Előfizetés

Veszélyes hulladék - Vegyiművek: valami megmozdult

A Budapesti Vegyiművek Illatos úti telephelye által okozott súlyos kockázatok miatt a jövő nemzedékek szószólója hivatalból indított vizsgálatot kezdeményez az alapvető jogok biztosánál, hogy az illetékességi, illetve hatásköri viták tisztázása elősegítse a gyors és hatékony megoldást. 

Szabó Marcel közleményében egyebek között kitért arra is, hogy a szabálytalanul tárolt veszélyes ipari hulladékok ezer tonnái évtizedek óta szennyezik a talajt, a felszíni és felszín alatti vízkészleteket és a levegőt. Esetenként értékes védett területek tőszomszédságában, mint a balmazújváros-lászlóházai hulladéktároló, vagy sűrűn lakott térségben, mint a Budapesti Vegyiművek Illatos úti telephelye esetében.

A jövő nemzedékek védelmének alaptörvényben előírt kötelezettsége alapján minden érintett - gazdasági, kormányzati, hatósági - szereplőnek a mainál sokkal markánsabban kell szembesülnie felelősségével, és mindent meg kell tennie az újabb környezeti károk kialakulásának megelőzése érdekében - hívta fel a figyelmet Szabó Marcel.

Amint azt megírtuk: az Együtt április 10-én feljelentést tett környezetkárosítás miatt a Nemzeti Nyomozó Irodánál a Budapesti Vegyiművek veszélyes hulladékainak ügyében. Baranyi Krisztina, az Együtt IX. kerületi önkormányzati képviselője szerint bár az Illatos úti üzem működése hét éve leállt, azóta is veszélyes hulladékok szivárognak a talajba, a levegőbe, valamint tűz- és robbanásveszélyes anyagok is maradtak a területen.

Kedd délután egyeztetést tartottak az illetékesek és döntöttek az Illatos úti méregtelep megszüntetéséről, amihez 1,1 milliárd forintra lenne szükség – írja a hvg.hu. V. Németh Zsolt környezeti államtitkár szerint közvetlen katasztrófahelyzet nem áll fenn, de indokolt az azonnali hatályú beavatkozás, ezért benyújtanak egy előterjesztést, amelyben a kormány támogatását kérik a veszélyes hulladék elszállításához. A területnek állami felelősségi körbe kell kerülnie, amihez a 8 éve húzódó felszámolásnak be kell fejeződnie. Ehhez a csődtörvény módosítására is szükség lenne.

Bár az illetékesek szép számmal gyűltek össze a tanácskozásra, Baranyi Krisztinát - aki többször is felszólalt a veszélyesanyag-telep felszámolásáért - nem tartották szükségesnek meghívni. Bácskai János, IX. kerületi polgármester szerint Baranyi felelősség nélkül beszél a dolgokról, ezért nem szóltak neki.

Matolcsy hazudott és csalt

Az Együtt szerint Matolcsy Györgynek távoznia kell a közéletből, mert hazudott és csalt a vagyonnyilatkozatával.

Pápa Levente, az Együtt alelnöke szerdai közleményében azt írta, pártja vagyonosodási vizsgálatot kezdeményez a jegybankelnök ellen, és azt követeli, hogy a Fidesz tegye lehetővé az MNB felügyelőbizottságának felállítását. Hozzátette: annak a gyanúja is felmerül, hogy a nemzeti bank létrehozott alapítványai azért kellettek, hogy a vezetők megkerüljék a bérplafont.

Az Együtt közleménye utal arra, hogy a Magyar Narancs szerint Matolcsy György nem szerepelteti vagyonnyilatkozatában a jegybank két alapítványából származó, havi 1,2 millió forintot kitevő jövedelmét arra hivatkozva, hogy azt jótékony célra ajánlotta föl. Az MNB vezetőjének érvelése azonban ellentmond a vonatkozó törvényi szabályozásnak, amely szerint minden adóköteles jövedelmet be kell vallania, függetlenül attól, hogy azt mire fordítja - szögezte le Pápa Levente.

