- Harmadfokú eljárásra nagyon szűk körben van lehetőség, csak akkor, ha a bűnösség kérdésében első fokon és másodfokon ellentétes döntés születik – mondta Bánáti János ügyvéd. A konkrét ügyben a Kúria szerint nem született ellentétes döntés, mert a másodfokú bíróság csak minősítési okok miatt rekesztett ki részeket a bűnösség megállapításakor, ez pedig nem elegendő ok a fellebbezésre.
A Pécsi Törvényszék 2014 márciusában mondta ki első fokon bűnösnek Wolf Gyulát, és 3 év 10 hónap börtönre ítélte. A másodfokon eljáró Pécsi Ítélőtábla tavaly decemberben megváltoztatta az ítéletet: költségvetési csalás, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés és hamis magánokirat felhasználása miatt elítélte, de az adócsalás vádja alól felmentette a vádlottat, a szabadságvesztését pedig 2 év 10 hónapra enyhítette.
Wolf Gyula római katolikus papként dolgozott. A pécsi püspök 1994-ben - püspöki titkári feladatainak megtartása mellett - az egyházmegye vagyonkezelőjének is kinevezte. Egy 2001-es kormányhatározat alapozta meg az egyházmegye által rendszeresen fizetett kistelepülési támogatásokat.
Az erre jogosult papoknak, szerzeteseknek, kánoni misszióval rendelkező világiaknak a plébániai pénztáron keresztül az egyes egyházmegyei hatóságok fizették ki a támogatást mint adómentes személyi juttatást, megbízási szerződés alapján. Wolf Gyula olyanoknak is fizetett - például a püspökség dolgozóinak -, akik erre nem voltak jogosultak, és ezzel tisztában is volt. Az ítélet szerint a volt vagyonkezelő több mint 55 millió forint vagyoni hátrányt okozott az egyházmegyének.