Kétharmad nélkül is gyárt törvényt a Fidesz

Publikálás dátuma
2015.04.28. 12:15
Az LMP politikusai tiltakoznak a parlamentben. MTI Fotó: Bruzák Noémi
Elfogadta a parlament kedden az állami földvagyon kezeléséről szóló törvénymódosítást, amelyhez két héttel ezelőtt a kormánypártoknak nem sikerült biztosítaniuk a szükséges kétharmados többséget, így a képviselők most egy átdolgozott - minősített többséget igénylő rendelkezéseket már nem tartalmazó - előterjesztést szavaztak meg. Az indítványt az ellenzék és szakmai szervezetek főként azért bírálták, mert védett természeti területeket is a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) hatáskörébe utal.

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter átdolgozott törvényjavaslatára 110 képviselő szavazott igennel, 57-en pedig nemmel. Az ellenzék mellett a fideszes Bencsik János nyomott nemet. Az előterjesztés eredeti célja az volt, hogy az NFA tulajdonába kerüljön az összes állami tulajdonú föld, hogy azok hasznosítása egységes tulajdonosi joggyakorlás, egységes hasznosítási elvek alapján történhessen.

A zárószavazást azonban két héttel ezelőtt el kellett halasztani, mert a javaslat kétharmados többséget igénylő részei nem kapták meg a szükséges számú voksot. Ezt követően a törvényalkotási bizottság - a szakminiszter előterjesztésére - zárószavazás előtti módosító javaslatot nyújtott be, kezdeményezve a törvényjavaslat egységének megteremtését a sarkalatos passzusok nélkül. Így a parlament most egyszerű többséggel is elfogadhatta a törvénymódosítást.

Simon Attila, a földművelésügyi tárca közigazgatási államtitkára az április 14-én elhalasztott zárószavazás után tartott törvényalkotási bizottsági ülésen azt mondta: bár az egységes földvagyon-gazdálkodás feltételeit egyszerre akarták megteremteni, most az első lépés történik meg, ezzel párhuzamosan pedig folytatódhatnak az egyeztetések.

Az indítványt az ellenzék és szakmai szervezetek főként azért bírálták, mert védett természeti területeket is az NFA-hoz utal a nemzeti parki igazgatóságoktól. Ellenzéki képviselők szerint mindezzel természetvédelmi értékeket sodornak veszélybe, emellett "földmutyiról", "földrablásról" beszéltek.

Fazekas Sándor az eredeti javaslata indoklásában ugyanakkor azt írta: az NFA a védett természeti és Natura 2000-es területek haszonbérbe adása során minden esetben érvényesíti a természetvédelmi szakmai előírásokat, amelyeket a nemzeti parki igazgatóságok adnak meg a szervezetnek, így a kizárólagos nemzeti parki igazgatósági vagyonkezelés fenntartása nem indokolt.
Simon Attila államtitkár az említett bizottsági ülésen szintén azt hangsúlyozta, nem kerülnek hátrányba a természetvédelmi szempontok a változtatás által, egyúttal jelezte, hogy a nemzeti parkok megkapják azokat a haszonbérleti díjakat, amelyeket eddig is beszedtek a szerződéseik alapján.

A Fidesz agrárpolitikusa, Font Sándor a hétfő esti parlamenti vitában megemlítette, hogy a természetvédelmi területek egy részét jelenleg is az NFA kezeli, a másik fele van a nemzeti parkoknál. A zárószavazás előtt jóváhagyott módosítással kikerültek a jogszabályból azok a paragrafusok, amelyek a honvédségi területek vagyonkezelését átadták volna az NFA-nak. A törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

A keddi határozathozatal során az LMP-s képviselők a nemzeti parkokat érintő változtatás elleni tiltakozásul a 10 magyarországi nemzeti park nevét és logóját tartalmazó táblákat emeltek a magasba. Ezt követően Latorcai János levezető elnök közölte velük, hogy megsértették a házszabályt, amiről tájékoztatni fogja Kövér László házelnököt.

Mint korábban megírtuk: Sallai R. Benedek, az LMP országgyűlési képviselője hétfői sajtótájékoztatóján kijelentette: a földművelésügyi tárca zárószavazást előkészítő módosító javaslata részben elhagy kétharmados passzusokat az előterjesztésből, részben olyan bekezdéseket minősít egyszerű többséggel elfogadhatónak, amelyeket korábban maga a tárca sorolt a kétharmadosak közé. A politikus bírálta, hogy a minisztérium csak azután hívta egyeztetésre keddre az ellenzéki pártokat, hogy már benyújtotta módosító javaslatát. 

