Előfizetés

ENSZ-főtitkár: a hajókatasztrófának sokkolnia kell a lelkiismeretet

A menekültek földközi-tengeri mentésének legnagyobb terhét viselő Olaszország, Görögország és Málta támogatásának fokozását sürgette az Európai Uniótól hétfőn New Yorkban nyilatkozva Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára.

Ban rámutatott, hogy az emberek rekordszámban menekülnek a háborúk és az üldöztetések elől és hogy a menekülteknek sürgősen védelemre van szükségük a legnagyobb szükség idején.
"A kivándorlók százainak halála a líbiai partok közelében nemcsak mélyen elszomorító, de ennek világszerte sokkolnia kell a lelkiismeretet" - mondta Ban.

A világszervezet első embere szerint a "valóban titáni mértékű humanitárius tragédia" rávilágított arra, hogy foglalkozni kell a migránsok helyzetével, le kell csapni a bűnözőkre, akik kihasználják a legvédtelenebbeket és meg kell erősíteni a mentési kapacitásokat a Földközi-tengeren és máshol.

Orosz utánpótlást kaptak az ukrán szakadárok

 Az elmúlt néhány napban személyzettel együtt 50 Ural teherautó és 20 páncélozott szállító harcjármű, valamint 40 vasúti vagon más haditechnikai eszköz érkezett Oroszországból utánpótlásként a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadároknak - közölte Andrij Liszenko, a Kijev által terrorellenesnek elnevezett hadművelet katonai szóvivője hétfői sajtótájékoztatóján.

A szóvivő hozzátette, hogy a felderítés információi szerint a katonai járművek a határ átlépése után a Luhanszk és Donyeck között fekvő Debalceve felé vették az irányt. A települést - amely fontos közúti és vasúti csomópont a két megyeszékhely, valamint az Azovi-tenger partja között - februárban, a minszki tűzszüneti megállapodás megkötése után foglalták el a szakadárok ukrán források szerint jelentős orosz katonai támogatással. A 40 vagonból álló vasúti szerelvény a Luhanszk megyei Szverdlovszk vasútállomására futottak be.
Szintén felderítési adatokra hivatkozva a szóvivő kijevi sajtóértekezletén közölte, hogy a Mariupol mellett a frontvonalon fekvő Sirokine településre mintegy 120 fős újabb egységet vezényeltek a szakadárok.

Közben Petro Porosenko ukrán elnök bejelentette, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) ukrajnai missziója 24 órás megfigyelői pontot készül működtetni Sirokinében. Reményét fejezte ki, hogy ez napokon belül megvalósul. Erről az államfő a nyugat-ukrajnai Javorivban beszélt sajtótájékoztatón, amelyet amerikai deszantosok által az ukrán Nemzeti Gárda tagjainak szervezett kiképzés ünnepélyes megnyitója után tartottak.

Kifejtette, hogy Kijev érdekelt az állandó EBESZ-ellenőrző pontok létrehozásában. Szavai szerint a megfigyelők ezáltal megbizonyosodhatnak afelől, hogy az ukrán fél betartja a minszki megállapodásban foglaltakat, miközben a szakadárok és Oroszország megsértik azokat. Megjegyezte, hogy Sirokine után hasonló, 24 órás ellenőrző pontot alakíthat ki az EBESZ Donyeckben a nemzetközi repülőtérnél is, ahol szintén feszült a helyzet, az utóbbi időben többször volt tűzharc az ukrán katonák és a szakadár egységek között.

Ahhoz azonban, hogy az EBESZ-megfigyelők biztonsággal működtethessék az ellenőrzőpontot Sirokinében, demilitarizálni kell a települést. A falu a minszki megállapodás megkötésekor ukrán kézen volt, azóta viszont a szakadárok benyomultak oda, és a falu egy részét ellenőrzésük alá vonták. Azóta a településen belül is összecsapások bontakoznak ki időről időre a szemben álló felek között, az elmúlt hetekben pedig több tüzérségi támadás is érte Sirokinét és környékét olyan nagy kaliberű fegyverekből, amelyeket a feleknek már hátrébb kellett volna vonniuk a frontvonaltól.

