Előfizetés

"Bűnösnek érzem magam" - Vallott az auschwitzi lágerőr

Nem a büntetés, hanem az ítélet a fontos, és a per végére talán majd kiderül, hogy miért kellett hetven évnek eltelnie a felelősségre vonásig - mondta Pusztai-Fahidi Éva auschwitzi túlélő, aki úgynevezett mellékvádlóként és tanúként is részt vesz az egykori auschwitz-birkenaui náci haláltábor egyik utolsó élő őrének kedden Németországban kezdődő perében. A per részletes vallomástétellel kezdődött.

A 93 éves - a német sajtó által Oskar Gröning néven azonosított - vádlottat a Hamburg melletti Lüneburgban állítják bíróság elé. A vád szerint bűnrészes legkevesebb 300 ezer ember meggyilkolásában. A náci párt önkéntesekből álló fegyveres szervezete, az SS tagjaként a haláltáborba szállított és gázkamrába küldött emberek hátrahagyott csomagjait kezelte, előkészítve a terepet a deportáltak következő csoportjának. Az 1944. május 16. és július 11. között végzett tevékenységével kapcsolatban emeltek vádat ellene.

Abban az időszakban az úgynevezett magyar akció (Ungarn-Aktion) zajlott Auschwitz-Birkenauban. A haláltáborba csaknem 140 vonatszerelvénnyel 437 ezer magyarországi zsidót hurcoltak. A vádlott a haláltábor vasútállomásának peronján - a "rámpán" - teljesített szolgálatot, ahol szétválogatták a lágerbe deportált embereket. A vagonokból kihajtott foglyokat itt két csoportra osztották. Az egyikbe a kényszermunkára alkalmatlannak ítélt emberek kerültek, akiket rögtön gázkamrába küldtek.

Tudta, hogy a halálba küldi őket

A vádlott az ő holmijukkal foglalkozott, és a vádhatóság szerint tudta, hogy a tárgyak tulajdonosait a halálba küldik. A csomagokat eltakarította a rámpáról, hogy a következő szerelvényen érkező foglyok ne sejthessék, mi következik. Ezután átkutatta a csomagokat és a bennük talált pénzt átadta az SS illetékeseinek.

Bocsánatot kért

Oskar Gröning a lüneburgi tartományi bíróságon hangsúlyozta, kétségtelen, hogy "erkölcsileg bűnrészes" a haláltábor működtetésében, és ezért bocsánatot kér, ügyének büntetőjogi vonatkozásait azonban a bíróságnak kell megítélnie. Ügyvédje szerint Gröning nem vett részt gyilkosságban, és a jelenlét a haláltáborban nem elégséges ahhoz, hogy elmarasztalják a terhére rótt bűncselekményekben. A vádhatóság szerint viszont a vádlott az Auschwitz-Birkenauban kifejtett tevékenységével hozzájárult a megsemmisítő táborban legyilkolt foglyok halálához, anélkül is, hogy aktívan közreműködött volna emberölésben.

Sosem tagadta

Oskar Gröning 1944 szeptemberében kérte áthelyezését frontszolgálatra. A háború végén brit hadifogsága került, majd évtizedekig békés polgári életet élt családjával az egykori Nyugat-Németországban fekvő Lüneburg térségében.  A vádlott ellen a nyolcvanas években is folytattak ügyészségi eljárást, de azt bizonyítékok hiányában 1985-ben leállították. Gröning soha nem tagadta, hogy az SS kötelékében Auschwitzban tevékenykedett. Számos interjút is adott. Ezekben a halálgyár gépezetének apró, jelentéktelen elemeként jellemezte az általa betöltött funkciót.

"Bűnösnek érzem magam a zsidó néppel szemben, amiért tagja voltam a szervezetnek, amely elkövette ellenük ezeket a bűnöket" - mondta a Der Spiegel című hírmagazinnak 2005-ben adott interjúban, hangsúlyozva, hogy bár az SS tagja volt, nem tartozott a zsidók elleni bűnök elkövetői közé.

A Gröning elleni első ügyészségi eljárást azért zárták le vádemelés nélkül, mert az ügyészek nem láttak esélyt elmarasztaló ítéletre. Egy másik ügyben, John Demjanjuk perében 2011-ben hozott ítélet azonban fordulatot eredményezett a német igazságszolgáltatás szemléletmódjában. A sobibóri koncentrációs tábor őrét úgy ítélték el gyilkosságban való bűnrészesség miatt, hogy konkrét emberölést nem bizonyítottak rá. A bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy erre nincs is szükség, mert a vádlott a beosztásából, a tevékenységéből adódóan hozzájárult a láger működtetéséhez, így részes az emberölésekben is.

Magyar túlélő a tanúk között

Pusztai-Fahidi Éva, a 90. életévében járó túlélő is részt vesz a peren. Az asszony úgy nyilatkozott telefonon, hogy a részvétele az eljárásban a lelki és a fizikai megterhelés, és "a korom ellenére rettenetesen fontos". Az idős nő április 28-án tesz tanúvallomást a bíróság előtt. "Nem számítottam arra, hogy valaha is részt vehetek egy SS perében, aki ott, Auschwitz-Birkenauban volt alkalmazott. Azt, hogy ott dolgozott, nem is tudom kimondani" - tette hozzá , aki már kiutazott Magyarországról a németországi perre.

A vádlottnak "különleges feladata volt, minden egyes beérkező szerelvénynél ott állt a rámpán. Végignézte, ahogy elmegyek előtte. Még 49 embert tudok felsorolni a nagyobb családomból, aki elsétált az orra előtt", és nem élte túl a holokausztot - mondta Pusztai-Fahidi Éva. A hannoveri ügyészség által megvádolt férfi peréhez 62-en csatlakoztak mellékvádlóként, többnyire holokauszt-túlélők és áldozatok rokonai. Közülük 15-en szólalnak fel a bíróság előtt. 

