Diáklázadás: Orbánnak csak a bérrabszolgák kellenek?

A Párbeszéd Magyarországért szerint minden leérettségizett diáknak meg kell adni a lehetőséget arra, hogy továbbtanulhasson és ingyen szerezhessen alapszakos diplomát.

Erőss Gábor, az ellenzéki párt elnökségi tagja keddi, budapesti sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a társadalomtudományi alapszakok megszüntetéséről szóló kormányzati terv miatt megkezdődött a "második diáklázadás". Hozzátette, hogy 2012-2013-ban az "első diáklázadás" már meghátrálásra kényszerítette a kormányt, de a kabinet nem tanult a saját hibájából és most még nagyobb ellenállásra számíthat.

A politikus szerint Orbán Viktor miniszterelnök a "nagyvállalkozói lobbi nyomására" eltökélte, hogy nemcsak a felsőoktatást, de a középiskolákat is leépíti, mert csak "bérrabszolgák kellenek neki". Eközben csak egy egyre szűkebb "narancs elit" tanulhat tovább, nekik hozták létre a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet, ami "kisgömböcként" sorra kebelez be mindent és mindenkit, és az egyetem kedvéért szüntetik meg a nemzetközi tanulmányok szakot is - jelentette ki.

A PM meggyőződése szerint az érettségi és a továbbtanulás a diákok elidegeníthetetlen joga, ezért nem elég, ha a kormány visszavonja az "ostoba és káros" tervét. A Párbeszéd Magyarországért minden leérettségizett diáknak megadná a lehetőséget, hogy ingyen szerezhessen egy alapszakos diplomát - közölte Erőss Gábor.

Szerző

Nem alaptörvény-ellenes a fideszes "halálvideó" (Videó)

Publikálás dátuma
2015.04.21. 13:56
Fotó:Népszava
Az Alkotmánybíróság (Ab) kedden közzétett határozatában (Ab) a véleménynyilvánítás szabadságára hivatkozva kimondta, hogy nem alaptörvény-ellenes a Fidesz ajkai szervezete által az időközi képviselő-választási kampányban közzétett kisfilm, amely az MSZP-DK közös jelöltjét összefüggésbe hozta az ajkai vörösiszap-katasztrófával.

Az interneten március 29-én közzétett videóban elhangzott, hogy a Mal Zrt. "vezetői között ott ült Pad Ferenc", akinek a "dolga az lett volna, hogy megakadályozza a katasztrófát, de ő semmit sem tett". (A jelölt a cég felügyelőbizottságának tagja volt.)

Az eljárás kezdeményezői szerint a videó valótlan tényeket híresztel, sérti a jelölt becsületét és a választók jogos érdekét, mert negatívan befolyásolhatja a közvéleményt.  Az ügyben eljáró választási bizottságok elutasították a beadványt, mert álláspontjuk szerint a jelölt a katasztrófa idején a Mal Zrt. felügyelőbizottságának tagja volt, ez pedig a közfelfogás szerint azonos megítélés alá esik a társaság vezetőségi tagságával. Egyebek mellett azért, mert a felügyelőbizottságnak és tagjainak kötelezettségei közé tartozik minden, a vállalat működésével kapcsolatos anomália jelzése, ám a Mal Zrt. részéről senki sem tett semmit a tragédia elkerülése érdekében - indokolták döntésüket. 

A Kúria azonban megváltoztatta a döntést, és azt állapította meg, hogy a valótlan tényállítások miatt jogsértő a kisfilm, valótlan tényállításai megsértették a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó választási eljárási alapelvet. Az Ab ugyanakkor 14 alkotmánybíró egyhangú döntésével megsemmisítette a Kúria határozatát azzal, hogy sérti a véleménynyilvánítás szabadságát. Az Alkotmánybíróság arra mutatott rá, hogy a közügyek szabad vitatása a véleményszabadság fokozott védelme alatt áll, továbbá társadalmi érdek, hogy a választási kampányban nemcsak a közügyeket, hanem az egyes jelöltek alkalmasságát és a jelölő-támogató szervezet programját is megvitassák. Mindez kemény verbális csatározásokat is jelenthet, de ez része a kampány során megvalósuló véleménynyilvánítási szabadságnak.