Olekszandr Zaharcsenko, a donyecki szakadárok vezetője hétfőn határozottan elutasította a falu demilitarizálását. Értelmezése szerint a Kijev által javasolt demilitarizálási terv arról szól, hogy a szakadárok vonják ki csapataikat a településről, míg az ukrán katonák mostani állásaikban maradnak, ami számára elfogadhatatlan.

Hétfőn a belügyminisztérium Donyeck megyei részlegének közlése szerint a szakadárok aknavetőkkel lőtték a megyeközpont közelében fekvő Avgyijivka település külső részeit. Legalább egy lakóházat találat ért, egy, szilánktól megsebesült nőt kórházba szállítottak.
Kijev előző nap azt javasolta az EBESZ-nek, hogy helyezzen el web-kamerákat a településen a tűzszünetsértések rögzítésére.

Az EU rábólintott a paksi szerződésre

Publikálás dátuma
2015.04.20. 19:57
FOTÓ: Népszava
Az Európai Bizottság jóváhagyta a Magyarország és Oroszország közötti nukleárisfűtőanyag-szállítási szerződést - jelentette be Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter.

A bizottság hétfőn hivatalos levélben tájékoztatta a magyar kormányt arról, hogy az Euratom Ellátási Ügynökség aláírta a két ország között ezzel kapcsolatban keletkezett szerződést.
A miniszter mérföldkőnek nevezte a bizottság hozzájárulását, amellyel véleménye szerint jelentőset lépett előre a Paksi Atomerőmű kapacitásbővítésének és -fenntartásának a megvalósítása. "Most már nem az a kérdés, hogy megvalósul-e a paksi kapacitásfenntartás vagy sem, hanem az a kérdés, hogyan valósul meg" - fűzte hozzá.

A kérdésre válaszolva a miniszter úgy vélekedett, hogy jelen pillanatban nincs késedelemben a program, 2018-ban az építkezés fizikailag is elkezdődhet.

Lázár János emlékeztetett: másfél hónapja olyan hír látott napvilágot, miszerint az ügynökség, illetve az Európai Bizottság blokkolná a magyar-orosz nukleáris energetikai együttműködést. A kormány akkor jelezte, hogy erről nincs szó, ehelyett szoros együttműködésben fogják a felek a fennálló nézetkülönbséget rendezni. Konstruktív tárgyalások eredményeként az Európai Bizottság szignálta a magyar-orosz megállapodást, így lezárult az ezzel kapcsolatos egyeztetés - fejtette ki.

Hangsúlyozta: a magyar kormány nagy sikere, hogy az Európai Bizottságot meg tudta győzni arról, hogy ez a megállapodás Európa biztonságos energiaellátásáról, Magyarország energiafüggetlenségéről és gáztól való függetlenedéséről szól, nem pedig arról, hogy növekedne az ország Oroszországtól való függősége.

Ismertette, hogy Magyarország három szerződést köt Oroszországgal: az atomerőmű megépítésére, annak működtetésére, továbbá az atomerőmű nukleáris fűtőanyaggal való ellátására. Hozzáfűzte, hogy a harmadikhoz az Európai Bizottság közvetlen hozzájárulása volt szükséges.

Lázár János elmondta azt is, hogy a kormány további tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal. Még két kérdéskört kell tisztázni: a versenyjogi, illetve a beszerzéssel kapcsolatos kérdéseket.
A projekt megvalósítása során a kivitelezőket úgy kell kiválasztani, hogy az megfeleljen az európai közbeszerzési szabályoknak - mondta a miniszter. Hozzátette: mindez egybeesik a magyar kormány szándékaival és Magyarország érdekeivel.