A vasárnap nagy vesztesei

Publikálás dátuma
2015.04.26. 19:05
Illusztráció/Thinkstock
Májustól a világörökségi területeken is be kell majd zárniuk vasárnaponként a 200 négyzetméter alapterületnél nagyobb kiskereskedelmi üzleteknek. Egyebek mellett erről is szavaznak holnap az Országgyűlésben. A meglepetésként érte a kisvállalkozásokat, hogy a hétvégén csak "papírral" rendelkezők állhatnak a pult mögé. A VOSZ ismét kérdezne a vasárnapi zárva tartásról.

Zárva lesznek május elejétől a 200 négyzetméternél nagyobb alapterületű üzletek a világörökségi területeken és a puffer zónáikban is, ha a parlamenti többség megszavazza holnap a vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény módosításait. A jogszabály eredetileg felmentést ezeknek a boltoknak, de a kormány végül tovább szigorított a szövegen. A keddi szavazással lehetőséget kapnak a kiskereskedelmi boltok, hogy az eddigi 6 óra helyett már fél öttől kiszolgálják a vevőket. A korábbi elképzelések szerint a metrómegállókban levő boltok is bekerültek volna a kivételek, tehát a vasárnap korlátozás nélkül nyitva tartó üzletek közé, ám nem tudni miért, ez már nem szerepel a zárószavazáshoz beterjesztett változatban.

Az örökségvédelmi területek boltjainak vasárnapi bezáratását éppen a nyári szezon kezdetére időzíti a kormánytöbbség. Holott az ezen a körön kívüli, ám a turisták által ugyancsak sűrűn látogatott helyek éppen a nyári időszakra kérnének felmentést a szigor alól. E nélkül például a Balatonra ellátogató vendégsereg - tavaly több mint 1 millióan voltak -, idén a főszezonban vasárnap már csak legföljebb a kisboltokat rohamozhatják meg. A szakemberek idejekorán figyelmeztették a törvényhozókat, hogy nem kívánatos retró érzés lehet úrrá a vendégeken, akik átélhetik, milyen volt a '70-es évek Balatonja a hosszú, kígyózó sorokkal. Természetesen ugyanez várható a Velencei-, a Fertő-, vagy a Tisza-tónál és a többi népszerű üdülőhelyen is. Az érintett települések vezetői azt remélik, a szezon első hónapja után talán módosít a kormány a tesztüzemmódon, ahogy tette például az útdíj esetében.

Balassa Balázs, szigligeti polgármester, a Balatoni Szövetség (BSZ) elnöke a Népszavának elmondta, a 78 települést tömörítő szervezet levélben kérte a gazdasági tárca vezetőjét, Varga Mihályt, hogy legalább május 1-jétől szeptember 30-ig kaphassanak felmentést a vasárnapi zárva tartás alól. Hivatalos választ eddig nem kaptak. A BSZ elnöke elmondta, nem a multik, hanem a kormányzat által kedvezményezettnek mondott kisvállalkozók keresik egyre nagyobb számban a szövetséget. Ugyanis sokan közülük hiába tarthatnának nyitva a hét utolsó napján, mégsem tehetik meg, mert egy jogszabály előírja, hogy a boltban csak megfelelő szakképesítéssel rendelkező személy szolgálhatja ki a vevőket. Márpedig a 200 négyzetméteres korlátba még beleférő üzletben legalább 3-4 családtagnak kellene vasárnaponként a pult mögé állnia. Nagyon ritka az a család, amelyiknek ennyi kereskedelmi szakképesítéssel rendelkező családtagja van - jegyezte meg a BSZ elnöke. Balassa szerint az érintett kisvállalkozások kaphatnának legalább egy év haladékot.