Nyelvvizsga nélkül is kaphatnának diplomát a végzősök

Az MSZP oktatási kabinetvezetője azt javasolja, hogy a kormányzat hirdessen "amnesztiát" azoknak, akik nyelvvizsga hiányában nem vehetik át a diplomájukat.

Hiller István, az Országgyűlés alelnöke szerdán Budapesten sajtótájékoztatón elmondta, becslésük szerint mintegy ötvenezer magyar állampolgárról van szó, és javaslatuk alapján mindenki, aki a 2015/16-os tanév végéig lezárja a tanulmányait, azzal a bejegyzéssel kapna oklevelet, hogy "nyelvvizsga nélkül". Aki a diploma átvételét követő két éven belül nyelvvizsgát szerez, az teljes értékű diplomát kap - részletezte. Hozzátette: az érintettek foglalkoztatásáról a végső döntést a munkaerőpiac hozza meg. Jelezte, hogy javaslatát benyújtja az átalakítások miatt most módosítani tervezett felsőoktatási törvényhez.

Az ellenzéki politikus arra is javaslatot tett, hogy az egész napos iskolában - ami szerinte ma kötelező napköziként értelmezhető - a délutánokat állami költségen idegennyelv-oktatásra használják. Hozzátette: a szaktanárok többletmunkája többletjuttatást igényel, ezért módosító javaslatot fog benyújtani a költségvetéshez. Kérdésre válaszolva közölte, ezen intézkedés bevezetését a 2016/17-es tanévtől látja reálisnak. Hiller István azt mondta, ezen intézkedés egy teljes tanévre számítva 3,6 milliárd forintba kerülne, így jövőre 1,2 milliárd forint lenne. Akik stadionokban mérik a költségvetést, azoknak ez meg se kottyan - fogalmazott.

A kormánynak azt is javasolta, állítsa vissza a nulladik évfolyam rendszerét, illetve javarészt uniós források bevonásával teremtse meg annak lehetőségét, hogy minden nappali tagozatos, alapképzésre felvett felsőoktatási hallgató tanulmányai alatt három hónapot idegen nyelvi közegben tölthessen, elsősorban angol nyelvi tanulmányok folytatására. Utóbbival kapcsolatban kérte Navracsics Tibor oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős uniós biztos közbenjárását is. Az MSZP oktatási kabinetvezetője közölte, ezen javaslatának megvalósításához külön tárgyalások eredményeként igénybe vehető az EU Erasmus+ programja 10-15 százalékos önrész vállalása mellett.

Hiller István úgy értékelt, hogy 2010 óta romlott az iskolarendszerű idegennyelvi képzés színvonala, a 2010-2011 óta beindított programok megbuktak. Felidézte, hogy a 2005-ben indult nulladik évfolyamok 2009-ben hoztak először eredményt, amikor 10 ezer érettségiző fejezte be nyelvvizsgával ezt az oktatási formát. A kormányváltás után azonban megszüntették ezt az évfolyamot - tette hozzá.

Szóvá tette azt is, hogy a 2011-es köznevelési törvény után "rendszeridegen elemmé" váltak a két tanítási nyelvű iskolák. A szakpolitikus szerint megbukott a Diplomamentő program is, amelyre 2015 január végéig az érintettek 25 százaléka jelentkezett, 45 százalékukkal kötöttek támogatási szerződést. Mint mondta, ha mindenki átmegy a vizsgán, akkor is az érintettek teljes körének 11 százaléka jut hozzá a diplomájához, ez nem eredmény, hanem kudarc.

2020-tól csak nyelvvizsga birtokában lehet felsőfokú intézménybe jelentkezni - emlékeztetett Hiller István, majd rámutatott, hogy értékelése szerint ezzel párhuzamosan szűkítették a nyelvvizsga megszerzésének lehetőségeit. A szocialista politikus szerint a lehetőségek szűkülése miatt a tehetős családok a piacról szerzik be a szükséges tudást, míg aki erre nem képes, szegényebb, versenyhátrányba kerül.