Nem játszanak nyílt kártyákkal

Feszült a hangulat a Zeneakadémián amiatt, hogy elterjedt a hír, Kupper András kancellár felfüggeszti a vezető beosztású dolgozókat, ami azzal járhat, hogy pályáztatás útján tölti be a pozíciójukat. Informátorunk szerint az eddigi határozott idejű szerződéseket határozatlan idejűekre módosítaná. Ez azzal jár, ha akar, az érintettektől könnyebben megválhat, mint eddig.

A zeneakadémiai ügyről először a Fidelio komolyzenei portál számolt be. Tudósított arról is, hogy még múlt hét kedden a Zeneakadémia húsztagú szenátusa egyhangúlag szavazta le a kancellár előterjesztéseit. Az SZMSZ-re vonatkozó javaslatát a kancellár még az ülésen visszavonta.

Értesüléseink szerint feszültség áll fent a kancellár, és a rektor, Vigh Andrea között, a köztük kialakult helyzetben a szenátus a rektorral tart. Ugyanakkor fontos tudni, hogy a kancellár nem szólhat bele a tanszékvezetők, oktatók kiválasztásába, ez a terület kizárólag a rektorhoz tartozik.

Persze, mivel a kasszakulcs nála van, és nincs olyan terület, aminek ne lenne agyagi vonzata, nyomást azt gyakorolhat. És a koncertszervezés, vagy például a kommunikáció embereit már meghatározhatja. Ahhoz pedig nem szükséges a szenátus döntése, hogy ezeken a területeken a határozott idejű szerződéseket határozatlanokra módosítsa.

Az egész ügy felveti annak a kérdését, hogy a kancellárok kinevezésével mennyire maradt meg az egyetemek önállósága, rajtuk keresztül nem akarnak-e beleszólni az autonómiába. Kinevezésükre a fő indok az volt, hogy a tudós, vagy akár művész vezetők mellé szükség van egy gazdasági szakemberre is. Aki egyébként idáig is volt, például gazdasági igazgatónak hívták. Őt azonban utasíthatta a rektor, hiszen a beosztottja volt, a kancellárt viszont nem utasíthatja semmire. Ha még meg is tehetné, akkor is a pénzforrás elzárásának lehetősége hihetetlen kényszerítő erő.

Kupper pedig nem pénzügyi szakember, zongoraművésznek készült, majd 1991-ben diplomázott a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen. 1996-ig a II. számú Anatómiai Intézetben dolgozott tanársegédként, 1993-tól a Fővárosi Közgyűlés fideszes képviselője, 1998-tól 2014-ig egyéni önkormányzati képviselő a XI. kerületben, kultúrért felelős alpolgármester. 2003-tól 2006-ig a Fővárosi Közgyűlés Fidesz-MKDSZ frakciójának vezetője, és az Egészségügyi Bizottság alelnöke.

2004-2007 között a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség budapesti elnöki tisztét látta el, 2006-2014 között parlamenti képviselő volt. Vagyis se zenei, se gazdasági képesítése nincs, a politikai kötődése ellenben egyértelmű. Állítólag voltak, akik éppen emiatt remélték, hogy majd sok mindent kijár az intézménynek, ez feltehetően nem következett be. Annak a plusz 800 millió forintnak az előkészítése, ami koncertszervezésre jutott, még Kupper ott léte előtt történt.

Ismeretes, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, annak idején, M. Tóth Géza rektor nem létesített jogviszonyt dr. Papp Csillával, akit kancellárnak szántak, és akinek fideszes kötődése ugyancsak egyértelmű. Az egyetem szenátusa január 2-án küldte meg a „hadüzenetet” a humán tárcának informálisan. Arról tájékoztatták az egyetemet fenntartó minisztériumot, hogy a szenátus összeült és olyan határozatot hozott, hogy az egyetemre érkező új kancellárt hivatalba lépése előtt meg kívánják hallgatni, és a kancellárt csak e meghallgatást követően veheti alkalmazásba a rektor.

A szenátusi ülés viszont nem volt jogszerű, úgyhogy megismételték, és meghívták rá a megbízott kancellárt is. A meghívást Papp Csilla elfogadta és vele ment egy főosztályvezető meg egy miniszteri biztos is a tárcától. Utóbbiak ott a helyszínen elmondták, hogy ez az esemény nem minősül jogi értelemben vett szenátusi ülésnek.