Az Ab a tapolcai választással kapcsolatos határozatában többször hivatkozott arra a két hónappal ezelőtti, szintén egyhangú döntésére, amelyben a veszprémi időközi választással kapcsolatban szintén a véleménynyilvánítás szabadságára hivatkozva semmisítették meg a Kúria határozatát. A Kúria akkor azt mondta ki, hogy a baloldali pártok által támogatott független Kész Zoltán - aki utóbb megnyerte a választást - képviselőjelöltként valótlan tényállítással megtévesztette a választókat. (Kész Zoltán kampányában arról beszélt, hogy a választáson 12 jelölt indul, közülük 11 fideszes "kamujelölt, az ellenzéki szavazók megosztására készülő kalandor".)

Az Ab azonban februárban is a véleményszabadságra hivatkozva semmisítette meg a Kúria döntését, kiemelve, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága kiterjed a jelöltek és a jelölőszervezetek által folytatott kampánytevékenységre. A választási kampányban a közszereplők egymás közötti kontextusában kell értelmezni és megítélni a véleménynyilvánítási szabadságot, illetve annak korlátait, továbbá "a választási kampány során tett, a másik jelöltet negatív színben feltüntető kijelentések a véleménynyilvánítási szabadság körébe tartoznak, ha ezzel a választópolgárok döntési lehetőségét kívánják elősegíteni".

Íme a videó, amit felmentett az Alkotmánybíróság:

Szerző
Frissítve: 2015.04.21. 15:03

Brókerbotrány: Varga a baloldalra kenné a Kun-Mediátor ügyét

Publikálás dátuma
2015.04.21. 13:43
MTI Fotó: Bugány János
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter elmondása szerint nem tudott a Kun-Mediátor Kft. illegális befektetői tevékenységéről, és soha semmi befektetése vagy megtakarítása nem volt a cégnél. A tárcavezető erről a Karcag TV-nek beszélt, az interjú a tévé honlápján is megtalálható.

Varga Mihályt - aki 1998-tól 2014-ig a terület egyéni országgyűlési képviselője volt - azzal kapcsolatban kérdezték hétfőn, hogy a karcagi születésű Vadai Ágnes, a DK alelnöke pénteken felszólította, nyilatkozzon arról: ajánlotta-e másoknak a Kun-Mediátor Szolgáltatói Kft. szolgáltatásait és neki magának volt-e ott befektetése.

A tárcavezető kijelentette: nem tudott arról, hogy befektetéseket lehet eszközölni a Kun-Mediátornál, nem tudott a cég illegális tevékenyégéről, és soha semmi befektetése vagy megtakarítása nem volt ott. Hozzátette, érdemes megnézni, hogy Vadai Ágnes és "jeles szocialista politikusok" hol tartották karcagi rendezvényeiket: elsősorban abban az épületben, ahol a Kun-Mediátor szintén üzemeltet hotelt és éttermet. Azt mondta: aki jártas Karcagon, "az nagyon jól tudta, hogy kik segítették Vadai Ágnes korábbi kampányait", de "azt is lehet tudni, hogy ez a csoport nemcsak politikai, hanem vélhetően más jellegű támogatást" is adott a képviselőnek. Ugyanakkor megjegyezte: erről nincs konkrét információja.

Varga Mihály a cég ügyvezetőjére utalva azt mondta: nehezen tudja elképzelni, hogy csak egyvalaki tudott az ügyről. "Mi, karcagiak azért nagyon jól tudjuk, hogy milyen személyi összefüggések vannak Dobrai Sándorné mögött, mellett, tehát nem kell nagyon találgatni, hogy kik azok, akik esetleg még segíthették a tevékenységét" - mondta.

