Ismét ellenállnak a diákok - Videó!

Publikálás dátuma
2015.04.20. 23:17
Az egyetemisták harcot hirdettek és szerdára újabb tüntetést terveznek, ha a kormány valóban meg akarja valósítani a terveit FOT
Nem hisznek a szaktárca lebegtetett ígéreteinek, szerdára tüntetést szerveznek a felsőoktatási hallgatók és oktatóik, akik hétfőn több egyetemről gyűltek össze, s végül az Emberi Erőforrások Minisztériumához (Emmi) vonultak, hogy kifejezzék tiltakozásukat a kormány felsőoktatási terveivel szemben. A szaktárca először sértegetett, fenyegetett, majd ígért és "barátkozott", ám a kabinet tántoríthatatlannak tűnik a társadalomtudományi karok szétverésében. Az idevágó javaslatot ugyanis már kedden tárgyalja a Felsőoktatási Kerekasztal, s noha a szaktárca cáfolta, hogy a terveik véglegesek lennének, az eddig nyilvánosságra hozott részleteken túl a kiszivárgott tervezet egyértelművé teszi: az Orbán-kormány igenis karcsúsítani kívánja a képzési kínálatot, azaz megszüntet szakokat. Mindez a két évvel ezelőttihez hasonló hallgatói tiltakozáshullámot hozhat.

Nem hisznek a kormánynak, ezért hétfő este az Emmi Szalay utcai épületéhez vonultak a felsőoktatási hallgatók, miután több egyetemen is hallgatói és oktatói fórumot tartottak a kabinet szakok megszüntetésével járó tervei miatt. A ELTE Társadalomtudományi Karának (TáTK) hallgatói a tiltakozó gyűlésen megadták a szót Mezey Barna rektornak, aki bejelentette, hogy a kormány által szintén megszüntetendőnek javasolt nemzetközi tanulmányok szak mégis megmaradhat. Legalábbis ő ebben maradt Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkárral. Egészen pontosan úgy fogalmazott: "a nemzetközi szak rendben lesz", noha hozzátette: "nem mondanám, hogy ígéret volt, egy nagyon biztató beszélgetés volt".

Fotó: Vajda József/Népszava

Fotó: Vajda József/Népszava

Nem volt ilyen bizakodó azonban a TáTK dékánja, Tausz Katalin, aki világossá tette: a kormány tervei alátámaszthatatlanok, épp ezért az oktatók és a hallgatók között egység van, elutasítják az egyeztetés és hatástanulmány nélküli döntést, az egyetemi autonómiát szerinte tiszteletben kell tartani. "Ha ez itt megtörténhet, bármelyik szakkal megtörténhet" - fogalmazott, hozzátéve: a felvételi döntés előtt álló családok, egyetemre jelentkezők 10 ezreit nem lehet ilyen lehetetlen helyzetbe hozni. Ismertette azt is, a kabinet meg kívánja szüntetni a nemzetközi tanulmányok alapszakot, mely a karon a legnépszerűbb és legnagyobb létszámú - önköltséges - képzés, így az ELTE TáTK saját bevételetek idén már 60 százalékát tette ki az innen befolyó pénz. Ráadásul a felsőoktatási szakjegyzékről kihúzott szakok között szerepel a kar másik alapképzése, a társadalmi tanulmányok is. Ha a kormány a jelenlegi formájában fogadja el az EMMI tervezetét, akkor az ELTE TáTK évi 175 milliót bukna el, így a szakjegyzékben megmaradó olyan képzéseik finanszírozása sem lenne megoldott, mint az alkalmazott közgazdaságtan, a szociális munka vagy a szociológia.

A fórumon készült fotókat itt nézheti meg!
Fotó: Kökényesi Gábor

Fotó: Kökényesi Gábor

Magyarán az ELTE TáTK léte forog kockán, ahogyan számos más egyetemen is veszélybe kerültek a társadalomtudományi karok. Az ELTE-vel nemcsak szolidárisak voltak tehát más intézmények hallgatói, de több egyetemen ugyanebben az időben szintén tiltkaozó fórumot tartottak. A Lágymányosi campusról a résztvevők átvonultak a Műegyetemre, ahol a Gépészkari Hallgatói Képviselete szervezett fórumot, mert a kormányzat az ipari termék- és formatervező képzés megszüntetését is tervezi. Ott a dékánnak szakmai vitát folytatott Palkovics László államtitkár, aki állította: "tőlem nem kell megvédeni semmilyen műszaki szakot", s az egyetem érvei helytállók, ennek ellenére nem kívánta megelőlegezni, hogy milyen döntés születik a felsőoktatási kerekasztal mai ülésén.

Korábban azonban a szaktárca nem épp a kompromisszumra törekedett. "Az Emmi elszomorítónak tartja, hogy a felsőoktatási képzésekről folyó szakmai tárgyalásokba ismételten beavatkozik a pártpolitika, és a hallgatók teljes félrevezetésével olyan demonstrációk szervezését gerjeszti, melyek ellehetetleníthetik a higgadt párbeszédet" - közölte még délután a felsőoktatási államtitkárság. Az Emmi ezért arra kért" minden józanul gondolkodó oktatót és hallgatót", hogy "ne üljenek fel provokációnak", mert még nincs döntés a szakok megszüntetéséről, de bármelyik kivezetése vagy átalakítása "alkalmatlan arra, hogy veszélyeztesse az ELTE, vagy más felsőoktatási intézmény stabilitását és kari szerkezetét". A minisztérium a májusi kormánydöntés előtt minden lehetőséget megad arra, hogy az érintettek véleményezhessék a javaslatot -állították.

