Nem kér bocsánatot akciója miatt a Burgtheater

Publikálás dátuma
2015.04.23. 17:42
Nemzeti Színház Fotó: Népszava
Nem kér elnézést és magyarázatot sem ad a Burgtheater a vasárnapi fesztiválszereplésükön történt akciójára a Nemzeti Színháznak írt levelében - közölte a budapesti teátrum.

A Burgtheater sajtóosztálya még szerdán este azt közölte az MTI-vel, hogy a bécsi színház igazgatója postafordultával megválaszolta Vidnyánszky Attila magyarázatot kérő levelét, de a levelet nem teszik közzé. A Nemzeti Színház kommunikációs osztálya csütörtökön azt a tájékoztatást adta, hogy a megkapták a Burgtheater válaszlevelét, de - a feladó döntését tiszteletben tartva -, ők sem teszik azt közzé. 

Mint fogalmaztak, a levélben semmi újdonság nem szerepel, ha nyilvánosságra kerülne, az sem vinne senkit közelebb a megoldáshoz. A levélben nem kérnek elnézést a társulat akciója miatt és nem adnak magyarázatot a politikai nyilatkozat felolvasására, és arra se, hogy a Burgtheater igazgatója és a darab rendezője miért mondta le a fesztiválon való részvételt - mondták. A Burgtheater igazgatója a válaszlevélben arra is hivatkozik, hogy magyar művészekkel állnak kapcsolatban, akiknek a magyarországi belpolitikai helyzetre vonatkozó véleménye alapján fogalmazták meg felolvasott levelüket. A bécsi színház vezetője jelezte, hogy meghívásuk esetén szívesen jönnek újra Budapestre játszani.

A Burgtheater vasárnap esti vendégjátéka, a Sirály előadása után egy, a magyarországi demokráciát féltő politikai nyilatkozatot olvasott fel a bécsi társulat egyik tagja a Nemzeti Színházban. A Madách Nemzetközi Színházi Találkozóra (MITEM) - az előzetes programtól eltérően - sem Karin Bergmann, sem a darab rendezője, Jan Bosse nem jött el a társulattal.  Vidnyánszky Attila hétfőn levelet írt Karin Bergmann-nak, amelyben magyarázatot kért a történtekre. Bár a válaszlevelet nem hozták nyilvánosságra, Karin Bergmann  kifejtette, hogy a MITEM-en való részvételüket megtiszteltetésnek vették, és egy esetleges újabb meghívás esetében szívesen érkeznek ismét Magyarországra. Hangsúlyozta: a Burgtheaterben véleményszabadság van, és ezt képviselik más színházakban is.

Szerző

Távozik a Magyar Cirkusz feje

Publikálás dátuma
2015.04.23. 15:30
Krizma Zsigmond egy korábbi felvételen. FOTÓ: Vajda József/Népszava
Távozik a Magyar Cirkusz és Varieté Nonprofit Kft. (Maciva) éléről Kriza Zsigmond - írja a nol.hu.

Szűk két hónappal ezelőtt nevezték ki Fekete Péter békéscsabai színidirektort a „cirkuszművészet társadalmi újrapozicionálásáért és a Fővárosi Nagycirkusz következő épületének elhelyezéséért felelős” miniszteri biztossá, hogy levegye a Liget-projekttel kapcsolatos terhek egy részét Baán László válláról. A Népszabadság információi szerint Krizát rosszul érintette, hogy e talányos hatáskörű illetékessel kénytelen volt folyamatosan együttműködni, s e feszültségnek is része lehetett a távozásában. A minisztérium annyit közölt a lappal, hogy munkaviszonya közös megegyezéssel szűnt meg.

A 2010-es Fidesz-győzelem után Kriza egyébként jogi szakértőként játszott fontos szerepet az előadó-művészeti törvény átfogó módosításában. A Művészetek palotáját működtető cég felügyelőbizottsági elnöke, a művészeti közalapítvány megszűnésének-átalakításának miniszteri biztosa volt. Évek óta tagja mindezeken kívül az Nemzeti Kulturális Alap bizottságának is - írja a nol.hu.