Az MSZP-nek szakmai és politikai kifogásai is voltak

Szakmai és politikai kifogásai is vannak az MSZP-nek a földvagyonról szóló törvény módosításával szemben - mondta Harangozó Gábor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának szocialista alelnöke az M1 aktuális csatornán szombaton. 

A politikus szerint az a legnagyobb baj a javaslattal, hogy elvenné a föld kezelésének jogát a természetvédelem alapjául szolgáló nemzeti parkoktól. Hangsúlyozta: a természetvédelmi területeknél a legfontosabb elv nem a gazdasági haszonszerzés, hanem a természet megőrzése, ezt a célt szolgálják a nemzeti parkok. Véleménye szerint a természet megőrzéséhez a földalapkezelő szervezetnek sem infrastruktúrája, sem szakmai tudása nincs.

A politikai kifogásukról szólva azt mondta: eddig is az volt a baj a földhasznosítási gyakorlattal, hogy a Fidesz a magyar termőföld hasznosítását kifejezetten politikai célokra is felhasználta. Hozzátette: annak örülnek, hogy sok új földhasználó van, és hibának nevezte, hogy korábban kevés helyi gazdálkodó használhatta a földeket. Ugyanakkor szerinte "az újonnan bérbe adott földeknek jelentős része valamilyen korrupciós cselekedet útján került a hasznosítókhoz".

Harangozó Gábor megismételte: a földvagyonról szóló törvény módosításáról az MSZP csak feltételekkel hajlandó tárgyalni. Benyújtottak egy határozati javaslatot annak érdekében, hogy a nemzeti parkok földjeit ne lehessen más szervezet hasznosításába átadni. Emellett azt is elvárják, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal bevonásával vizsgálják meg az eddigi pályázatokat, és ahol visszaélés merül fel, ott vonják vissza őket és írjanak ki újat helyettük.

Szerző

Nem várnak érdemi mozgást a tőzsdén

Nem számít érdemi mozgásra kedden a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) az MTI-nek nyilatkozó piaci szakértő.

Ballai Zoltán, a Raiffeisen üzletkötője szerint "pihenő" lehet kedden a magyar és az európai piacokon, közepes forgalom mellett kivárás, stagnálás lesz jellemző. Az egyetlen fontosabb keddi makroadat az első negyedévi brit GDP első becslése lesz, amire figyelnek a befektetők, illetve a szerdai amerikai GDP-adatig inkább kivárnak - vélekedett.

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 401,36 pontos, 1,79 százalékos emelkedéssel, 22 821,79 ponton zárt hétfőn. A részvénypiac forgalma 18,4 milliárd forint volt. A Mol 20 forinttal, 0,13 százalékkal, 14 880 forintra csökkent, 1,9 milliárd forintos forgalomban. Az OTP-részvények ára 160 forinttal, 2,74 százalékkal, 6008 forintra erősödött, forgalmuk 7,2 milliárd forintot tett ki. A Magyar Telekom árfolyama nem változott 410 forintot ért, forgalma 227,6 millió forint volt. A Richter-papírok árfolyama 164 forinttal, 3,57 százalékkal, 4764 forintra nőtt, a részvények forgalma 8,9 milliárd forintot ért el.

Szerző
Témák
tőzsde BÉT

Nem várnak érdemi mozgást a tőzsdén

Nem számít érdemi mozgásra kedden a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) az MTI-nek nyilatkozó piaci szakértő.

Ballai Zoltán, a Raiffeisen üzletkötője szerint "pihenő" lehet kedden a magyar és az európai piacokon, közepes forgalom mellett kivárás, stagnálás lesz jellemző. Az egyetlen fontosabb keddi makroadat az első negyedévi brit GDP első becslése lesz, amire figyelnek a befektetők, illetve a szerdai amerikai GDP-adatig inkább kivárnak - vélekedett.

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 401,36 pontos, 1,79 százalékos emelkedéssel, 22 821,79 ponton zárt hétfőn. A részvénypiac forgalma 18,4 milliárd forint volt. A Mol 20 forinttal, 0,13 százalékkal, 14 880 forintra csökkent, 1,9 milliárd forintos forgalomban. Az OTP-részvények ára 160 forinttal, 2,74 százalékkal, 6008 forintra erősödött, forgalmuk 7,2 milliárd forintot tett ki. A Magyar Telekom árfolyama nem változott 410 forintot ért, forgalma 227,6 millió forint volt. A Richter-papírok árfolyama 164 forinttal, 3,57 százalékkal, 4764 forintra nőtt, a részvények forgalma 8,9 milliárd forintot ért el.

Szerző
Témák
tőzsde BÉT