A Jobbikos parazsat fújja Orbán

Rendészeti, katonai intézkedésekkel akarná megvédeni Orbán Viktor Európa határait a migránsoktól. A menekültkérdést a rendkívüli uniós csúcs után ismét arra a használja fel a kormányfő, hogy az idegenellenességet felszítva próbálja egybeterelni oszladozó szavazói táborát. Európának nincs szüksége bevándorlókra, ismételte meg az év elejéről "itt ragadt" mondandóját szokásos pénteki rádióinterjújában.

A Fidesz elővette "jobbikos nyelvét

Több ezer ember halála kellett ahhoz, hogy az Európai Unió (EU) végre ráébredjen: valamint sürgősen tenni kell a menekültek helyzetének rendezéséért, az egyre nagyobb méreteket öltő embercsempészet visszaszorításáért. Igaz, az EU szemét csak a legutóbbi katasztrófa nyitotta fel: múlt vasárnap egy több száz menekültet szállító hajó borult föl a Földközi-tengeren, mintegy 900 ember vízbe fúlt. A térségben több népszerű csempészútvonal létezik,melyeken túlterhelt, borzalmas állapotban lévő hajókkal próbálják Európába eljuttatni a háborús borzalmak elől menekülő szerencsétleneket, a katasztrófák pedig sokszor elkerülhetetlenek: tavaly összesen 3400 ember fulladt a vízbe - ötször annyian, mint egy évvel korábban. Az áldozatok száma idén várhatóan tovább fog növekedni, a legutóbbi adatok szerint csak áprilisig mintegy 1700 migráns vesztette életét a tengeren.

Az Unió csütörtökön a menekültügy témájában tartott brüsszeli csúcstalálkozón arról döntött, megháromszorozza azt a pénzt, amit eddig a menekültek tengeri mentésére költöttek a Trinton-művelet keretein belül - így ezentúl mintegy 9 millió euróval lehet számolni havonta. Ezen felül a tagországok hajókat, repülőképeget és szakembereket is felajánlottak. Hangsúlyozták: kiemelt cél az emberkereskedelem megfékezése. Bár az EU jobban megnyitotta a pénzcsapot, kérdés, vajon a határozottabb fellépés pontot tehet-e a menekültügy végére? Az emberi jogi szervezetek szerint aligha. - Az EU-csúcs előtt bizakodtunk, ám most sajnos azt kell mondanunk, hogy az unió csupán látszatintézkedésekkel próbál enyhíteni a helyzeten, az EU-nak továbbra is fontosabb a határok védelme, mint az emberi életek megmentése - mondta a Népszavának Jeney Orsolya. Az Amnesty International (AI) Magyarország igazgatója szerint pusztán az embercsempészet visszaszorításától nem lehet azt várni, hogy a hazájukból menekülni kényszerülő emberek majd otthon maradnak. Az AI álláspontja szerint ráadásul hiába a több pénz és felszerelés, ha nem terjesztik ki a Triton műveleti területén a Földközi-tenger azon területeire is, ahol a legtöbb szerencsétlenség történik, nem érnek sokat a mostani erőfeszítések sem.

A brüsszeli EU-csúcson Orbán Viktor is megjelent. A miniszterelnök továbbra is megfékezhetetlen menekültáradattal riogat, s a választópolgároktól vár felhatalmazást arra, hogy a kormány a legalapvetőbb uniós emberi jogi alapelvekkel és szabályokkal is szembemenve "kezelhesse" a helyzetet. A jogvédők szerint a tervezett nemzeti konzultáció kérdései azt a látszatot keltik, mintha a menedékkérők bűnözők lennének.

- Amiről a miniszterelnök beszél, az egy felelős európai állam vezetőjétől teljességgel elfogadhatatlan - mondta lapunknak Gyulai Gábor. A Magyar Helsinki Bizottság programvezetője szerint most, hogy a "menekülttéma" újra előtérbe került, a január-februárban tapasztaltaknál is brutálisabb szinten folyik a félrevezető és az alapvető fogalmakat is gyakran összekeverő kormányzati kommunikáció. Leegyszerűsítve elmondhatjuk: továbbra sincs fogalmuk arról, miről beszélnek, ráadásul a kormány abból sem tanult, hogy a "menekültkártya" kijátszása nem állítja meg folyamatos népszerűségcsökkenésüket. A miniszterelnök rémképeit pedig a tények sem igazolják. Gyulai hangsúlyozta, hogy bár a menedékkérők száma valóban magas, az országba érkező menedékkérők 90 százaléka továbbra sem várja meg a menekültügyi eljárás végét, hanem egy-két napon belül továbbutazik nyugatra. 2014-ben mintegy 43 ezer kérelem érkezett, közülük 530-an kaptak lehetőséget arra, hogy Magyarországon maradjanak. Bármit is állít a kormány, tömeges visszatoloncolásokra sem kell számítanunk.

A jogvédő szervezetek egyetértenek abban, hogy egy költséges és értelmetlen nemzeti konzultáció helyett szakmai párbeszédre, józan mérlegelésre lenne szükség. A Helsinki Bizottság februárban nyílt szakmai vitára hívta a kormányt - választ azóta sem kaptak. Világosan látszik: a kormány alaptalan feltételezésekből, utcai mendemondákból kiindulva akarja kezelni a helyzetet, miközben az uniós irányelveket is semmibe veszik. A Fidesz közleményben jelezte: ha kell, az európainál jóval szigorúbb bevándorlási szabályokat alkotnának. Az Együtt szerint a Fidesz és a kormány úgy próbálja megállítani népszerűségvesztését, hogy "jobbikos nyelven beszél a választókhoz, ezzel azonban a nemzeti érdekkel ellentétesen cselekszik, mintha jobbikos volna". A Magyar Liberális Párt szintén közleményben írta: a nemzeti konzultáció tervét demagógnak és szükségtelennek tartják, valamint nem lepődnek meg azon, hogy "Orbán Viktor éppen akkor kezd ismét a bevándorlókkal foglalkozni, amikor pártja mélyrepülésben van".