A jelenlegi jogszabály szerint elegendő, ha az üzletben legalább egy személynek van megfelelő szakképzettsége, de mindenképpen érdemes lenne ezt tisztázni, mert nagy a zavar ebben a kérdésben - mondta lapunknak Antalffy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Szövetségének (KISOSZ) elnöke. A szövetség évtizedek óta szervez kereskedelmi bolti és boltvezetői tanfolyamokat. A képzés ára 60-70 ezer forint. Ez persze nem vigasz azoknak a kisvállalkozóknak, akiknek több kis üzletük van, s korábban alkalmazottakkal oldották meg a hétvégi nyitva tartást.

A nemzeti konzultáció 13. kérdése
A VOSZ és a Liga egy pluszkérdéssel egészítené ki a bevándorlásról szóló nemzeti konzultáció 12 kérdését - közölte a két érdekképviselet szombaton. Az javasolják, hogy a nyolcmillió példányban kiküldendő konzultációs íven 13. pontként szerepeljen a következő kérdés: "Egyetért-e Ön azzal, hogy ne korlátozzák a bolti kiskereskedelmi egységek vasárnapi nyitva tartását?" Az érdekképviseletek álláspontja szerint a csaknem egymilliárd forintba kerülő nemzeti konzultáció általuk javasolt kiegészítésével hitelt érdemlően megismerhető a bolti kiskereskedelmi egységek vasárnapi zárva tartásával kapcsolatos lakossági vélemény.

Balassa a visszajelzések alapján úgy vélte, a Balaton térségében az idei szezon nagy kockázatokat rejt, ha nem kapnak mentességet az alól, hogy alkalmazott nem állhat vasárnap a pult mögé. Már érkeznek hírek arról is, hogy a vasárnap kiesése miatt jó néhány kereskedő létszámleépítésen gondolkodik.

A vasárnap is nyitva tartó kisebb boltok ugyan valamit nyertek a vasárnapi zárva tartással, de a nagyobb üzletekben egyre nagyobb a tumultus szombaton. A jogszabály egyértelmű vesztesei viszont a több kis éjjel-nappal nyitva tartó üzletek tulajdonosai, hiszen csak akkor nyithatnak ki munkaszüneti napokon és vasárnap, ha a tulajdonos és a segítő családtag áll a pult mögött. Sok kereskedő emiatt úgy döntött, hét végén éjjel nem tart nyitva - jegyezte meg lapunknak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. Némi pótlást jelenthet, ha elfogadja az Országgyűlés a boltok korábbi, fél 5-ös nyitásáról szóló módosítást. A korán munkába indulók így növelhetik a forgalmat.

Vámos szerint a legnagyobbat a bevásárlóközpontok bukták a vasárnapi zárva tartással. Korábban úgy tűnt, hogy azok a plázák, amelyekben mozi is található, megúszhatják a drámai forgalomcsökkenést. Nem úszták meg. A vásárlók fejében a pláza, mint vasárnapi vásárlási hely, megszűnt, helyét a zárva tartás vette át. Ma már célzottan mennek a látogatók a bevásárlóközpontokba: moziba, egy kávézóba. A plázák kis boltjai a hömpölygő tömegből éltek. Mivel a vasárnap vásárlók eltűntek, számukra sem marad más, mint a zárva tartás és sokaknak az átkozódás.

Szerző

Április 30-ig küldhetik ki a bankok a tájékoztató leveleket

Publikálás dátuma
2015.04.26. 13:03
Illusztráció/Népszava
A pénzügyi intézmények április 30-ig, vagyis jövő hét csütörtökig küldhetik ki devizahiteles ügyfeleiknek az elszámolási és forintosítási tájékoztatókat, a küldemények több mint felét, 1 millió 130 ezer levelet az utolsó héten adják postára a bankok.

Április 24-ig 870 ezer, a fogyasztói kölcsönszerződések elszámolását tartalmazó értesítés érkezett be a Magyar Postához, ami a pénzintézetek által előrejelzett 2 millió küldemény csaknem 45 százaléka - közölte a posta a héten az MTI-vel. Kiemelték azt is, hogy az április 30-án feladott küldeményeket, tekintettel a hosszú hétvégére, május 4-től kézbesítik. 