A felsőoktatási törvény ráadásul egyértelműen kimondja, hogy a megbízott kancellárt a rektornak kötelessége állományba venni, ennek megfelelően a szenátus nem jogosult a kancellári megbízatással kapcsolatban döntést hozni, a megbízatásával kapcsolatos szenátusi határozatok tehát önmagukban is törvényt és eljárásjogi szabályokat sértenek. Papp Csilla végül visszalépett, és úgy tudjuk, Vonderviszt Lajossal, aki aztán kancellár lett, megfelelő az együttműködés.

Kupper Andrásnak írásban tettünk fel kérdéseket, ezek segítségével szerettük volna megtudni, hogy miért és miben akarja módosítani az SZMSZ-t, és ez eddig miért nem sikerült, mit tart a feszültség okának. A kérdéseinkre tételes választ nem kaptunk, de érkezett egy közlemény, mely szerint „a sajtóban megjelent állításokkal szemben, a Zeneakadémián a kancellár egyetlen vezető megbízását sem vonta vissza.

Április 24-én a kancellár személyesen egyeztetést kezdeményezett, minden- nem oktatói, nem művészeti, nem kutató pozícióban lévő – gazdálkodói és működtetési területen dolgozó vezetővel, tekintettel arra, hogy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint a kancellárnak a megbízásától számítva 120 nap áll rendelkezésére a vezetői megbízások felülvizsgálatára.”

A közleményből megtudhatjuk még, hogy a kancellár egyeztetni kíván a rektor asszonnyal, és csak ezután kerülhet sor a vezetőkkel kapcsolatos döntésekre. Az intézménynek van jelenleg hatályos SZMSZ-e, és egy a kancellár és a szenátus által összeállított kodifikációs bizottság dolgozik annak módosításán. Ennek a módosításnak a felsőoktatási törvény szerint, hatálya nincs.

Vigh Andrea tegnap arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a nap folyamán egyeztetéseket folytat a fenntartó minisztériummal a kialakult helyzetről, és reményei szerint keddre talán már előrelépés érhető el az ügyben. Mint mondta, egyelőre nem kíván nyilatkozni, mert pillanatnyilag nem tud többet mondani annál, mint ami a Fidelio online kiadásában vasárnap megjelent.

Nem tudhatjuk, hogy a minisztériumban, netán azt kívánta-e elérni, hogy ne Kupper András legyen a kancellár. Információnk szerint abban maradtak, hogy működjön együtt vele. De sok minden csak találgatás, hiszen sajnos senki nem játszik nyílt kártyákkal.

Egy kancellár, aki visszalépett

A Színház- és Filmművészeti Egyetemen annak idején M. Tóth Géza rektor nem létesített jogviszonyt dr. Papp Csillával, akit kancellárnak szántak és akinek fideszes kötődése ugyancsak egyértelmű. Az egyetem szenátusa január 2-án küldte meg informális a „hadüzenetét” a humán tárcának.

Arról tájékoztatták az egyetemet fenntartó minisztériumot, hogy a szenátus összeült, és olyan határozatot hozott, hogy az egyetemre érkező új kancellárt hivatalba lépése előtt meg kívánják hallgatni, és csak e meghallgatást követően veheti alkalmazásba a rektor. A szenátusi ülés viszont nem volt jogszerű, úgyhogy megismételték, és meghívták rá a megbízott kancellárt is.

A meghívást Papp Csilla elfogadta, és vele ment egy főosztályvezető meg egy miniszteri biztos is a tárcától. Utóbbiak ott a helyszínen elmondták, hogy ez az esemény nem minősül jogi értelemben vett szenátusi ülésnek. A felsőoktatási törvény ráadásul egyértelműen kimondja, hogy a megbízott kancellárt a rektornak kötelessége állományba venni, ennek megfelelően a szenátus nem jogosult a kancellári megbízatással kapcsolatban döntést hozni.

A megbízatásával kapcsolatos szenátusi határozatok tehát önmagukban is törvényt és eljárásjogi szabályokat sértenek. Papp Csilla végül visszalépett. Úgy tudjuk, Vonderviszt Lajos kancellárral már megfelelő az együttműködés.