Tejjel, mézzel folyó Pécs

Publikálás dátuma
2015.04.28. 15:48
Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Páva Zsolt, Pécs polgármestere. MTI Fotó: Sóki Tamás
A kormány becsületbeli ügynek tekinti, hogy sikeres várossá tegye Pécset, miután az önkormányzati választáson nagy bizalmat kapott a polgármester és a képviselő-testület - mondta Orbán Viktor miniszterelnök kedden Pécsett.

A kormányfő a Modern városok program keretében látogatott Pécsre, ahol együttműködési megállapodást írt alá Páva Zsolt (Fidesz-KDNP) polgármesterrel. Az ezt követő sajtótájékoztatón Páva Zsolt azt mondta: hosszú út végére tesz pontot a dokumentum; leromlott infrastruktúrát, rossz gazdasági helyzetet örökölt még 2009-es megválasztásakor, de sikerült fejlődési pályára állítani a várost. A megállapodás arra ad garanciát, hogy ez a fejlődés folytatódhat, a gazdasági fellendülés biztosított a kormány segítségével - közölte. Elmondta: a kormány támogatja a kis- és középvállalkozásokat, ezen belül Pécsen a barna mezős beruházások alapjainak megteremtését. Emellett új területek jöhetnek létre a pécsi ipari parkban, ahol megfelelő infrastruktúra várja a betelepülő cégeket a kormányzati segítségnek köszönhetően.

Arról is megállapodtak, hogy a következő években a kormány megépíti az M6-os és M60-as utakat az országhatárokig. Emellett döntés született a Zsolnay Kulturális Negyeddel kapcsolatban arról, hogy munkacsoport vizsgálja, mi módon, milyen finanszírozási formában működjön a továbbiakban a létesítmény. Az épülő Nemzeti Kosárlabda Akadémia mellett sport- és szabadidőközpont jöhet létre, benne aquaparkkal. A beruházás a kormány támogatását élvezni fogja - jelentette ki Páva Zsolt.

Orbán Viktor kormányfő kiemelte: szinte példátlanul nagy bizalmat kapott a polgármester által vezetett csapat a legutóbbi önkormányzati választáson, ezt a kormány meg akarja hálálni, és sikeres várossá akarja tenni Pécset. E folyamatban az egyik legfontosabb lépésként említette, hogy átvállalták a város tartozásait. Felidézte: Pécs korábban visszaszerezte a közszolgáltatást végző cégeket, így a vízszolgáltatót és a közösségi közlekedési vállalatot, amelyek szintén szükségesek voltak a város stabil működéséhez.

Kitért arra, hogy 400 új munkahely jöhet létre az év végéig a Harman amerikai hangtechnikagyártó cég beruházásának köszönhetően, ezt reményei szerint még több más cég fejlesztése is követheti a jövőben. Orbán Viktor azt mondta, a kormány egyik vállalása, hogy 2018-ig hatezer új munkahely jöjjön létre a baranyai megyeszékhelyen, s megvalósuljon a városban a teljes foglalkoztatottság. Ezzel Pécs csatlakozhat ahhoz az elit klubhoz, amelynek Győr és Székesfehérvár is a tagja - mondta.
Kijelentette: az M6-os horvát határig történő továbbépítése 2016-ban elkezdődik és be is fejeződik. Megállapodtak abban is, hogy az M60-ast is az országhatárig építik meg, a munkálatok még ebben ciklusban megindulnak.

Pécs majdani ipari fejlesztéseiről szólva a kormányfő kitért arra, hogy a városnak jelenleg azért kisebb a tőkevonzó képessége, mert nem állnak rendelkezésére nagyobb számban modern és komolyabb méretű ipari csarnokok. A polgármesterrel megállapodtak arról, hogy a kormány elő fogja segíteni, hogy legalább 90 hektáros iparipark-bővítést hajthasson végre az önkormányzat, és üzemcsarnokok épülhessenek e területeken. Ezzel lesz olyan infrastruktúrája Pécsnek, hogy komoly beruházásokat legyen képes fogadni - közölte.

A pécsi Zsolnay Kulturális Negyeddel kapcsolatban Orbán Viktor arról számolt be, hogy felállítottak egy munkacsoportot, amely az intézmény további állami, önkormányzati működtetésének feltételeit vizsgálja, illetve azt, hogy a működtetés terheit milyen arányban ossza meg egymás között a város és az állam. Ezzel kapcsolatban leszögezte: a kulturális szolgáltatások színvonalából nem engednek a jövőben sem.

