Közép-európai idő szerint délután négy órakor, egy perces néma főhajtással kezdődött a vasárnapi földközi-tengeri tragédia nyomán összehívott brüsszeli rendkívüli csúcstalálkozó. A tanácskozás kezdeményezője, Donald Tusk az Európai Tanács elnöke előre jelezte, senkinek nincsenek illúziói a tekintetben, hogy a problémát egyetlen találkozón meg tudnák oldani, de hangsúlyozta, hogy a tagállamok vezetőinek az azonnal meghozható intézkedésekről meg kellene állapodniuk.
Tusk aláhúzta, hogy bár a Földközi-tengeren kialakult migrációs válság oka nem Európa, hanem az érintett térségben kialakult instabilitás, háború és a szegénység, az ártatlan emberi életek megmentése a legfontosabb. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy az embercsempészet ellen fel kell lépni.
A nemzetközi hírügynökségek előzetes információi szerint ugyanis a tagországok vezetői között komoly nézetkülönbségek vannak a tekintetben, hogy a menekültek életének megmentésére vagy arra kell koncentrálni, hogy megakadályozzák Európába jutásukat. Tusk talán épp ezért azt is kiemelte: „Közös európai problémáról van szó, nem pedig egyes déli államokéról. Közös felelősségünk hogy megtaláljuk a megoldást, a mai csúcstól azt kérem, hogy minden energiánkat mozgósítsuk ennek érdekében”.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök nem találta annyira közösnek ezt a problémát, a csúcs előtt bejelentette, ő amellett fog érvelni, hogy a tagállamok kapjanak minél inkább szabad kezet a saját problémáik megoldásához. "Ha pedig felmerülnek közös problémák, mint itt, akkor Magyarország készen áll, hogy együttműködjön"- fogalmazott.
Lapzártánkkor a brüsszeli tanácskozás még tartott, de a hírügynökségek arról írtak, hogy a Tanács által előterjesztett közös nyilatkozat a minimum célokat tartalmazni fogja: a Triton és Poseidon menekültmentő és határőrizeti programok büdzséjének megduplázását, uniós misszió létrehozását az embercsempészet megállítására, támogatásnyújtást az afrikai országok határellenőrzésének erősítéséhez, migrációs szakemberek küldését a kibocsátó államokba, a menekültstátusra nem jogosultak hazaküldési procedúrájának felgyorsítását.
A nyilatkozattervezet kitért a tagállamok közötti szolidaritásra és egy próbaprogramot helyezett kilátásba, amelynek keretében 5000 védelemre, menedékre jogosultat fogadna be az EU, és növelné a frontvonalban lévő tagállamoknak – elsősorban Olaszországról és Görögországról van szó - nyújtott rendkívüli támogatást s ugyanakkor a menedékkérők tagállamok közötti elosztásának módozatait is megfontolják.
Az ENSZ és a Nemzetközi Migrációs Szervezet közös közleményben fordult a brüsszeli csúcs résztvevőihez. A Genfben kiadott dokumentum azt szorgalmazta, hogy Európa hozzon létre sürgősen egy hatékony mentőmissziót és fogadjon be az eddiginél lényegesen több menekültet. A közlemény elégtelennek nevezte a tragédia után, hétfőn az EU által bemutatott tíz pontos akciótervet, amely a rendkívüli csúcs tárgyalási alapját is képezte.
Az EU válaszának messzebb kell mennie a mai minimalista megközelítésnél, amely arra összpontosít, hogy megakadályozza a bevándorlók és menekültek érkezését a partjaira. "A megnövelt finanszírozás nem pótolja a tavaly beszüntetett olasz missziót, amelynek azért vetettek véget, mert más uniós országok elzárkóztak attól, hogy fizessenek érte", áll a közleményben. A két szervezet a Mare Nostrummal összemérhető kapacitású mentőprogramot sürgetett, amire vélhetően semmi esély sincs.
