Megelőzhető lett volna a Quaestor-ügy

Egyik napról a másikra megszüntette a pénzügyi visszaélések elleni főosztályt 2010-ben Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) akkori vezetője - hívta fel a figyelmet Magyar György ügyvéd. Az egykori felügyeleti vezető kiemelkedő tevékenységét egyébként idén március 15-én magas állami kitüntetéssel ismerte el a kormányzat. Nem sokkal a bróker botrányok kirobbanása előtt.

A jogász a Népszavával közölte, ezeknek a rendkívül képzett pénzügyi nyomozóknak feladatai közé tartozott egyebek mellett a bűnmegelőzés, a felderítés és az operatív együttműködés a rendőrséggel, a nyomozás taktika kidolgozása. Ezek a pénzügyi, kiemelt szakértelemmel rendelkező nyomozók adtak szakvéleményt az ilyen ügyekben, de a bírák, ügyészek, rendőrök továbbképzésében is részt vettek. A főosztály előzetesen ellenőrizte az ügyfélbetéteteket, letéteket, hogy nincs-e visszaélésre lehetősége egy-egy a pénzügyi intézménynek. Ez a szervezet valószínűleg észrevette volna például a Quaestor esetében a 150 milliárdos fiktív kötvénykibocsátást is - tette hozzá az ügyvéd.

Magyar György arra is felhívta a figyelmet, hogy a Quaestor-ügyfelek kárpótlásához egyeztetés nélkül, gyorsan összetákolt jogszabály diszkriminatív, tipikus politikusi porhintés és a károsultak jó részének átverése. Mint a károsultakat képviselő ügyvédnek örülnie kéne, ha bármilyen összeg, bármilyen forrásból megtérülne, ám ez nem ad felmentést a koherens és szakszerű jogalkotási kötelezettség alól - jegyezte meg Magyar György. Quaestor ügyfelei közül sem mindenki számíthat az állami segítségre, csak azok, akik a cégnél vásárolták és tartották a később hamisnak bizonyult értékpapírjaikat. Aki más cégek kötvényeit tartotta a Quaestornál, az nem számíthat a kormányzati kártalanításra sem 6, sem 30 millió forintig.

Magyar ügyvéd több mint 1500 Quaestor és 400-500 BudaCash károsultat képvisel, benyújtotta ügyfelei meghatalmazásait a nyomozóhatósághoz annak érdekében, hogy a büntetőeljárásban a a polgári jogi igényeket érvényesíteni lehessen a gyanúsítottakkal szemben.

Ezen túlmenően próbapereket is indítanak a csalárd ügyvezetéssel kapcsolatos polgári jogi követelések megállapítására. Ehhez bűncselekmény elkövetésére sincs szükség. Ugyancsak felvetik az állami felügyelet, a PSZÁF, majd a jogutód Magyar Nemzeti Bank (MNB) jogi felelősségét, amiért nem tárták föl időben ezeket a visszaélésgyanús ügyleteket és a kormányzati felelősséget is célba veszik. A károsultak jogi képviselője lapunknak elmondta, megpróbálkoznak a peren kívüli egyezséggel is, mert álláspontja szerint a jegybanknak kell helyt állnia a károsultakkal szemben és utána az MNB felléphetne a valódi károkozók ellen.

Létrehoztak egy hazai és külföldi szakemberekből álló szakmai bizottságot is, amelynek feladata azt vizsgálni, hogy nem sértette-e uniós értékpapír jogszabályokat a magyar értékpapír felügyelet. A párizsi és a madridi európai szervezetektől is állásfoglalást kérnek, aminek akár Magyarország elmarasztalása is lehet a következménye.

Magyar György lapunknak megemlítette, erre azért van szükség, mert sem a Főügyészség, sem az MNB, sem a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi), vagy parlamenti vizsgálóbizottság objektív vizsgálati eredményeiben nem bíznak.

