Közös európai felelősség

Az Európai Unió állam-, illetve kormányfőinek tegnapi rendkívüli csúcstalálkozójának célja a Földközi-tengeren kialakult migrációs válság kezelése volt. Donald Tusk előzetesen jelezte, nem egyes országok, hanem egész Európa közös problémája a menekültkérdés. Orbán Viktor ezúttal is másképp gondolta.

Közép-európai idő szerint délután négy órakor, egy perces néma főhajtással kezdődött a vasárnapi földközi-tengeri tragédia nyomán összehívott brüsszeli rendkívüli csúcstalálkozó. A tanácskozás kezdeményezője, Donald Tusk az Európai Tanács elnöke előre jelezte, senkinek nincsenek illúziói a tekintetben, hogy a problémát egyetlen találkozón meg tudnák oldani, de hangsúlyozta, hogy a tagállamok vezetőinek az azonnal meghozható intézkedésekről meg kellene állapodniuk.

Tusk aláhúzta, hogy bár a Földközi-tengeren kialakult migrációs válság oka nem Európa, hanem az érintett térségben kialakult instabilitás, háború és a szegénység, az ártatlan emberi életek megmentése a legfontosabb. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy az embercsempészet ellen fel kell lépni.

A nemzetközi hírügynökségek előzetes információi szerint ugyanis a tagországok vezetői között komoly nézetkülönbségek vannak a tekintetben, hogy a menekültek életének megmentésére vagy arra kell koncentrálni, hogy megakadályozzák Európába jutásukat. Tusk talán épp ezért azt is kiemelte: „Közös európai problémáról van szó, nem pedig egyes déli államokéról. Közös felelősségünk hogy megtaláljuk a megoldást, a mai csúcstól azt kérem, hogy minden energiánkat mozgósítsuk ennek érdekében”.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök nem találta annyira közösnek ezt a problémát, a csúcs előtt bejelentette, ő amellett fog érvelni, hogy a tagállamok kapjanak minél inkább szabad kezet a saját problémáik megoldásához. "Ha pedig felmerülnek közös problémák, mint itt, akkor Magyarország készen áll, hogy együttműködjön"- fogalmazott.

Lapzártánkkor a brüsszeli tanácskozás még tartott, de a hírügynökségek arról írtak, hogy a Tanács által előterjesztett közös nyilatkozat a minimum célokat tartalmazni fogja: a Triton és Poseidon menekültmentő és határőrizeti programok büdzséjének megduplázását, uniós misszió létrehozását az embercsempészet megállítására, támogatásnyújtást az afrikai országok határellenőrzésének erősítéséhez, migrációs szakemberek küldését a kibocsátó államokba, a menekültstátusra nem jogosultak hazaküldési procedúrájának felgyorsítását.

A nyilatkozattervezet kitért a tagállamok közötti szolidaritásra és egy próbaprogramot helyezett kilátásba, amelynek keretében 5000 védelemre, menedékre jogosultat fogadna be az EU, és növelné a frontvonalban lévő tagállamoknak – elsősorban Olaszországról és Görögországról van szó - nyújtott rendkívüli támogatást s ugyanakkor a menedékkérők tagállamok közötti elosztásának módozatait is megfontolják.

Az ENSZ és a Nemzetközi Migrációs Szervezet közös közleményben fordult a brüsszeli csúcs résztvevőihez. A Genfben kiadott dokumentum azt szorgalmazta, hogy Európa hozzon létre sürgősen egy hatékony mentőmissziót és fogadjon be az eddiginél lényegesen több menekültet. A közlemény elégtelennek nevezte a tragédia után, hétfőn az EU által bemutatott tíz pontos akciótervet, amely a rendkívüli csúcs tárgyalási alapját is képezte.

Az EU válaszának messzebb kell mennie a mai minimalista megközelítésnél, amely arra összpontosít, hogy megakadályozza a bevándorlók és menekültek érkezését a partjaira. "A megnövelt finanszírozás nem pótolja a tavaly beszüntetett olasz missziót, amelynek azért vetettek véget, mert más uniós országok elzárkóztak attól, hogy fizessenek érte", áll a közleményben. A két szervezet a Mare Nostrummal összemérhető kapacitású mentőprogramot sürgetett, amire vélhetően semmi esély sincs.

Gyásszertartás az áldozatok emlékére

Máltán rendeztek tegnap gyásszertartást az április 19-én a földközi-tengeri hullámsírba veszett több mint nyolcszáz áldozat emlékére. Ám mindössze 24 holttest feküdt koporsókban a kegyeleti szertartáson, a máltai központi kórháza előtt, hiszen a többi áldozat holtestét mindmáig nem találták meg.

A 45 perces ökuménikus gyászmisét Mario Grech, Málta második legnagyobb szigetének, Gozónak a római-katolikus püspöke Mohammed El Szadi imámmal közösen végezte. „nem ismerjük a nevüket, nem ismerjük az életüket, csupán annyit tudunk, hogy elkeserítő helyzetükből próbáltak kiszabadulni a szabadság és egy jobb élet reményében.

Gyászoljuk az áldozatokat tekintet nélkül hitvallásunkra, nemzeti hovatartozásunkra, bőrszínünkre, mert tudjuk, hogy embertársaink voltak" – mondta a püspök. Az egyházi vezetők ugyanakkor azért is imádkoztak, hogy a brüsszeli rendkívüli uniós csúcsra összegyűlt európai vezetők megtalálják a megfelelő megoldásokat.

A máltai hivatalosságok mellett jelen volt Dimitrisz Avramopulosz uniós bevándorlási ügyekért is felelős belügyi főbiztos, Angelion Alfano olasz belügyminiszter valamint Theano Fotio görög szolidaritási miniszter. Olaszország és Görögország a tengeren menekülő észak-afrikaiak elsődleges célpontja. A gyászoló tömeg túlnyomó többsége Málta afrikai közösségéből állt, keresztényekből és muzulmánokból egyaránt.