Valójában azonban az intézményeknek nem sok idejük maradt a véleményezésre: az Emmi ugyanis péntek délután egykor küldte el az anyagot a Magyar Rektori Konferenciának, amely egy órával később küldte tovább azt az egyetemeknek, főiskoláknak, kedden viszont már tárgyalja az anyagot a Felsőoktatási Kerekasztal. Azt egyelőre valóban nem hozták nyilvánosságra, pontosan mely szakok szűnnének meg, az Emmi pénteken csak példaként sorolt fel néhány képzést. Annyi azonban már kiderült, a kommunikáció szak zömmel maradna, miközben a társadalmi tanulmányok és a nemzetközi kapcsolatok alapképzés teljesen megszűnhet, ami számos egyetemen a társadalomtudományi karok ellehetetlenülését jelenti.

Ezért kezdtek a hallgatók a hétvégén tiltakozásba. Elsőként az ELTE TáTK szervezte meg a fórumát, ahol egyébként már hétfőn napközben is "információs sztrájk" kezdődött, így óra helyett a tanárok a várható helyzetről beszéltek. Az ELTÉ-s Hallgatói Fórum egy követeléslistával is előállt: a többi között látni akarják a döntést megalapozó hatástanulmányokat. Az ELTE-s fórumhoz csatlakozott a Pázmány Péter Katolikus Egyetem is - a nemzetközi tanulmányok szak megszüntetése őket is érinti, csakúgy mint a Budapesti Corvinus Egyetemet, ahol szintén fórumot tartottak a diákok. Ezek a hallgatók találkoztak végül este, s több felsőoktatási intézmény érintésével vonultak a szaktárcához, ahol egészen 21 óráig tüntettek. A szervezők ígéretet tettek, amennyiben a kormány nem áll el szándékától, akkor szerda este ismét az Emmi épületénél gyűlnek össze, hogy kifejezzék tiltakozásukat. 

Fotó: Vajda József/Népszava

Fotó: Vajda József/Népszava

Szerző

Rogán: a Magyar Nemzet, a Hír TV és a Lánchíd Rádió egyre közelít a szélsőjobbhoz

A Fidesz frakcióvezetője szerint "csak a vak nem látja", hogy a Magyar Nemzet, a Hír TV és a Lánchíd Rádió egyre közelebb kerül a szélsőjobbhoz. Rogán Antal hétfőn az M1 aktuális csatorna műsorában közölte: a kormánypárt korábban úgy döntött, sajtóosztályuk többé nem szervez kötelező programot fideszes politikusoknak ezekbe a médiumokba.

Mindenki ismeri azokat a tényeket, hogy a Magyar Nemzet, a Hír TV, a Lánchíd Rádió tulajdonosa meglehetősen durva kifejezésekkel és teljesen indokolatlan vádakkal illette Orbán Viktor miniszterelnököt, bocsánatkérés pedig a mai napig nem született - mondta Rogán Antal.

Ezért szerinte teljesen természetes, hogy - mint fogalmazott - "erre mi is reagálunk". Ezzel kapcsolatban idézte Kövér László házelnöknek, a Fidesz választmányi elnökének azt az interjúját, amelyben reagált a történtekre. 

"Ennek az interjúnak az eredményeként" a Fidesznek volt egy frakcióülése, amelyen abban maradtak: a párt sajtóosztálya többé nem szervez kötelező programot egyetlen képviselőnek, államtitkárnak, miniszternek sem a Magyar Nemzetben, a Hír TV-ben és a Lánchíd Rádióban - közölte Rogán Antal. Arra a kérdésre, hogy ettől függetlenül a fideszes képviselők ha akarnak, mehetnek-e ezekbe a médiumokba, azt felelte: ez az ő személyes döntésük.

"Az azóta eltelt időszakban csak a vak nem látja, hogy egyébként ez a három orgánum egyre közelebb kerül a szélsőjobbhoz, illetve a szélsőjobb nézeteihez" - mondta a frakcióvezető. Arra a kérdésre, hogy egy "Simicska-Jobbik-tengely" kialakulásáról beszél-e, úgy reagált: "hogy kialakul-e, azt majd meglátjuk, de hogy van a dolgoknak egy természetes gravitációja ebbe az irányba, az egyre jobban látszik".

Szerző

Felszámolják a Hungária Értékpapír Zrt.-t

A jegybank április 20-án visszavonta a Hungária Értékpapír Zrt. tevékenységi engedélyét, és kezdeményezte a társaság felszámolását - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

Az MNB közleményében azzal indokolta a brókercég befektetési és kiegészítő szolgáltatási, illetve árutőzsdei szolgáltatási engedélyének visszavonását, hogy a Hungária Értékpapír Zrt. nem tudja kiegyenlíteni lejárt, nem vitatott tartozásait, és vagyona, eszközei nem is nyújtanak fedezetet a vele szembeni követelések teljesítésére.
A felszámolást törvényi előírás alapján a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nkft. felszámoló biztosa végzi majd el. A brókercég arra jogosult ügyfeleit a Befektető-védelmi Alap (Beva) kártalanítja majd.

Szerző