A miniszter megjegyezte: árulkodónak tartja, hogy olyan ügyvédek jelentek meg hirtelen, akik "valamilyen politikai szervezethez köthetők vagy kötődnek áttételesen", két irányból, egyrészt szélsőjobbról, másrészt a baloldalról. Emiatt óvatosságra intette a károsultakat azzal kapcsolatban, hogy kit bíznak meg a jogi képviseletükkel. Az ügy további menetéről Varga Mihály azt mondta: meg kell várni a rendőrségi és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által folytatott felügyeleti vizsgálat végét. Az utóbbi lezárultával derül ki, hogy az a vagyon, ami rendelkezésre áll a károsultak kifizetésére, elegendő-e - mondta.

A Fidesz Vadaira hárítana

Balla György, a Fidesz országgyűlési képviselője keddi budapesti sajtótájékoztatóján kifejtette: "a milliárdokat elsíboló" Kun-Mediátor fővárosi székhelye "a közismerten MSZP-s, DK-s", Vadai Ágnessel jó kapcsolatokat ápoló Szeivolt István, az Épkar Zrt. vezérigazgatója tulajdonában lévő ingatlanba van bejegyezve. A korábban Szeivolt István által működtetett karcagi Fehér Holló étterem - folytatta - "a kedvenc találkozási helye volt" baloldali politikusoknak, ma pedig "a Kun-Mediátor tulajdonosaival közvetlen rokoni kapcsolatban álló hölgyek" - mások mellett a Kun-Mediátor Szolgáltatói Kft. ügyvezetőjének, Dobrai Sándornénak az idősebbik lánya - működtetik a vendéglátóhelyet. 

A kormánypárti képviselő megjegyezte: a Kun-Mediátor-ügy kirobbanásakor, amikor kiderült, hogy a betétesek vélhetően nem kapják vissza pénzüket, nem a cég székhelye előtt gyűltek össze a felháborodott emberek, hanem az említett vendéglátóhely előtt. A Fidesz ezek után azt szeretné tudni a DK-s Vadai Ágnestől, tartja-e még a korábban baráti kapcsolatát Szeivolt Istvánnal, beszéltek-e egymással a Kun-Mediátor-ügy kirobbanása után, és ha igen, mit hallott Szeivolttól - tette fel kérdéseit Balla György.

A megyei rendőrkapitányság április 14-én tette közzé, hogy sikkasztás bűntett elkövetésének gyanúja miatt nyomozást indítottak, miután egy pénzügyi tevékenységet folytató vállalkozás karcagi fiókjában többen nem jutottak hozzá befektetésükhöz. A feljelentők az átlagosnál magasabb kamat reményében helyezték el megtakarításaikat a kft.-nél - közölték. A cég ügyvezetője, Dobrai Sándorné csütörtökön felkerült a rendőrség nyilvános körözési listájára. A társaság a cégbejegyzésben utazási irodaként szerepel, de pénzügyi szolgáltatással is foglalkozott. Április 15-én az MNB mint felügyeleti hatóság azt közölte, hogy jogosulatlan pénzügyi szolgáltatás gyanújával piacfelügyeleti vizsgálatot indít a kft.-nél. A nemzetgazdasági miniszter szintén aznap kezdeményezett vizsgálatot a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalnál a cég utazásszervezési tevékenységével kapcsolatban. A hivatal április 17-én közölte, hogy visszavonta a cég utazásszervezői és utazásközvetítői engedélyét, és az utazási vállalkozást törölte a hatósági nyilvántartásából.

A Kun-Mediátor több károsultját képviselő ügyvéd, Dobrossy István korábban azt mondta: 5 és 20 milliárd forint között lehet a kár, attól függően, hogy végül hányan tesznek feljelentést, hányan jelentenek be hitelezői igényt az illegális pénzügyi tevékenységet végző cég ellen.

Szerző