Előfizetés

Az EU rábólintott a paksi szerződésre

Publikálás dátuma
2015.04.20. 19:57
FOTÓ: Népszava
Az Európai Bizottság jóváhagyta a Magyarország és Oroszország közötti nukleárisfűtőanyag-szállítási szerződést - jelentette be Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter.

A bizottság hétfőn hivatalos levélben tájékoztatta a magyar kormányt arról, hogy az Euratom Ellátási Ügynökség aláírta a két ország között ezzel kapcsolatban keletkezett szerződést.
A miniszter mérföldkőnek nevezte a bizottság hozzájárulását, amellyel véleménye szerint jelentőset lépett előre a Paksi Atomerőmű kapacitásbővítésének és -fenntartásának a megvalósítása. "Most már nem az a kérdés, hogy megvalósul-e a paksi kapacitásfenntartás vagy sem, hanem az a kérdés, hogyan valósul meg" - fűzte hozzá.

A kérdésre válaszolva a miniszter úgy vélekedett, hogy jelen pillanatban nincs késedelemben a program, 2018-ban az építkezés fizikailag is elkezdődhet.

Lázár János emlékeztetett: másfél hónapja olyan hír látott napvilágot, miszerint az ügynökség, illetve az Európai Bizottság blokkolná a magyar-orosz nukleáris energetikai együttműködést. A kormány akkor jelezte, hogy erről nincs szó, ehelyett szoros együttműködésben fogják a felek a fennálló nézetkülönbséget rendezni. Konstruktív tárgyalások eredményeként az Európai Bizottság szignálta a magyar-orosz megállapodást, így lezárult az ezzel kapcsolatos egyeztetés - fejtette ki.

Hangsúlyozta: a magyar kormány nagy sikere, hogy az Európai Bizottságot meg tudta győzni arról, hogy ez a megállapodás Európa biztonságos energiaellátásáról, Magyarország energiafüggetlenségéről és gáztól való függetlenedéséről szól, nem pedig arról, hogy növekedne az ország Oroszországtól való függősége.

Ismertette, hogy Magyarország három szerződést köt Oroszországgal: az atomerőmű megépítésére, annak működtetésére, továbbá az atomerőmű nukleáris fűtőanyaggal való ellátására. Hozzáfűzte, hogy a harmadikhoz az Európai Bizottság közvetlen hozzájárulása volt szükséges.

Lázár János elmondta azt is, hogy a kormány további tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal. Még két kérdéskört kell tisztázni: a versenyjogi, illetve a beszerzéssel kapcsolatos kérdéseket.
A projekt megvalósítása során a kivitelezőket úgy kell kiválasztani, hogy az megfeleljen az európai közbeszerzési szabályoknak - mondta a miniszter. Hozzátette: mindez egybeesik a magyar kormány szándékaival és Magyarország érdekeivel.

Hajókatasztrófa - Rendkívüli uniós csúcstalálkozót tartanak

Rendkívüli uniós csúcsot hívott össze csütörtökre Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a Földközi-tengeren kialakult helyzet megvitatására.

Tusk az egyik népszerű mikroblogon jelentette be, hogy csütörtökön Brüsszelben várja az uniós tagországok állam-, illetve kormányfőit, miután vasárnap feltehetően mintegy hétszáz, Afrikából Európába igyekvő menekült veszett a tengerbe, mikor hajójuk felborult, hétfőn pedig újabb hajók kerültek veszélybe menekültekkel a fedélzetükön.
Tusk a tanács sajtószolgálata által közzétett videóüzenetben drámainak nevezte a Földközi-tengeren kialakult helyzetet, s kijelentette: ez így nem mehet tovább.