Libikóka játék a Fővárosi Nagycirkusszal
Korábban írtuk: A Fővárosi Nagycirkusz kiköltözése után a Fővárosi Állat- és Növénykert vállalja majd a felszabaduló hely hasznosítását, mondta megkeresésünkre Baán László, a Liget Projekt vezetője. Mint köztudott, Fekete Péter személyében cirkuszművészeti stratégia kidolgozásáért felelős miniszteri biztost is kineveztek. Ezt Kriza Zsigmond, a Magyar Cirkusz és Varieté Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója nem kívánja kommentálni.
Baán Lászlótól azt is megtudtuk, hogy felépítéséig a cirkusz a mostani épületében működik majd. Arra a kérdésre pedig, hogy a Ligetbe tervezik-e az új cirkuszt felépíteni, hiszen más híresztelések is szárnyra kaptak, azt válaszolta, hogy „a kormány 1044/2015. (II. 10.) határozata alapján az emberi erőforrások miniszterének kell előterjesztést készítenie a Fővárosi Nagycirkusz helyzetének rendezése érdekében. Az intézmény Városligetben történő új helyszínen való elhelyezéséről ez alapján dönt majd a kormány.
Sokan mondják, hogy na, már más se hiányzott, mint nemzeti cirkuszművészeti stratégia kidolgozásáért felelős miniszteri biztos. A legfőbb érv nyilván az, hogy a Fővárosi Nagycirkusz régi épületét lebontják, és újat húznak fel helyette. Ennek helyét, formáját, a cirkusz szerepét az országban kell megtalálni. Kérdés persze, miért nem találhatja meg ezt Kriza Zsigmond, a Magyar Cirkusz és Varieté Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója, akit még Réthelyi Miklós miniszter nevezett ki a pozíciójába, behívatva a régi motoros Varjasi Lászlót, és közös megegyezéssel távozásra késztetve.

 

Megbízott ügyvezetőként Gergely László irányítja a Magyar Cirkusz és Varieté Nonprofit Kft. (Maciva) munkáját, miután közös megegyezéssel távozott a cég éléről Kriza Zsigmond - ezt  az Emberi Erőforrások Minisztériumának Kultúráért Felelős Államtitkársága közölte csütörtökön az MTI megkeresésére. Az államtitkárság tájékoztatása szerint "Kriza Zsigmond április 15-ével közös megegyezéssel távozott a Maciva ügyvezető igazgatói pozíciójából". A Fővárosi Nagycirkuszt működtető társaságot április 16-tól Gergely László megbízott ügyvezetőként irányítja az új igazgatói pályázat kiírásáig és lebonyolításáig.

A közlés szerint a vezető távozása semmilyen módon nem befolyásolja a cirkusz működését, az intézmény munkatársainak foglalkoztatását. A nemzeti cirkuszművészeti stratégia kidolgozásával Fekete Péter miniszteri biztost bízta meg az emberi erőforrások minisztere, így a vezető távozása a cirkusz fejlesztési elképzeléseire nem lesz hatással - olvasható a tájékoztatóban.

Szerző
Frissítve: 2015.04.23. 17:35

Brókerbotrány - A volt PSZÁF-elnök nem emlékszik semmi rendkívülire

Publikálás dátuma
2015.04.23. 13:12
FOTÓ: Tóth Gergő/Népszava
Farkas István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) korábbi vezetője semmi olyan eseményre nem emlékszik, amely kiemelt jelentőségű lett volna a Buda-Cash, a Hungária Értékpapír Zrt., valamint a Quaestor esetében - derült ki a brókerbotrányban érintett befektetési szolgáltatóknál történt visszaélésekhez vezető kormányzati intézkedéseket vizsgáló albizottság csütörtökön tartott első ülésén.

Farkas István, aki 2004 és 2009 között volt a PSZÁF felügyeleti tanácsának elnöke, halaszthatatlan elfoglaltsága miatt személyesen nem tudott megjelenni az albizottság előtt, de Szűcs Lajos elnöknek címzett levelét felolvasták az ülésen. 

Ebben Farkas István hangsúlyozza: a felügyelettől való távozása óta 6 év telt el, az albizottság pedig olyan, 6-11 éves eseményekre kérdez rá, amelyekre vonatkozóan ő maga is csak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján bárki által elérhető több tucatnyi határozat felsorolásával válaszolhatna. Hozzátette: ha az érintett szolgáltatók vizsgálatáról megismerhetővé válnak a részletes MNB-jegyzőkönyvek, készséggel áll az albizottság rendelkezésére. A testület Farkas Ádámot is meghívta az ülésre; ő 2009-2010-ben volt a PSZÁF elnöke, és azért nem tudott jelen lenni a csütörtöki ülésen, mert az Európai Bankfelügyeleti Hatóság képviseletében Rigában tartózkodik.

Korábban írtuk, hogy megelőzhető lett volna a Quaestor-botrány, ha 2010-ben Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) akkori vezetője nem szüntette volna meg egyik napról a másikra a pénzügyi visszaélések elleni főosztályt. Magyar György ügyvéd szerint ezeknek a rendkívül képzett pénzügyi nyomozóknak feladatai közé tartozott egyebek mellett a bűnmegelőzés, a felderítés és az operatív együttműködés a rendőrséggel, a nyomozás taktika kidolgozása. Ezek a pénzügyi, kiemelt szakértelemmel rendelkező nyomozók adtak szakvéleményt az ilyen ügyekben, de a bírák, ügyészek, rendőrök továbbképzésében is részt vettek. A főosztály előzetesen ellenőrizte az ügyfélbetéteteket, letéteket, hogy nincs-e visszaélésre lehetősége egy-egy a pénzügyi intézménynek. Ez a szervezet valószínűleg észrevette volna például a Quaestor esetében a 150 milliárdos fiktív kötvénykibocsátást is - tette hozzá az ügyvéd.

Szerző