per;Klubrádió;médiatanács;NMHH;kárigény;

2015-04-24 03:01:00

Perben áll a Klubrádió

Még a Legfőbb Ügyészség "jogi véleményét” is kérte a Klubrádió által indított kártérítési perben a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának jogi képviselete annak igazolásául, hogy szerintük mennyire bonyolult jogi helyzetek álltak elő a 95,3-as és a 92,9-es frekvenciák pályáztatása kapcsán. A rádió 1,3 milliárd forintra perli a médiatanácsot a már jogerős ítélettel is bizonyítottan elszenvedett jogsértések miatt.

Ki gondolja, hogy a piaci szereplők politikai alapon szelektálnának a hirdetéseikkel? – ezekhez hasonló kérdéseket feszegetett a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának jogi képviselője a tegnap indult kártérítési perben, amelyet a Klubrádió indított az utóbbi években elszenvedett jogsértések miatt a tanács ellen. A rádió 1,3 milliárd forint megítélését kéri a Fővárosi Törvényszéktől, mivel a Médiatanács éveken át annak ellenére nem kötött szerződést velük, hogy a Klubrádió 2010 áprilisában már elnyerte el az ORTT pályázatán a fővárosi, ingyenes 92,9-es frekvenciát, ám nyolc hónap múlva a jogutód Médiatanács eredménytelennek nyilvánította és lezárta a kiírást, mondván, a rádió már üzemel Budapesten a 95,3-as hullámhosszon. Hiába jelezte a Klub a pályázatában is, hogy a közösségi frekvencia elnyerésekor lemondanak a 95,3-ról – innentől olyan persorozat vette kezdetét, amely csak 2013 áprilisában zárult le jogerősen, a Klub rádió javára, a Fővárosi Ítélőtábla végleg neki adta a 92,9-et, és 7+5 évre aláírták velük a szerződést. (Szemléltetésként: 2012 végén már hat bírósági ítélet szólt arról, hogy a Médiatanács jogsértő módon járt el a Klubrádió pályázataival kapcsolatban, például azzal, hogy alá nem írt üres oldalakat kerestek rajtuk.) Ez az időszak a rádió szerint olyan egzisztenciális bizonytalanságot okozott, melyben egyrészt elfordultak tőlük a hirdetők a 60 napos ciklusokra hosszabbított ideiglenes engedélyek folytán, ez bevételkieséssel is járt, másrészt a vita ideje alatt befizettek 130 milliónyi médiaszolgáltatási-frekvenciahasználati díjat. Most ezt az összeget is kérik, és 30 milliót azokért a médiahatósági nyilatkozatokért is, amelyek 2011-12-ben a rádió szerint nem éppen a méltatásukról szóltak.

Most azonban Trinn Gábor, a Médiatanács jogi képviselője úgy érvelt, hogy szerintük a 92,9-es frekvencia „üzleti tartalma sokkal jobb volt”, több embert értek el, így nem érte kár a rádiót, főleg, hogy folyamatosan sugározhattak - igaz, hogy csak ideiglenes engedélyekkel. Itt fogalmazta meg Trinn azt, fura dolog abban hinni, hogy a hirdetők politikai alapon választanák ki ügyfeleiket; erre mondta a Klubrádiót képviselő Bárándy Péter, hogy valójában a Közgép vagy az ESMA életét is a politika befolyásolta, ami igenis „nagyon komolyan csapódik le a piaci szereplőkön”.

Ráadásul a Médiatanács jogi képviselője arra is hivatkozott, hogy a hallgatói adományok évente a 200 millió forintot is meghaladták, és kérte, hogy a törvényszék ezt vonja le a rádió követeléséből - ám mint Bárándy reagált, az adományok célja "ajándékozás" volt, és még ma is sokan adományoznak annak ellenére, hogy „jogszerűen” már rendeződött a rádió helyzete.

A Médiatanács ellenkeresete összességében arra hivatkozott, 2013-ban már "reparálódott" a Klubrádió kárigénye. Ezt alátámasztandó, mint kiderült, érthetetlen módon a polgári perben még a Legfőbb Ügyészség "jogi véleményét" is kérték, és csatolták a keresethez - amiatt, hogy szemléltessék, milyen bonyolult jogi helyzetek adódtak a pályáztatás során. Bár maga Trinn is elismerte, ez a vélemény biztosan nem lesz "perdöntő"; azt a jogi képviselő egyébként elismerte, hogy az NMHH annak idején tévesen állapított meg bizonyos formai követelményeket, de szerintük ez még nem adhat jogalapot a Klubrádiónak a kárigényhez. A per június 18-án folytatódik.