Tízezer állásba kerülhet a sertésáfa-csökkentés

Jelentős versenyhátrányba kerülnek a baromfipiaci szereplők és több ezer munkahelyeket sodor veszélybe a kormány, ha – egyoldalú lépésként – a jelenlegi 27 százalékról 5 százalékra csökkenti a sertés tőkehús áfáját, miközben a baromfitermékekre továbbra is 27 százalékos áfa maradna érvényben – közölte a Baromfi termék Tanács ( BTT). Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a napokban jelentette be, hogy a sertés tőkehúsra 2016. januárjától 5 százalékos áfakulcs bevezetését javasolja a kormánynak.

A BTT szerint a kormány lépése szakmailag indokolatlan. Az ágazat a hazai hústermelés 53 százalékát adja, a hazai fogyasztásban pedig a baromfihúsok állnak az első helyen. A magyarok személyenként 32 kiló baromfi és 28 kiló sertéshúst esznek évente.

Bárány László, a Magyar Broilerszövetség elnöke a Népszavának elmondta, Romániában júliustól már csak 9 százalékos lesz az élelmiszerek áfája, s ennyivel már a hazai élelmiszer-ágazat szereplői is kiegyeznének, ha nem diszkriminatív módon vezetnék be. A szakember megjegyezte, bizonyos sertéshúsok és baromfitermékek egymás konkurensei: a rövidkaraj a mellfilével, a lapocka, sertéscomb a csirkecombbal. Az áfaeltérítés miatt már rövid távon megnőhet a sertés hús iránti kereslet, amit a hazai állomány most is alig képes kielégíteni, beözönlik az import tőkehús. A baromfiágazatban a nyereség jelenleg 2-3 százalékos, emiatt képtelen lesz 22 százalékos árversenybe bocsátkozni. Azok a vállalkozások, amelyeknek a forgalmában az export aránya nem éri el a 70-75 százalékot, nagy eséllyel már a jövő év első hónapjaiban tönkremehetnek - figyelmeztetett Bárány László. Szerinte a baromfi ágazatban dolgozó 60 ezer ember közül több mint 10 ezren is elveszíthetik a megélhetésüket. Egy-egy nagyobb integrátor bedőlése pedig akár több száz beszállító kisgazdaságot ránthat magával. A feketegazdaság szereplőinek egy része "átigazolhat" a sertésről a baromfira ahol eddig jóval kisebb volt az illegális szereplők aránya.

A "brókerkormány luxusban élő politikusainak" fogalmuk sincs a magyar valóságról: ezt Rogán Antal RTL Klubnak adott zavaros nyilatkozata is bebizonyította, amikor összekeverte a sertéshúst a baromfival. Olyan fideszes milliomosok döntenek az élelmiszerek áfájáról, akik azt sem tudják, hogy baromfihúsból több fogy Magyarországon, mint sertésből - foglalta össze Gőgös Zoltán az MSZP véleményét az áfa csökkentésről. A párt elnökhelyettese hangsúlyozta: az összes, a kiskeresetű fogyasztók által vásárolt alapvető élelmiszer áfáját vigyék le 5 százalékra: ezek közé tartozik a sertéshús mellett a baromfihús, a tej, a félkemény sajtok, az európai zöldségek és gyümölcsök, édesvízi halak, a tojás, a fehér- és félbarna kenyér, valamint a vizes zsemle és a vizes kifli is.

Megnégyszerezné a magyarországi napelemek kapacitását egy kínai beruházó

Publikálás dátuma
2019.04.25 21:39
HAZAI NAPELEMPARK - A kicsiket napelemadó sújtja, és kizárták őket a kiemeltátvételből is, a nagyokat viszont közpénzből fejle
A Magyarországon legnagyobbnak számító, 32 milliárdos kaposvári napelemberuházása mellett akár tízszer nagyobb, mintegy egymilliárd euró további hazai energetikai befektetést helyezett kilátásba tegnap Pekingben Ruan Guang, a China National Machinery Import&Export vezérigazgatója, aki erről megállapodást írt alá Palkovics László innovációs és technológiai miniszterrel - közölte a szaktárca. A társaság térségi központját is itt hozná létre. Palkovics László Lu Yiminnel, a CMC anyavállalata, a China General Technology Group vezetőjével folytatott tárgyalásain hangsúlyozta: a beépített napelemek összméretét Magyarország öt éven belül a jelenlegi, mintegy 700 megawatt (MW) három-négyszeresére emelné. A két ország miniszterelnöke jelenlétében a tárcavezető He Lifenggel, a kínai Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság elnökével a Digitális Selyemút együttműködési megállapodáshoz kapcsolódó akciótervet is aláírt.
Szerző
Frissítve: 2019.04.25 22:12

