Jogerős: 2,5 év börtönt kapott Hunvald György

Publikálás dátuma
2015.04.24. 14:48
MTI Fotó: Kelemen Zoltán
Jogerősen két és fél év börtönbüntetéssel sújtotta pénteken a Szegedi Ítélőtábla Hunvald Györgyöt, a főváros VII. kerületének korábbi szocialista polgármesterét az önkormányzat nevében kötött valótlan tartalmú szaktanácsadói szerződések miatt.

A táblabíróság hűtlen kezelés bűntettében és magánokirat-hamisítás vétségében mondta ki bűnösnek a politikust, aki nem vett részt a tárgyaláson. Az ítélőtábla mintegy 34 millió forint kártérítés megfizetésére is kötelezte a vádlottat. Az elmúlt években több eljárás is folyt a számos bűncselekménnyel - köztük vesztegetéssel, hivatali visszaéléssel, csalással és hűtlen kezeléssel - is megvádolt Hunvald Györggyel szemben, aki 1998-tól Budapest VII. kerületének alpolgármestere, 2002-től pedig polgármestere volt.

A szocialista politikus ellen indult egyik ügyben a Fővárosi Törvényszék hozott - másfél év börtönbüntetést kiszabó - elmarasztaló ítéletet. Ezt másodfokon a Szegedi Ítélőtábla bírálta el, és egyes cselekményekben az elsőfokú ítélethez képest a bűnösség kérdésében eltérő döntést hozott. Az úgy ezért harmadfokon a Kúria elé került, amely öt, hűtlen kezeléssel kapcsolatos vádpontot elkülönített, a rájuk vonatkozó másodfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és a Szegedi Ítélőtáblát új eljárásra kötelezte. A többi cselekményt a Kúria elbírálta, és Hunvald Györgyre egy év szabadságvesztést szabott ki.

A hatályon kívül helyezés azért történt, mert időközben a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (PKKB) szintén hűtlen kezelés miatt folyt eljárás, azt - a vád szerint - ugyanazon önkormányzattal szemben, azonos időszakban követte el Hunvald György. A Szegedi Ítélőtábla egyesíthette volna a hűtlen kezeléssel kapcsolatos ügyeket, de ezt a táblabíróság nem tartotta célszerűnek. Időközben a PKKB-n indult ügyben jogerős felmentő ítélet született.

A Szegedi Ítélőtábla által pénteken másodfokon tárgyalt vádpontok szerint négyen az önkormányzattal kötött szaktanácsadói szerződések alapján - a polgármester tudtával - úgy kaptak havi juttatást, hogy ezért nem végeztek érdemi munkát. Az ötödik vádpont szerint pedig az önkormányzat úgy fizette ki Szabó Zoltán mobiltelefonjának számláit, hogy erre az akkor a kerület országgyűlési képviselőjeként dolgozó politikus nem volt jogosult.

Hunvald György az eljárás során ártatlannak vallotta magát. A táblabíróság szerint azonban az első fokú bíróság a terhelő bizonyítékok - vádlott-társak, tanúk vallomásai és telefonlehallgatások - alapján helyesen állapította meg bűnösségét. Hegedűs István tanácsvezető bíró az ítélet indoklása során kifejtette, azokra, akik a köz bizalmával visszaélve közpénzre követnek el bűncselekményt, a törvény szigorával kell lesújtani. A táblabíróság ezért látta indokoltnak az első fokon kiszabott ítélet súlyosítását.

Fülöp Tamás, Hunvald György védője a tárgyalás után újságírókkal azt közölte, hogy a mostani büntetést és a korábban a Kúria által - hivatali visszaélés miatt - kiszabott egyéves szabadságvesztést összbüntetésbe kell foglalni. Ennek szabályai alapján az egykori erzsébetvárosi polgármesternek nem kell börtönbe vonulnia, mert a büntetést előzetes letartóztatásban kitöltötte. Az ügyvéd kifejtette, álláspontja szerint a táblabíróságnak - a Kúria egy 2009-es jogegységi döntésének megfelelően - meg kellett volna szüntetnie az eljárást, ezért az ítélettel szemben valószínűleg felülvizsgálatot kérnek.

Szerző
Témák
Hunvald György

Brüsszelhez fordulnak oktatásügyben

A Demokratikus Koalíció állásfoglalást kér az Európai Bizottságtól, mert úgy látja, hogy a kormány felsőoktatás átalakítására vonatkozó elképzelési több ponton is szembe mennek az Európai Uniót jellemző értékekkel - közölte Niedermüller Péter EP-képviselő pénteken.

Úgy értékelte, a felsőoktatás helyzete 2010-el kezdődően drámaian romlott, a kormányzat megpróbálja a lehető legszigorúbb állami, kormányzati kontroll alá vonni a felsőoktatást. A kancellárok kinevezése után létre akarják hozni a konzisztórium elnevezésű intézményt, amelyik teljhatalmat kapna - mondta, hozzátéve: a rektornak nem lenne vétójoga a konzisztórium döntéseivel szemben, míg a testület mindenben dönthet. Niedermüller Péter szerint ezen az újabb testületen keresztül a kormány lényegében megszünteti a egyetemi autonómiát.

A DK úgy látja: arról sem a kormányzatnak, hanem az egyetemek vezetőinek kell dönteniük, hogy mely szakot tartják meg és melyeket szüntetik meg - folytatta. Niedermüller Péter közölte, a kormány felsőoktatási elképzelései miatt az Európai Bizottsághoz fordul. Hozzátette, tudják, hogy az oktatás tagállami hatáskörben van, de meg szeretnék kérdezni az oktatásért felelős biztost, hogy szerinte mennyiben egyeztethetőek össze a kormányzati elképzelések az EU oktatás- és foglalkoztatáspolitikájával.

Szerző
Témák
felsőoktatás DK

Emmi: folytatódik a roma szakkollégiumi program

Folytatódik és a jövőben bővülni is fog a roma szakkollégiumi program -  mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára pénteken Nyíregyházán.

Langerné Victor Katalin az Evangélikus Roma Szakkollégium 200 millió forint összegű európai uniós támogatással megvalósult képzési projektjének záró konferenciáján arra emlékeztetett, hogy a program a kormány és több egyház közötti 2011-es megállapodás alapján indult. Akkor négy szakkollégium jött létre, s jelenleg már hét ilyen, a világon is egyedülállónak számító intézmény működik az országban - tette hozzá.

Szerző
Témák
Emmi kisebbség