Benedek azt javasolta, hogy csak olyan területeket soroljanak át a földalaphoz, amelyek vagyonkezelésének módosítása nem jár a természetvédelem sérelmével. Ilyenek például a honvédségi területek - közölte.

Nyílt háború az oktatás ellen

A Demokratikus Koalíció azt követeli, hogy a kormány vonja vissza azt a döntését, amelyik alapján több társadalomtudományi alapszakot is megszüntetnének a jövőben - mondta az ellenzéki párt ügyvezető alelnöke hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján.

Molnár Csaba azt mondta, hogy a megszüntetésnek nincsen megmagyarázható oka, ugyanis népszerű és döntően fizetős szakokról van szó, amelyek az egyetemek bevételeinek jelentős részét hozzák. Szerinte a döntés pénzügyileg ellehetetleníti a felsőoktatási intézmények egy részét.

Az EP-képviselő úgy értékelte, a kormányzat nyílt háborút folytat az oktatás, az egyetemek és a tudás ellen, ugyanis nem okos fiatalokat, hanem "szorgos alattvalókat" szeretne látni, a kabinet "ellensége a magyarországi gondolkodó embernek". A "kicsinyes politikai bosszúról" beszélő alelnök kijelentette, a kormány a szakok betiltásával felgyorsíthatja a fiatalok elvándorlását.

A hallgatókkal és oktatókkal való szolidaritását kifejező EP-képviselő a DK nevében garanciát vállalt arra, hogy egy kormányváltás után a következő kabinet legfontosabb ügye az oktatás és a felsőoktatás lesz. Olyan programot valósítanak meg, ahol a hallgatók és nem az "állami vízfej" határozza meg, mit lehet tanulni - hangoztatta.

A Ház előtt az egészségügy és a brókerbotrány

Publikálás dátuma
2015.04.20. 14:59
FOTÓ: Népszava (Korábbi felvétel)
Megemlékeztek a holokauszt emléknapról hétfőn az Országgyűlésben, majd a napirend előtti felszólalások között szó volt az egészségügyről, a Kun-Mediátor-ügyről és a brókerbotrányról.

LMP: béremelésre van szükség az egészségügyben

Ikotity István (LMP) elmondta, frakciója tagjai azért öltöztek feketébe, hogy ezzel fejezzék ki a szolidaritásukat azokkal az egészségügyi dolgozókkal, akik a hétvégén így demonstráltak az egészségügy helyzete miatt. Azonnali és valódi eredményt hozó intézkedéseket sürgetett, és bírálta azt a kormányzati elképzelést, amely legalizálná a hálapénzt. Kijelentette: emelni kell az egészségügyben dolgozók bérét.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint az elmúlt években több területen is lépett a kormány. Kiemelte, az idei költségvetésben 60 milliárd forint van az államigazgatási szervek, így a kórházak adósságának rendezésére. Kitért arra is, tudják, hogy még van tennivaló a béremelés területén, de az elmúlt években 95 ezer dolgozónak növekedett a bére, ez 76 milliárd forint többletkiadást jelent.

Vargának és Fazekasnak nem tűnt fel az évtizedes csalássorozat?

A karcagi Lukács László György (Jobbik) a pénzügyi felügyelet, illetve a Magyar Nemzeti Bank és a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) felelősségét firtatta a Kun-Mediátor-ügy kapcsán, illetve azt is tudakolta, hogy a két karcagi származású kormánytagnak, Varga Mihály nemzetgazdasági és Fazekas Sándor földművelésügyi miniszternek hogy nem tűnt-e fel az évtizedes csalássorozat. Mint mondta, a kár közel 10 milliárd forint, a károsultak száma a 700-800 főre tehető. Jelezte, törvényjavaslatot nyújtottak be a károsultak a Quaestor-ügyhöz hasonló kártalanítására, és előterjesztést készít, amely alapján a felügyeletet végző szervek a felelősségét meg lehet állapítani.

100 milliárdot tüntettek el a Buda-Cashben

Szászfalvi László (KDNP) arról beszélt, hogy a Buda-Cash-ügyben csaknem 100 milliárd forintot tüntettek el köztük a DRB Bankcsoporthoz tartozó önkormányzatok pénzét. Elmondta, hogy a kormány nem nézte tétlenül a kialakult helyzetet, és segített a bajba jutott önkormányzatoknak. Megjegyezte, hátra van még a kistérségi társulások és számos uniós pályázat kármentése is.

Egy frakció megtűr soraiban egy cudar frátert

Bárándy Gergely (MSZP) a holokausztemléknap kapcsán kifogásolta azt, hogy van egy frakció, amely megtűr a soraiban egy "cudar fráter", aki a holokauszt áldozatainak emléket állító Duna parti cipőkbe köpött. Azt is szóvá tette, hogy az egyik párt képviselője kidobta az uniós zászlót a Parlament ablakán, és a kétharmados kormánypárt nem büntette meg és még csak vissza sem vitte az ülésterembe. Minden frakciónak el kell döntenie, hogy a közös európai értékeket követi-e - mondta, jelezve, hogy politikai nyilatkozatot terjesztettek be az európai értékekről.

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta, a holokauszt emléknapján tartott megemlékezésen valóban hiányoztak néhányan az Országgyűlés tagjai közül. Ugyanakkor szerinte itt az ideje annak, hogy a MSZP elhátárolódjon Szanyi Tibor európai parlamenti képviselőtől, mert egy bibliás aktfotó posztolásával vallásgyalázást követett el. Kijelentette: Szanyi Tibornak nincs helye a közéletben. 

A pusztítás nem a brutalitással kezdődött

Hiller István, az Országgyűlés alelnöke a holokauszt április 16-ai emléknapja kapcsán elmondta: világosnak kell lennie, hogy a pusztítás sohasem a vasúti peronoknál, a brutalitással, az erőszakkal kezdődött, hanem mindig a szavakkal, a leírt mondatokkal. Az alelnök közölte, hogy Vadai Ágnes, a DK színeiben politizáló független országgyűlési képviselő bejelentést tett a házelnöknél mentelmi joga megsértéséről, miután a Fővárosi Törvényszék végzésében helyben hagyta az első fokon eljáró Pesti Központi Kerületi Bíróság döntését, amelynek értelmében vele szemben rágalmazás miatt büntetőeljárás van folyamatban. Hozzátette: a házelnök a bejelentést megbizsgálásra kiadta a mentelmi bizottságnak.