Előfizetés

Csal a kormány a földtörvénnyel

Az LMP szerint a kormány etikátlanul és jogszerűtlenül vonná ki a sarkalatos törvények sorából a földvagyonról szóló törvény módosítását, amelynek zárószavazását éppen a kétharmados támogatás hiánya miatt halasztották el a múlt héten.

Sallai R. Benedek, az LMP országgyűlési képviselője hétfői sajtótájékoztatóján kijelentette: a földművelésügyi tárca zárószavazást előkészítő módosító javaslata részben elhagy kétharmados passzusokat az előterjesztésből, részben olyan bekezdéseket minősít egyszerű többséggel elfogadhatónak, amelyeket korábban maga a tárca sorolt a kétharmadosak közé. A politikus bírálta, hogy a minisztérium csak azután hívta egyeztetésre keddre az ellenzéki pártokat, hogy már benyújtotta módosító javaslatát. Közölte: az LMP maga is egyeztetést kezdeményezett keddre az ellenzék képviselőivel, hogy megtalálják “a közös halmazt” az előterjesztéssel kapcsolatban.

Mint mondta, pártja azt tudná támogatni, ha nem csökkenne, hanem növekedne a nemzeti parkok vagyonkezelésében lévő védett termőföldek nagysága, ha még a korábban “elcsalt” védett területeket is visszakapnák a nemzeti parkok.

A jelenlegi változtatással kapcsolatban Sallai R. Benedek azt javasolta, hogy csak olyan területeket soroljanak át a földalaphoz, amelyek vagyonkezelésének módosítása nem jár a természetvédelem sérelmével. Ilyenek például a honvédségi területek – közölte.

Elmaradhat a kártérítés

Bonta Miklós
Publikálás dátuma
2015.04.21. 07:25
A Quaestor-ügyfelek kártérítését megoldotta a kormány, a többiek változatlanul várhatnak a sorukra FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Az elmúlt években meglehetősen engedékeny magatartást tanúsító Magyar Bankszövetségnél úgy tűnik betelt a pohár: Kovács Levente főtitkár határozott - pénzintézetek érdekeit is figyelembe vevő - kijelentést tett tegnap a közrádióban: "Még az alkotmányból is le lehetne vezetni, hogy Quaestor károsultaknak nem jár semmilyen kárpótlás."

A Bankszövetségnél -igaz utólag - kiverte a biztosítékot, hogy az úgynevezett Quaestor-törvény szerint a kártalanítási alapba történő befizetés után akár évekig arra kell várniuk, hogy a "hozzájárulásuk" a brókercég vagyonelemeinek értékesítéséből megtérüljön. Az Országgyűlés egy hete mindössze öt ellenszavazattal hagyta jóvá a felszámolás sorsára jutott Quaestor ügyfeleinek - újabb megnevezésük szerint fogyasztóinak - egyedi kártalanításáról szóló törvényt. Ez ellen egyes pénzintézetek azonnal tiltakoztak, ám a jogszabályban foglaltak elutasítását csak tegnap közölte Kovács Levente. Feltehetően ebben nagy szerepet játszott, hogy Csányi Sándor az OTP elnök-vezérigazgatója bankja múlt heti banki közgyűlését követően maga is aggályait fejezte ki a kártalanítás módját illetően. Az elfogadott jogszabály értelmében a bankoknak akár 100 milliárd forintjába is belekerülhet Quaestor kártérítési alap létrehozásának költsége. Csányi Sándor nem hagyott kétséget afelől, hogy a bankokra jutó többletterhet előbb-utóbb az ügyfeleikre hárítanák át, hogy jövedelmezőségük ne szenvedjen csorbát. A bankvezér érthetetlennek és igazságtalannak nevezte, hogy a tisztességes piaci szereplőkkel fizettetik ki a Quaestor ügyfeleinek kárát, egyben remélte, hogy az Alkotmánybíróság elutasítja az erről szóló törvényt. Ez a megoldás - Csányi Sándor szerint - nem segíti elő azt, hogy az ügyfelek ráébredjenek, felelős döntést kell hozniuk mielőtt terméket és szolgáltatókat választanak a pénzügyi intézmények közül. (Előzetes kalkulációk szerint az OTP Banknak a 57 milliárd forintot kell majd befizetnie az alapba.)