Ha valaki vitatja az elszámolást, a kézbesítéstől számított 30 napon belül panaszt tehet a pénzügyi intézménynél, amely a panasz beérkezését követő 60 napon belül köteles válaszolni. A panasz elutasítása esetén az ügyfél 30 napon belül a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti. A devizaalapú szerződések esetében március 1. és április 30. között kapják vagy kapták meg a hitelesek az elszámolást, kivéve, ha bankjuk peres eljárása 2015. március 1. után fejeződik be, mert akkor a per befejezését követő 60. napig. A jelzálogalapú devizahitelesek az elszámolás és a forintosítás részleteiről, míg a nem jelzálogalapú hitelek felvevői az elszámolásról kapnak tájékoztatást.

A fogyasztók az elszámolás során visszakapják a futamidő alatt tőlük tisztességtelenül elvont kamatokat, költségeket, illetve a devizaalapú hitelesek a tisztességtelen árfolyamrés összegét. A pénzügyi intézmények levélben közlik ügyfeleikkel a levonás nyomán fennmaradó kölcsöntartozás és a jövőben fizetendő törlesztőrészletek összegét is. A megszűnt kölcsönszerződések esetében a fogyasztó bankszámlán vagy pénztári kifizetéssel kézhez kapja az elszámolás alapján neki járó összeget, ha a szerződés megszűnésekor nem volt fennálló, lejárt tartozása. Az elszámolás alapján visszajáró összegeket az elszámolás megküldésétől számított 15 munkanapon belül kell a pénzügyi intézménynek jóváírnia vagy - a már megszűnt fogyasztói szerződéseknél - átutalnia, kifizetnie.

Azok az ügyfelek, akik korábban éltek a kedvezményes végtörlesztés lehetőségével, márciusban kérhették, hogy részükre a hitelező elszámolást készítsen. A végtörlesztett fogyasztóknak 2015. november 30-ig kell megküldeni az igényelt elszámolást. 

Az OTP Bank március közepi közlése szerint első hullámban mintegy 100 milliárd forintos nagyságrendben végezte el a devizahitelekkel kapcsolatos jóváírásokat. Kovács Antal, a bank vezérigazgató-helyettese az MTI-nek akkor azt mondta: a jóváírás hatására azon ügyfeleknek átlagosan negyedével csökkenhet a törlesztőrészlete, akiknek az elszámolás után is fennmarad a hitelük, és nincs hátralékuk.

Az Erste Bank az elszámolás és a forintosítás keretében több mint 400 ezer érintett kölcsön- és lízingszerződéshez kapcsolódóan mintegy 50 féle értesítőlevelet küld ki ügyfeleinek. A bank március 26-án közölte: az érintett 227 ezer ügylet mindegyikét elszámolta.

Az UniCredit bank a pénzügyi elszámolás eredményeként több mint 26 milliárd forintot számolt el ügyfelei javára március 29-ig: az élő és korábban már megszűnt hitelekre elszámolt összeg mintegy 80 százaléka az ügyfelek fennálló hiteléhez kapcsolódó tartozásait csökkentette, közel 20 százalékát pedig bankszámlán történő jóváírásként vagy pénztári kifizetésként kapják vissza az érintettek.

A Raiffeisen Banknál az elszámolás 168 ezer devizahitel-szerződést, a forintosítás közel 30 ezer hitelszerződést érint. A forintosítás márciusban megtörtént, és a bank március végi közlése szerint 4 ezer ügyféllel már elszámoltak.

A K&H Bank március második felében a lízinges ügyfelekkel kezdte meg az elszámoló levelek kiküldését, a bank összesen körülbelül 200 000 levelet küld el.