Sajtóhírek szerint a Külügyminisztérium alá tartozó Nemzeti Befektetési Ügynökség közpénzen reklámozta a Quaestor ingatlanberuházását, a Dunacityt - közölte Varjú László, a Demokratikus Koalíció (DK) alelnöke. A 150 milliárd forintot elcsaló fideszes brókercég ezek szerint minden lehetséges segítséget megkapott a kormánytól: a moszkvai vízumközponton, a nemzeti kereskedőházakon és az állami pénzek befektetésén túl még a befektető keresésben is számíthatott az Orbán-kormányra. A DK szerint az Orbán-kormány bukása után részletesen ki kell vizsgálni a „Quaestor-miniszterként” eljáró Szijjártó Péter felelősségét.

A Buda-Cash Brókerház Zrt.-nél 96 milliárd forint hiányzik - derül ki Matolcsy György jegybankelnök írásbeli kérdésre adott válaszából. Harangozó Tamás (MSZP) képviselő kérdésére a parlament honlapján közzétett válasz a február 24-i állapotot tükrözi. Az ügyfélvagyon tényleges mértéke a nyilvántartások egyeztetése után állapítható meg, ahogy az is, hogy a zár alá vett vagyon fedezetet nyújt-e valamennyi ügyfél kártalanítására - írja Matolcsy. A Magyar Nemzeti Bank rendelkezésére álló adatok szerint piaci értéken körülbelül 88 milliárd forintnyi értékpapír és 8 milliárd forintnyi pénz hiánya mutatható ki. A 96 milliárd forintos hiányból mintegy 62 milliárd forint a DRB bankcsoportot érinti.

A DRB bankcsoport tagjaival tételesen egyeztették a vizsgálat során a velük - mint ügyfelekkel - szemben fennálló követelésállományt. A többi ügyfél esetében a felszámoló egy nemzetközi könyvvizsgáló cég bevonásával nézi át a nyilvántartási rendszerben kimutatott adatokat, és közli az egyenleget.

A Kun-Mediátor Szolgáltató Kft. jogosulatlan betétgyűjtést folytatott - állapította meg a jegybanki vizsgálat. Az utazási iroda, illetve annak tulajdonosa nagyobb összegben, kamatfizetés ígéretével pénzkölcsönt vett fel, ami jogilag betétgyűjtésnek minősül - mondta el az MTI megkeresésére Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyeleti alelnöke kedden. A karcagi cégnek ehhez nem volt ilyen engedélye.

Windisch László szerint jelenleg mintegy 700 károsultról és néhány milliárd forint kárról van információ, és a sajtóban megjelent 20 milliárdos nagyságrend erősen túlzó lehet.

Az alelnök elmondta, hogy az MNB kedden a honlapján közzétette azon vállalkozások listáját, amelyek jogosultak befektetési szolgáltatási tevékenységet végezni. Hozzátette, hogy ha valaki olyan vállalkozáshoz fektette be pénzét, amely a listán nem szerepel, érdemes haladéktalanul írásban vagy személyesen felkeresnie az MNB-t.

Windisch László kifejtette: a pilótajátékok sajátossága, hogy amíg elég sok új ügyfelet be tudnak vonni, addig az új ügyfelek befizetéseiből többen valóban megkaphatják az ígért, magas kamatot pénzükre, így elégedett ismerősök, rokonok ajánlásával könnyen tud terjedni a visszaélés. Ugyanakkor minden pilótajáték előbb-utóbb összedől.

Elmondta, hogy a felügyelet tapasztalata szerint sajnos sok az olyan vállalkozás, amelyik a magas kamatra vágyók kifosztását célozza. Az MNB 2013 októbere óta 30 szervezettel és személlyel szemben intézkedett jogosulatlan pénzügyi tevékenység miatt - fűzte hozzá.

A felügyeleti szakember szerint a betéti kamatok értékelésekor fontos figyelembe venni, hogy jelenleg az infláció nulla százalék, tehát az évi 2-3 százalékos banki betéti kamatok 2-3 százalék reálkamatot jelentenek. Az évi 10-15 százalék, vagy még magasabb hozam ígérete, pláne tőkegaranciával, ma egyáltalán nem reális, az ilyen ígéreteknek nem szabad hinni - közölte.