Kovács Levente a közrádióban emlékeztetett arra is, hogy amíg a bankok és a magyar állampapír 2-3 százalékos hozamot tudott fizetni, mert ez volt a reális kamathozam, addig a Quaestor akár 8-10 százalékot is ígért. A magasabb hozamnak nyilván a magasabb kockázat volt az ára. A quaestoros ügyfelek papírjaira normál betűmérettel rá volt nyomtatva, hogy sem az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA), sem a Befektető-védelmi Alap (Beva) garanciája nem vonatkozik rá. “Nem is tartom etikusnak, hogy valaki azt kéri, hogy őt kárpótolják, ha nem volt biztosítása” – mondta a főtitkár. Elvben az alap feltöltésére szánt összeget a törvény értelmében leírhatnák a bankadó terhére, vagy a társasági adó mérséklése révén, de erről a lehetőségről a törvény nem fogalmaz egyértelműen. A kisebb brókercégek egy része a Quaestor kártalanítási alapba történő befizetést aligha tudja vállalni, hiszen nincs olyan mértékű likviditásuk, hogy ekkora tőkét hosszú távon nélkülözni tudjanak.

A bankok együttműködését kéri a kártalanítás felgyorsításához és a követeléskezelő alap felállításához a Fidesz, arra hivatkozva, hogy a 32 ezer kisbetétesnek ne kelljen éveken át egyénileg pereskednie, és gyorsított eljárással július végéig a pénzükhöz juthassanak. Az ügy szóba került tegnap a Parlamentben is, Schmuck Erzsébet (LMP) arról számolt be, hogy pártjának jogsegélyszolgálata azzal szembesült: a nem Quaestor-károsultak úgy érzik, másodrendű polgárok lettek. Hangsúlyozta: több ezer Buda-Cash- vagy Hungária-ügyfél várja, hogy hozzájusson zárolt magánvagyonához, nekik bonyolult procedúrák sorozatát kell végigjárniuk. Velük mi lesz? - tette fel a kérdést, hozzátéve: szerinte politikai támogatás "olajozta" a Quaestor felelőtlen működését. Orbán Gábor, a nemzetgazdasági tárca államtitkára csak általánosságokban válaszolt: a tárca azért dolgozik, hogy csökkentse a károsultak számát most és a jövőben is és a Quaestor-ügy egyediségével indokolta követeléskezelő alap felállítását.

Brüsszel nem bontja fel az Altus szerződését

Képtelenek megemészteni a kormánypártok, hogy a Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök tulajdonában lévő, de az aktív részvétele nélkül működő Altus Befektetési és Vagyonkezelő Zrt.-re bízta az Európai Unió a 2014-2020 fejlesztési ciklus tervezési dokumentumainak ellenőrzését. Hörcsik Richárd (Fidesz) képviselő tegnap a Parlamentben feltett kérdésében arra a következtetésre jutott, hogy az Európai Unió továbbra is aktívan dolgozik a magyar kormány ellen. Szerinte az Altus vizsgálati dokumentumait sem lehet legitimnek tekinteni majd.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter kijelentette: a fejlesztéspolitika tekintetében is áll minden vizsgálat elé a kormány. Nem látják akadályát, hogy az EU a 2007 és 2014 közötti időszak elszámolásával kapcsolatban a jelenleginél sokkal részletesebb vizsgálat alá vonja az országot, mert a kormány szerint is bőségesen van mit vizsgálni (Szakértők szerint az Altus megbízása nem erre a ciklusra szól, de ha a kancelláriaminiszter által ajánlatot vizsgálnák, akkor az lehetne a kifogás, hogy annak első éveiben a szocialisták voltak kormányon.) Lázár János azzal érvelt, hogy az EU nem gondolta végig a döntést, ezért tájékoztatni fogják a bizottságot arról, hogy Gyurcsány Ferenc ma is aktív képviselő.

Megszólalt az ügyben a CÖF-CÖKA is, arra kíváncsiak, hogy kik bírálták el az Altus pályázatát, de követelik a beadott pályázatok bemutatását, valamint az értékeléssel összefüggő összes adat közzétételét is Brüsszeltől, és ezért levelet is írtak Jean-Claude Junckernek.

Nem hajt végre viszont auditálási és ellenőrzési feladatokat az Európai Bizottság megbízásából az Altus – közölte a BruxInfo érdeklődésére hétfőn a regionális politikai szóvivő, Jakub Abramowicz hozzátette, hogy az Altus egy nemzetközi konzorcium vezetőjeként egy olyan tanulmány elkészítéséről írt alá szerződést még 2014 márciusában Brüsszellel, amelynek célja, hogy áttekintést adjon a 2014 és 2020 közötti kohéziós politika új rendelkezéseinek mind a 28 tagállamban történő végrehajtásáról.

„Az Altus-féle konzorcium nyújtotta be az európai és a magyar adófizetők számára legelőnyösebb ajánlatot, ezért kapta meg a szerződést” – jelentette ki a Bizottság szóvivője. (Semmilyen szabály nem tiltja az együttműködést egy céggel, ami egy korábbi miniszterelnök vagy más politikai vezető érdekeltségébe tartozik.) A szerződés a megbízatásra 2016-ig szól és természetesen nem bontják fel.