A CIB Csoport 200 000 levelet küld ki, melyből 71 000 CIB Bankos, közel 300 ingatlanlízinges, és közel 129 000 lízinges. A bankcsoport elszámolással érintett társaságai (CIB Bank, CIB Lízing, CIB Ingatlanlízing) mind az élő, mind a lezárt kölcsönszerződések esetében teljesítették az elszámolást - közölte a bank április 17-én az MTI érdeklődésére. A CIB Bank esetében az élő és a lezárt hitelekre elszámolt összeg 24,7 milliárd forintot tesz ki.

A Budapest Bank április elején annyit közölt, hogy egy átlagos jelzáloghiteles ügyfél 1,45 millió forintot kap vissza, vagy ennyivel csökken az adóssága, az autóhiteleseknél pedig 300 ezer forint lehet ez az átlagos összeg; mindkét esetben ez átlagosan 25 százalékos tehercsökkenést jelent.

Az MKB Bank március 23-án közölte: elszámolt a még le nem járt deviza- és devizaalapú hitelek döntő többségének fogyasztói túlfizetéseivel. A részletes elszámolást - a jogszabályoknak megfelelően - a posta kézbesíti az ügyfeleknek április 15-e és 30-a között - írták.

Az Axa Bank március 30-án kezdte meg a devizaalapú kölcsönügyletek elszámolásáról szóló értesítőlevelek postázását ügyfeleinek, a pénzintézet akkori tájékoztatása szerint az első pénzügyi teljesítések már megtörténtek, és a továbbiakban a levelek kiküldésével párhuzamosan zajlanak.

A forintalapú, továbbá devizaalapúnak nem minősülő devizahitelek esetében 2015. augusztus 1. és szeptember 30. között kell megküldeni az elszámolásokat, vagy legkésőbb a polgári peres eljárás befejezésétől számított 60. napig.

Szerző

A szupergazdagok megduplázták vagyonukat a válság alatt

Publikálás dátuma
2015.04.26. 12:48
Illusztráció/Thinkstock
Több mint a kétszeresére nőtt a pénzügyi válság óta a leggazdagabb britek vagyona. A The Sunday Times című tekintélyes konzervatív vasárnapi brit lap minden év tavaszán összeállítja listáját - Rich List - a Nagy-Britanniában élő ezer leggazdagabb mágnás becsült vagyonáról.

A vasárnap megjelent 2015-ös összesítés szerint a brit pénzarisztokrácia felső ezres kasztjának együttes vagyona jelenleg 547,1 milliárd font (230 ezer milliárd forint), 112 százalékkal magasabb a recesszió mélypontján, 2009-ben kimutatott 258 milliárd fontnál.

A vagyongyarapodás ütemét jelzi, hogy 100 millió fontra emelkedett az a minimális vagyon, amellyel egyáltalán be lehetett kerülni az idei Rich List névsorába. Ez 15 millió fonttal magasabb, mint egy évvel korábban, és 45 millió fonttal több annál a legalacsonyabb összegnél, amellyel a 2009-es vagyonlistán szerepelni lehetett. A The Sunday Times 18 éve közli minden évben a legvagyonosabbak listáját, de még soha nem ugrott meg ennyivel egyetlen év alatt a rangsoroláshoz szükséges vagyon alsó határa.

A szupergazdaságok lendületes további gazdagodásának elsődleges forrása befektetéseik értéknövekedése, amelyet mutat az is, hogy a londoni és a New York-i értéktőzsdék irányadó indexei, a FTSE 100-as, illetve a Dow Jones Industrial Average egyaránt magassági rekordokat döntött az elmúlt tizenkét hónapban.

