A követelések
1. Az Emmi vonja vissza a szakok megszüntetésére vonatkozó előterjesztését és a felsőoktatási törvény módosításának tervezetét!
2. Felsőoktatási autonómiát! Az egyetemre jelentkezők szabadon választhassák meg egyetemeiket és szakjaikat!
3. Szükség van olyan szakemberekre, akik értenek a társadalomtudományokhoz, az EU-hoz és a nemzetközi kapcsolatokhoz! Ne tiltsák be az ilyen szakembereket kinevelő szakokat!
4. A XXI. században ne az állam döntse el, kiből mi lesz! Ne az állam döntse el, milyen szakma létezhet és milyen nem. Az állam egyetlen képzést se tiltson be, illetve ne monopolizáljon a kormány egyeteme számára.
5. Szakmailag előkészített döntések szülessenek, és hozzák nyilvánosságra a döntéseket alátámasztó hatástanulmányokat! Transzparenciát, egyeztetést, szakmaiságot! Ne döntsenek rólunk nélkülünk!
6. Törvényi garanciákat arra, hogy a szakmai, oktatói, hallgatói szervezetek részt vehessenek a felsőoktatást érintő döntéshozatalban.
7. A kormány kövesse az európai trendeket! Ne ássa alá a jövőjüket és ne lehetetlenítse el Magyarország érvényesülését a világban!
FOTÓ: Vajda József
Az ellenzék is szolidáris
- Az MSZP szerint a kormány végső csapást akar mérni a felsőoktatásra a tervezett átalakításokkal. Kunhalmi Ágnes, az Országgyűlés kulturális bizottságának szocialista alelnöke az Emmi Alkotmány utcai épülete előtt azt mondta, a kormány miatt vannak katasztrofális állapotok a felsőoktatásban, és amit most a kabinet tesz, az nem a bolognai rendszer racionalizálása, hanem a felsőoktatás "pártfőiskolává" való silányítása. Jelezte, támogatják a hallgatók követeléseit, és a hallgatók jól teszik, ha küzdenek az átalakítás ellen.
- A Párbeszéd Magyarországért szerint minden leérettségizett diáknak meg kell adni a lehetőséget arra, hogy továbbtanulhasson és ingyen szerezhessen alapszakos diplomát. Erőss Gábor, az ellenzéki párt elnökségi tagja emlékeztetett: a társadalomtudományi alapszakok megszüntetéséről szóló kormányzati terv miatt megkezdődött a "második diáklázadás", miután 2012-2013-ban az "első diáklázadás" már meghátrálásra kényszerítette a kormányt. Ám a kabinet nem tanult a saját hibájából és most még nagyobb ellenállásra számíthat - jelentette ki. Erőss szerint Orbán Viktor miniszterelnök a "nagyvállalkozói lobbi nyomására" eltökélte, hogy nemcsak a felsőoktatást, de a középiskolákat is leépíti, mert csak "bérrabszolgák kellenek neki".
A veszélyzetetett szakok
Nemzetközi tanulmányok és kommunikáció
Noha Palkovics azt jelentette be, ezek az alapképzések mindenhol megmaradhatnak, azt is hozzátette: a MRK "koncepcionális javaslatot tesz arra", hogyan alakítsák át a nemzetközi tanulmányok szak struktúráját, és ugyanez a helyzet a kommunikációs képzés esetében is. Emellett a mostani visszakozással szemben is azt közölte az államtitkár: a teljes intézményi szakstruktúra tartalmát áttekintik a jövőben. Könnyen előfordulhat tehát, hogy a kabinet a végén mégis másként látja majd. Márpedig, ha a kormány végül csak azért is bedarálja nemzetközi tanulmányok és kommunikációs alapképzéseket, akkor hasonló kínálattal csak a Nemzet Közszolgálati Egyetem maradna a piacon, gyakorlatilag versenytársak nélkül, nekik ugyanis - a rendelet-tervezet szerint - az alapképzési és mesterképzési szak alapításánál nem kell megindokolniuk, hogy az társadalmi vagy munkaerő-piaci szempontból mennyire indokolt, nem kell kikérniük az országos gazdasági kamara, országos ágazati, szakmai kamarák, de a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság véleményét sem.
Társadalmi tanulmányok és menedzserek
Kivezetik a társadalmi tanulmányokat és a menedzserképzést - utóbbi csak mesterképzésként maradhat meg -, amiről az államtitkár azt mondta: álláspontjuk szerint nincs veszélyben az ELTE társadalomtudományi kara, amely emellett még számos képzést hirdethet meg. A kivezetés nem jelenti az ilyen képzést hirdető intézmények számára azt sem, hogy kevesebb pénzt kapnak, a hallgatók az intézmény egyéb hasonló szakjaira jelentkezhetnek - állította. Arról persze nem beszélt, hogy amennyiben e szakokat kivezetik a rendszerből, az intézmények a jövőben önköltséges hallgatókat sem fogadhatnak majd, magyarán igenis jelentős bevételtől esnek el.
Osztott pszichológia és önellentmondás
Palkovics azt is bejelentette: az MRK nem támogatta, hogy a pszichológia képzés osztatlanná váljon, így marad az eddigi osztott rendszer. Az Átlátszó Oktatás írt arról, hogy a kormányzati tervezet nyomán az egyik legkomolyabb csapást az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kara szenvedheti el, hiszen az osztatlanná váló pszichológia képzéssel 402 ezer euró forrástól eshet el az elmaradó külföldi hallgatók miatt. Érdekes, hogy az államtitkár ebben a kérdésben - most legalábbis - visszakozott, hiszen néhány órával korábban még azt állította a portálnak: az osztatlan pszichológiaképzést éppen az az MRK kérte, amelyre hivatkozva aztán délután visszaszívta a tervet.