A volt lengyel miniszterelnök közölte, hogy a csúcstalálkozó célja a legmagasabb szinten megvitatni, mit tehetnek, mit kell tenniük az uniós tagállamoknak és intézményeknek, hogy javítsanak a helyzeten.
"Nem számítok arra, hogy a migrációs probléma gyökerét gyorsan sikerül kezelni, mert ilyen megoldás nem létezik. Ha létezne, már rég alkalmaztuk volna" - húzta alá az Európai Tanács elnöke, tudatva egyúttal: azt viszont elvárja, hogy az Európai Bizottság és az uniós diplomácia, az Európai Külügyi Szolgálat javaslatokat tegyen, hogy milyen azonnali intézkedéseket lehet tenni, a tagállamok pedig azonnal tegyék meg az ehhez szükséges hozzájárulásokat.

Donald Tusk szerint a következő kérdésekre kell választ találni: hogyan lehet megállítani az embercsempészeket, "akik cinikus módon azon nyerészkednek, hogy a menekültek életét veszélynek teszik ki", hogyan lehet fokozni a bajba jutottak megmentésére irányuló erőfeszítéseket, hogyan lehet segíteni a leginkább érintett uniós tagállamoknak, és hogyan lehet fokozni az együttműködést a kiindulási és a tranzitországokkal.
"Ez nem csak a déli szomszédság országait, hanem egész Európát érinti. Ezért kell lépnünk, méghozzá most azonnal" - hangsúlyozta videoüzenete végén az Európai Tanács elnöke.

Líbiánál a menekültkérdés kulcsa?

Publikálás dátuma
2015.04.20. 17:58
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b) és Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter. MTI Fotó: KKM / Ruby Gábo
Az Európai Unió külügyminiszterei hétfői luxembourgi tanácskozásukon egyetértettek, hogy azonnali cselekvésre van szükség a földközi-tengeri menekültkérdés kapcsán, de a probléma mindaddig nem oldható meg, míg Líbiában nem jön létre működő, a határait ellenőrizni tudó állam - hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, miután részt vett a tanácskozáson.

A politikus elmondta, hogy amint létrejön egy líbiai egységkormány, minden segítséget meg kell majd számára adni, hogy az EU déli határvidékének biztosítása garantált legyen. Szijjártó arról is beszámolt, hogy az embercsempészet visszaszorítása érdekében az uniós tagállamok fokozni fogják a titkosszolgálati és bűnügyi együttműködést.

Szijjártó Péter arra az álláspontra helyezkedett, hogy Líbiában mindaddig nem tud létrejönni működő állam, míg a terroristák működésük biztos területének tekinthetik az országot, míg az Iszlám Államot nem sikerül visszaszorítani. A terroristák szabad tevékenykedésének bizonyítéka a miniszter szerint az is, hogy a szélsőségesek 28 etióp keresztényt gyilkoltak meg. A tárcavezető emiatt arra kérte a brüsszeli diplomáciát, hogy fontolják meg, hogy a miniszterek tanácsa forduljon a Nemzetközi Büntetőbírósághoz (ICC), hogy a hágai törvényszék vizsgálja ki és torolja meg a Líbiában elkövetett "horrorisztikus kivégzéseket". A miniszter elmondta, hogy ő maga is megkeresi majd ez ügyben az ICC főügyészét, de hatékonyabbnak tartaná, ha ezt maga a tanács is megtenné.

A politikus elmondta azt is, meg fogják vizsgálni, hogy a korábban kivégzett koptokhoz hasonlóan az etióp keresztények családtagjainak is tud-e segítséget küldeni a kormány, fel lehet-e venni velük a kapcsolatot.

A migráció kérdésével összefüggésben Szijjártó Péter elmondta, hogy a földközi-tengeri és a nyugat-balkáni migrációs nyomást nem lehet elválasztani egymástól, s felhívja a tanács figyelmét, hogy mostanra megszűnt a szezonális ingadozás, s a migrációs nyomás minden irányból folyamatossá vált.