Az idei ezres csoportban az egy évvel korábbi 104 után immár 117 fontmilliárdos szerepel, ami szintén rekord. Ennél csak az Egyesült Államokban él több milliárdos - az ő vagyonukat fontra átszámolva 384 -, ám a lakosságszámhoz mérve Nagy-Britanniában a legnagyobb a fontmilliárdosok aránya a leggazdagabb fejlett és feltörekvő országok húszas csoportjában (G20). A The Sunday Times szerkesztői kiszámolták, hogy az Egyesült Államokban 833 ezer, Nagy-Britanniában viszont 547 ezer lakosra jut egy-egy fontmilliárdos. A brit milliárdosok együttes vagyona 325,1 milliárd font; ez meghaladja Írország vagy Dél-Afrika éves hazai össztermékét (GDP). Londonban 80 fontmilliárdos él, több, mint a világ bármely más városában; ők összesen 258 milliárd fontot tudhatnak a bankban. A Nagy-Britanniában élő 117 fontmilliárdos közül ugyanakkor csak 62 a brit állampolgárok száma.

Ehhez a mezőnyhöz képest még a brit uralkodó is szinte szegénynek tűnik, annak ellenére, hogy az ő személyes vagyona ugyancsak szépen gyarapodott. A 89 esztendős II. Erzsébet királynő az idei listán 340 millió fonttal szerepel a tavaly kimutatott 330 millió font után; ez a 302. helyre elegendő az ezres rangsorban. A királynő, aki az előző évi listán még a 285. helyet foglalta el, vagyongyarapodása ellenére - a Rich List 18 éves történetében most először - kiesett a felső 300-as csoportból.

Az abszolút idei vagyonrekorder az ukrajnai születésű médiamágnás, Len Blavatnik, akinek az idei Rich List szerkesztői 13,17 milliárd fontos vagyont mutattak ki, 3,17 milliárd fonttal többet, mint tavaly. A Chelsea futballklub orosz tulajdonosa, Roman Abramovics - az egykori listavezető - ugyanakkor egyre messzebb kerül a csúcstól: vagyona egy év alatt 1,23 milliárd fonttal 7,92 milliárd fontra apadt - elsősorban az olajárak zuhanása miatt -, és ez az idén már csak a tizedik helyhez volt elég.

Joanne K. Rowlingnak, a példátlan sikerű Harry Potter-regénysorozat Skóciában élő 49 éves szerzőjének a The Sunday Times 580 millió font vagyont tulajdonít, 10 millió fonttal többet, mint tavaly. J.K. Rowling, az idei ezres lista 193. helyezettje - aki az 1990-es évek elején még heti 70 fontos tanácsi segélyből, munkanélküliként tengődött egy edinburghi szociális bérlakásban - messze a világ leggazdagabb regényírója.

Az aktív brit zenészek rangsorának élén Sir Paul McCartney, a Beatles 73 éves egykori basszusgitárosa áll. Sir Paul és harmadik felesége, Nancy Shevell együtt számolt vagyona az összeállítás szerint jelenleg 730 millió font (több mint 300 milliárd forint) a tavaly kimutatott 710 millió font után.

A McCartney házaspár kényelmes előnnyel vezeti a külön összeállított brit zenei vagyonlistát. Lord Lloyd-Webber, a világhírű musicalszerző 650 millió fonttal követi őket, a brit rock veterán szupersztárjai pedig szinte látótávolságban sincsenek. Sir Elton John 270 millió fonttal, Sir Mick Jagger, a Rolling Stones frontembere 225 millió fonttal, bandatársa, Keith Richards 210 millió fonttal szerepel a 2015-ös Rich List névsorában.

Mindeközben egy két évvel ezelőtti ENSZ-jelentés szerint a a Föld lakosságának közel fele él szegénységben, azaz kevesebb bevétellel rendelkezik, mint amennyi alapvető szükségleteinek fedezéséhez elegendő lenne (kevesebb, mint 2,5 $/nap). Több mint 1.3 milliárdan élnek létminimum alatt a világon, és minden 4. percben meghal valaki éhhalál miatt, legtöbbször gyerekek. Az éhség az első számú halálok a világon, több ember haláláért felelős, mint az AIDS, a malária és a tuberkulózis együttesen. A Földön mindenki számára lenne elegendő mennyiségű táplálék, de a szegényeknek nincs pénzük élelmiszerre.

Szerző