Előfizetés

Ujhelyi Brüsszelhez fordul Uber-ügyben

Publikálás dátuma
2015.04.22. 15:55
FOTÓ: Népszava
Tíz képviselőtársával együtt írásos nyilatkozattal fordult az Európai Bizottsághoz Ujhelyi István, MSZP-s európai parlamenti (EP-) képviselő szerdán politikai iránymutatást kérve a brüsszeli testülettől az Uberhez hasonló cégek, az úgynevezett "sharing economy", a megosztáson alapuló közösségi szolgáltatások szabályozásában.

A politikus hivatala tudatta, hogy Ujhelyi kezdeményezéséhez szociáldemokrata, liberális, zöldpárti és jobbközép néppárti, francia, olasz, román, spanyol és horvát képviselők is csatlakoztak. Ujhelyi rámutat, hogy a "sharing economy", egyelőre jórész szabályozatlan, viszont egyre növekvő, a friss adatok tanúsága szerint 110 milliárd dolláros forgalmat bonyolító szektor.

"A közösségi gazdaság egyre növekvő szereplői a teljesen új szemléletükkel gyökeresen alakították át mind a szállásadási, mind a közlekedési iparágakat. Ez az új gazdasági modell kétségtelenül lehetővé teszi a már meglévő erőforrások jobb kihasználását, támogatja a piaci versenyt, valamint egyfajta kiegészítő bevételt biztosít a szolgáltatást nyújtóknak. Ezzel szemben viszont nehéz helyzetbe hozza a hagyományos szereplőket, valamint további kérdéseket vet fel olyan területeken, mint például az adózás vagy a fogyasztóvédelem. Az Európai Bizottságnak olyan, lehetőleg egységes megoldást kell találnia, amely egyszerre veszi figyelembe a szolgáltatók és az iparági szereplők érdekeit is" - fogalmazott Ujhelyi István, az Európai Parlament közlekedési és turizmus szakbizottságának alelnöke.

Kapcsolódó
Figyeli az Ubert a NAV

Sikkasztás a Széll Kálmán téri felújítás körül? Az ügyvéd feljelent

Publikálás dátuma
2015.04.22. 15:35
Az átépítés alatt álló fővárosi Széll Kálmán tér 2015. április 13-án. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Egy pesti ügyvéd sikkasztás gyanújára hivatkozva feljelentést tett a néhai Moszkva tér felújításának gyanús költségvetése miatt - írja a nol.hu.

Az ügyvéd először a fővárosi önkormányzathoz fordult kérdésével, ahonnan a beruházást lebonyolító Budapesti Közlekedési Központhoz (BKK) irányították. A cég válaszul megküldte a vállalkozási szerződést, amelyben a kivitelezés nettó „átalányáraként” 5,3 milliárdos összeg szerepelt. Ehhez mellékelték ugyan a munkálatok tételes felsorolását, de ár egyik mellett sem szerepel. Pécsi erre újabb levelet írt, azokat az iratokat kérve a BKK-tól, amelyekben pontosan megjelölik a felsorolt tevékenységek forintban kifejezett ellenértékét. A BKK azt válaszolta: „az egyes mérföldkövekhez tartozó összegek a szerződéses ár összevetésével kiszámolhatóak”.

Pécsi Kálmán szerint a kikért dokumentumok nem tekinthetőek tételes elszámolásnak, így hétfőn feljelentést tett Tarlós István főpolgármester és Vitézy Dávid volt BKK-vezérigazgató ellen nagy értékre elkövetett sikkasztás gyanúja miatt a Budapesti Rendőr-főkapitányságon - írja a nol.hu.

Szijjártó utolsó reménye az azeri gáz?

Publikálás dátuma
2015.04.22. 15:23
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Shahin Mustafayev azeri gazdasági és ipari miniszter. MTI Fotó: Bruzák Noémi
Azerbajdzsánból biztosan fog érkezni földgáz Európába, minden más elképzelés az európai gázellátás diverzifikálásáról egyelőre csak hosszú távú terv, álom – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten, a magyar-azeri gazdasági vegyes bizottság kétnapos ülése után.

Azerbajdzsánból, a Sah Deniz gázmezőről a transzadriai (TAP) és transzanatóliai (TANAP) vezetéken keresztül biztosan fog érkezni földgáz Európába, Azerbajdzsán ezért az európai energiabiztonság szempontjából kiemelten fontos partner – hangsúlyozta a magyar külügyminiszter Sahin Musztafajevvel, az azeri kormány gazdasági és ipari miniszterével tartott közös sajtótájékoztatón.     

Az európai energiabiztonság megteremtéséhez diverzifikációra van szükség, arra, hogy minél több forrásból érkezzen földgáz Európába – fűzte hozzá Szijjártó Péter. Sahin Musztafajev kijelentette: egy év múlva az európai piacon lesz az azeri földgáz. A déli gázkorridor – a TAP és a TANAP vezetékek üzembe helyezése – lehetővé teszi majd, hogy Azerbajdzsán részt vegyen az európai energiabiztonság megteremtésében – tette hozzá. Mindkét miniszter a magyar-azeri együttműködés lényeges elemeként említette a közvetlen légijárat újraindítását Budapest és Baku között.     

Szijjártó Péter rámutatott: a magyar és az azeri gazdaság kiegészítik egymást, nem versenytársak, ezért is rejlik óriási potenciál az együttműködésben. Mint mondta, a magyar Eximbank 145 millió dolláros hitelkeretet nyitott, hogy finanszírozza magyar kis és közepes vállalkozások Azerbajdzsánba irányuló exportját.  Megemlítette, hogy az elmúlt időszakban a magyar szarvasmarha-export egyik fő célországa Azerbajdzsán volt.     

A külgazdasági és külügyminiszter elmondta: az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. tárgyalásokat kezdett arról, hogyan kapcsolódhat be az azeri villamosenergia-hálózat fejlesztésébe, a Mol pedig kitermelési együttműködésről tárgyal a Socar azeri állami olajipari vállalattal.

Az azeri gazdasági és ipari miniszter elmondta: a közvetlen légi járat nagyon fontos ahhoz, hogy erősítse a kétoldalú viszonyt minden területen, így például ahhoz, hogy magyar résztvevői legyenek azeri infrastruktúra-fejlesztési beruházásoknak. Sahin Musztafajev az azeri-magyar együttműködés további lehetséges területeként említette a gyógyszeripart, konkrétan magyar gyógyszerek szállítását Azerbajdzsánba.