Az a fontos, hogy kimondják, gyilkos volt

"Nem számítok arra, hogy (a vádlott) az érveink súlya alatt összeroppan és azt mondja, hogy mea culpa, mea culpa (az én vétkem, az én vétkem)" - mondta Pusztai-Fahidi Éva. "Nem az a fontos, hogy megbüntessék. Az a fontos, hogy a német igazságszolgáltatás mai képviselői, akik az unokáim korában vannak, kimondják, hogy bűnös volt, gyilkos volt" - hangsúlyozta.

A túlélőket nem a bosszú vagy a gyűlölet vezérli, mert nem gyűlölnek senkit, a rémtettek elkövetőit sem. "Nem gyűlölünk, mert nem akarunk gyűlölni. Mi nagyon tudjuk, milyen amikor az embert gyűlölik és megfosztják emberi méltóságától, és nem akarunk ilyenek lenni. Azokkal szemben sem akarunk törleszteni, akik mindent megtettek azért, hogy ne legyünk emberek" - mondta.

"Amikor a megbocsátásról van szó, az jut eszembe, vajon ha (a vádlott) anyámat megkérdezte volna a rámpán, hogy meg akar-e halni 39 évesen, vagy megkérdezte volna a húgomat, hogy te meg akarsz halni 11 éves korodban, akkor ők mit válaszoltak volna? Nem kaptam tőlük felhatalmazást, hogy a nevükben azt mondjam, meg akartak halni 39 évesen és 11 évesen. A saját nevemben pedig azt tudom mondani, hogy túl vagyunk rajta" - tette hozzá Pusztai-Fahidi Éva.

A vádlott ellen a nyolcvanas években is folytattak ügyészségi eljárást, de azt bizonyítékok hiányában leállították.  Az újabb eljárás és vádemelés a nemzetiszocialista diktatúra idején elkövetett bűncselekmények feltárásával megbízott speciális ügyészség (ZSt) előzetes vizsgálata során az utóbbi hónapokban feltárt adatokon alapul. A ZSt korábban is foglalkozott lágerőrökkel, de vádemelést nem kezdeményezett, mert úgy látta, hogy nincs esély elmarasztaló ítélet kiharcolására. A fordulatot John Demjanjuk, a sobibóri koncentrációs tábor őrének ügye hozta meg. Egy müncheni bíróság 2011-ben 5 év börtönre ítélte Demjanjukot, bűnrészesnek találva őt a láger 27 ezer zsidó foglyának meggyilkolásában. Bár a vádlott aktív közreműködése a gyilkosságokban nem nyert bizonyítást, a bíróság megállapította, hogy felvigyázói munkaköréből szükségszerűen következik, hogy köze volt foglyok halálához.

Az ítélet szemléletváltáshoz vezetett a német igazságszolgáltatásban. A ZSt időközben valamennyi ismert élő auschwitzi őr ügyében vizsgálatot kezdett. Pusztai-Fahidi Évát 1944-ben Debrecenből hurcolták el. Az auschwitz-birkenaui haláltáborban és a münchmühlei lőszergyárban, a buchenwaldi koncentrációs tábor egyik kültáborában fogták kényszermunkára. A rendszerváltás után, 1990-ben részt vett Németországban a Hessen tartománybeli Stadtallendorf úgynevezett megbékélési hetének rendezvényein, és azóta aktívan foglalkozik a holokauszttal kapcsolatos ismeretek terjesztésével. A település kérésére német nyelven is elkészítette emlékiratainak rövidített változatát. A mű magyarul Anima rerum címen jelent meg. A kötetet az idén márciusban A dolgok lelke címmel ismét kiadták. Joachim Gauck német szövetségi elnök 2012-ben a Németországi Szövetségi Köztársaság érdemrendjének érdemkeresztjét a szalaggal adományozta Pusztai-Fahidi Évának a múltra való emlékezés terén kifejtett tevékenységéért.

A változatosság kedvéért: még mindig késnek a vonatok

Továbbra is csak egy vágányon közlekedhetnek a vonatok Pécel és Isaszeg között, mert még dolgoznak a hétfői baleset után a pálya helyreállításán - közölte a Mávinform kedden.

Kavalecz Imre közölte: a Budapest-Keleti-Gödöllő-Budapest-Keleti közötti személyvonatok ideiglenesen nem közlekednek, helyettük a hatvani zónázókkal lehet utazni. A Budapest-Hatvan-Miskolc vasútvonalon 15-20 perces késések várhatók napközben. 

Várhatóan kedden kora délután állhat vissza a menetrendszerű vonatközlekedés - írta. Pécelen vasárnap éjfél után néhány perccel egy tehervagon siklott ki - tájékoztatta a Mávinform hétfő reggel az MTI-t. Akkor abban reménykedtek a szakemberek, hogy aznap délutánra helyreállíthatják a pályát.

Kapcsolódó
Kisiklott egy vagon, késnek a vonatok Pécelnél

Újabb baleset az M1-esen: busz, teherautó és kamion ütközött

Újabb baleset történt az M1-es főváros felé vezető oldalán kedd reggel. Ezúttal Nagyigmánd térségében, a 90-es kilométernél karambolozott három jármű - közölte a rendőrség honlapján a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság.

Egy kamion, egy kisbusz és egy kisteherautó ütközött össze, és az eddigi adatok szerint a balesetben egy ember megsérült - írták. A helyszínelés és a műszaki mentés idejére a rendőrség lezárta a külső forgalmi sávot.

Kapcsolódó
Lángokban állt egy kamion az M1-esen - Videó!