Lassul, de kitart a hazai növekedés

Publikálás dátuma
2019.04.25 17:23
FOTÓ: NÉPSZAVA
A húzóerő a belső fogyasztás, de övőre már csak 2,7 százalékot várnak az elemzők.
Az első negyedévben még valószínűleg marad az 5 százalékos gazdasági növekedés, de azt követően lassuló pályára áll a magyar gazdaság – hangzott el a Raiffeisen Bank elemzőitől a csütörtöki sajtótájékoztatón. A szakértők a folyamatok alapján a korábban várt idei 3,4 százalékos GDP növekedés helyett 3,7 százalékos bővülésre számítanak. Az sem zárható ki, hogy akár a négy százalék közelében lesz a növekedési ráta 2019-ben – tette hozzá Török Zoltán a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Ennél jóval gyengébb növekedés jöhet 2020-ban, amikor az elemzők szerint bővülés 2,7 százalékra zsugorodhat a tavalyi 5 és az idei várhatóan 4 százalék körüli után. Ám idén az eurózóna valószínűsíthetően 1 százalék körüli növekedés miatt egyelőre van esély a felzárkózási pályán maradnia Magyarországnak. A növekedés motorja még mindig a belső fogyasztás lehet. Ezt a trendet erősíti a nem enyhülő munkaerőhiány, a nem csillapuló béremelési hullám. Ebben az évben a reálkereset növekedése még 10 százalék közelében marad. Ez ösztönzi a fogyasztást és a lakossági beruházásokat. Azért a lakossági fogyasztás lendülete is kissé mérséklődik, s a tavalyi éves 5 százalékról nagyjából 4 százalékra csökken. A Népszava kérdésre Török Zoltán elmondta, hogy a kormány, a munkaadók és munkavállalók között kötött megállapodás értelmében még jövőre is 8 százalékos minimálbér emelés lesz, de ezen felül a versenyszférában már a vállalkozásoknak kell eldöntenie, hogy mekkora bérfejlesztést bír el termelékenység, a hatékonyság, illetve a versenyképesség. Ezzel együtt a versenyszférában is nagyjából 8 százalékos bérnövekedésre lehet számítani. Bár szerény mértékben, de még idén is bővülhet a foglalkoztatás. Az elemzők úgy látják, a korábbi várakozásokkal ellentétben a lassuló nemzetközi piaci trendek miatt idén marad a laza költségvetési politika és továbbra sem hűti a kormányzat a gazdaságot. A növekedést fékezheti, hogy az évek óta szárnyaló építőipar húzóágazata, a jelentős részben uniós támogatással megvalósuló nagy állami beruházások visszaesnek, és ezt az ágazat nagyjából 15 százalékát kitevő lakásépítés kedvező folyamatai sem ellensúlyozhatják. Az infláció idén éves szinten 3,2, jövőre 2,6 százalék lehet. Idén áprilisban ugyan még a márciusi 3,7 százalékot is meghaladhatja a pénzromlás mértéke, elsősorban a kőolaj és az üzemanyag árak emelkedése miatt, ám a vezető elemző szerint a jelenlegi magas világpiaci árak nem tarthatók fenn sokáig. Így az infláció is mérséklődni fog, már csak a külső környezet, a lassuló világ és ezen belül az európai növekedési ütem miatt is. A legfontosabb piacunk, vagyis a német gazdaság is mérsékelten bővül, ezért a nettó export is csökkenhet, s ez már a folyó fizetési mérleget is deficitessé teheti - hangoztatták. A beruházások GDP-hez mért növekedése sem túl biztató. A korábbi 15-20 százalékos és még az idei, mintegy 10 százalék körüli növekedés, 2020-ban már 4 százalékos visszaesésbe mehet át. Ennek oka egyértelműen az uniós források elapadása. Nem nagy vigasz, hogy 2016-ban hasonló okból 12 százalékkal zuhant a beruházások aránya. A Raiffeisen elemzőinek várakozása szerint jövő héten a Moody’s hitelminősítő a Standard &Poor’s-hoz és a Fitch-hez hasonlóan felminősíti Magyarországot. Erre alapozva úgy vélték, 2019-ben az euró árfolyama a jelenlegi 322 forint helyett lehorgonyoz a 320 forintos szinten.