A külügyminiszterek Dél-Amerikáról és a Karib-térségről tartottak stratégiai vitát, amelynek kapcsán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter megjegyezte, hogy a magyar kormány "déli nyitás" politikája európai stratégia.
A politikus úgy fogalmazott, hogy a kormány koncepciója összhangban áll az európai törekvésekkel, és ez olyan stratégiai kérdés, amelyben "Magyarország a legjobb ütemben lépett". Szijjártó Péter hozzátette, hogy a térségben a közelmúltban jelentős változások mentek végbe, ám eközben az Európai Unió gazdasági nehézségekkel küzdött, így Oroszország és Kína kedvezőbb pozíciókra tett szert. A cél a miniszter szerint Európa stratégiai szerepének visszaszerzése.
"Mi ebbe a versenybe időben beneveztünk" - húzta alá a miniszter, emlékeztetve, hogy Magyarország a közelmúltban több külképviseletet nyitott a térségben, több mint kétszáz ösztöndíjas tanulhatott a térségből Magyarországon, s Brazíliával erről ismét folynak tárgyalások.

Szijjártó Péter felidézte, hogy a tavalyi évben Magyarország 1,2 milliárd dollár értékben exportált termékeket a térségbe, a cél pedig az, hogy jelentősen emelkedjen a régió súlya a magyar kivitelben.
A tárcavezető rámutatott, hogy az unión belül is verseny alakult ki a tagországok között Latin-Amerikáért, és hat olyan területet sikerül azonosítani, ahol Magyarországnak versenyelőnye lehet. Ilyen a technológiai együttműködés, műszaki és mérnöki szolgáltatások, ahol a magyar szakemberek képzettsége jelenti a versenyelőnyt, a kreatív iparág, az orvosi műszerek, az autóipar és az élelmiszeripar. Emellett a politikus a személyes jelenlét fontosságát hangsúlyozta.

Az uniós külügyminiszterek a Keleti Partnerségben résztvevő országok külügyminisztereivel is egyeztetnek, ami a májusi rigai Keleti Partnerség-csúcs előkészítését is szolgálja. Szijjártó Péter úgy vélekedett, hogy a csúcstalálkozó alapvetően meghatározza majd a program jövőjét.
"Magyarországnak elemi érdeke, hogy az Európai Unió Keleti Partnerség programja sikeres legyen" - húzta alá a miniszter.
A külgazdasági és külügyminiszter szerint Moldova példája alapján fel kellene gyorsítani a vízumliberalizációt Grúzia és Ukrajna számára, el kellene ismerni Azerbajdzsán stratégiai szerepét az EU energiabiztonságának jövőbeni szavatolásában, Fehéroroszország esetén pedig méltányolni kellene, hogy az ország milyen szerepet játszott az ukrajnai válság politikai rendezését célzó minszki megállapodások tető alá hozásában. Szijjártó úgy vélte, hogy fontos, hogy a hat állam (az előbb említettek, valamint Örményország) vezetője úgy tudjon hazautazni, hogy elmondhassák: érdemes fenntartani az uniós integráció perspektíváját. A miniszter aláhúzta: helyes gondolatnak tartja, hogy az EU és az Eurázsiai Gazdasági Unió között konzultáció alakuljon ki.

Szijjártó kétoldalú megbeszéléseket is folytatott Pavlo Klimkin ukrán kollégájával, s a találkozó előtt elmondta, hogy a kétoldalú gazdasági együttműködés, a kárpátaljai magyar közösség helyzete, az ottani közös fejlesztések lesznek napirenden, valamint az, hogy az ukrajnai reformokhoz Magyarország milyen segítséget tud biztosítani. Emellett tárgyalnak majd a keleti országrész helyzetéről és a Keleti Partnerség csúcstalálkozóról is.

A miniszter szerint a kisebbségek jogainak garantálása az egyik legfontosabb európai érték, a kormány pedig mindig a helyi magyar közösség kérései alapján jár el. Budapest azt szeretné, hogy az ukrajnai magyar kisebbség sem a nyelvtörvény módosításával, sem a közigazgatás átalakításával ne kerüljön a mostaninál rosszabb helyzetbe - mondta el Szijjártó Péter.