A miniszterelnök kitért arra, hogy a városvezetés konzultáción kérte ki a pécsiek véleményét arról, milyen fejlesztéseket szeretnének látni a városban 2020-ig. Eszerint nagy igény van aquapark megépítésére a megyeszékhelyen. Ennek megvalósítását a kormányzat egy városi sport- és szabadidőközpont megépítésének keretében támogatja. Orbán Viktor a sajtótájékoztató végén a baranyai Boda közelébe tervezett nagy radioaktivitású hulladékok tároló kérdését is érintette. Mint fogalmazott, "a pécsiek nélkül ilyen kérdésekben nem lehet dönteni, az lesz, amit a pécsi és Pécs környéki emberek akarnak".

A néhány nappal ezelőtti kaposvári gyilkossággal összefüggő kérdésre elmondta: elfogadhatatlan, ami történt. Hozzátette: néhány éve azt hitték, hogy a magyar büntetőjogról és a bűnüldözésről szóló viták végére pontot tettek, amikor bevezették a három csapás törvényét és a tényleges életfogytiglanit. Ezek visszatartó ereje önmagában nem volt elegendő, ezért a halálbüntetés kérdését Magyarországon napirenden kell tartani - hangsúlyozta. Mint mondta, a bűnözők előtt világossá kell tenni, hogy Magyarország nem riad vissza semmitől, ha az állampolgárai védelméről van szó.

A kormányfő egy Habony Árpád helyzetét firtató kérdésre úgy válaszolt, hogy a politikai tanácsadó a magyar közjogban jogi kifejezés, nem azt jelenti, kivel szokott beszélgetni az ember, hanem jogi kapcsolat létezését a kormánnyal; a Miniszterelnökségen és a minisztériumokban is dolgoznak politikai tanácsadók. Orbán Viktor kijelentette: a döntést ő és a kormány hozza, így a felelősséget is ő vállalja, és az ország sorsa szempontjából ez a lényeges.

MSZP: Orbán ígéretei annyit érnek, mint az üveggyöngyök

Orbán Viktor ígéretei annyit érnek, mint az üveggyöngyök, hiszen keddi pécsi látogatásán az öt évvel ezelőttivel megegyező ígéreteket tett - mondta Szakács László baranyai MSZP-s országgyűlési képviselő kedden Pécsett.

A politikus a miniszterelnök sajtótájékoztatójára reagálva úgy fogalmazott: a kormányfő már 2010-ben úgy beszélt az M6-os autópálya horvát határig történő meghosszabbításáról, egy pécsi elkerülő út építéséről, a 67-es út felújításáról és egy híd építéséről a Dráván, hogy mindezt elintézettnek lehet tekinteni. Szakács László szerint Orbán Viktornak válaszolnia kell a térség legfontosabb kérdéseire, például arra, hogyan akarja megállítani a várost és Baranyát sújtó elvándorlást, miért "fulladt be" az Ős-Dráva program, miért nem hallani a kertvárosi elkerülő útról, valamint miért van szüksége az államnak a gyakorlóiskolákra.

Szerző

Ön is a menekültek közé lövetne? – Ezek Orbán bevándorló-ellenes kérdései

Publikálás dátuma
2015.04.28. 15:37
A képre kattintva olvashatja a kérdéseket!
Kommentár nélkül közöljük az Orbán Viktor által személyes felelősségi körbe utalt, magyarán vállaltan által megfogalmazott menekültügyi nemzeti konzultáció kérdéscsomagját, melyet a kabinet a kormany.hu-n tett közzé.

Megírtuk:  a "megélhetési bevándorlást" fókuszába helyező, összesen 960 millió forintba kerülő nemzeti konzultáció az elmúlt időszakban Európában történt terrortámadásokat kívánja összemosni a bevándorlás kérdésével. Miközben Magyarországra a legtöbb bevándorló határon túli magyarként érkezik, Orbán Viktor most mégis azzal fordul levélben az állampolgárokhoz, szerintük valós célpontja lehet-e hazánk egy terrortámadásnak, hogy a terrorizmus térnyerése Brüsszel rossz politikája miatt következhet-e be, vagy hogy "a megélhetési bevándorlók veszélyeztetik a magyar emberek munkahelyeit". Az MSZP-s Gőgös Zoltán a nyíltan rasszista kérdőívről elmondta, felesleges a menekültektől félteni a magyar munkahelyeket, hiszen többségük nem is itt kíván letelepedni.

Szerző

Országgyűlés - A szakképzés szolgálja a gazdaságot

Publikálás dátuma
2015.04.28. 15:15
Czunyiné dr. Bertalan Judit, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára. MTI FOTÓ: Bruzák Noémi.
A köznevelésről és a szakképzésről szóló törvények általános vitájával folytatta munkáját kedden az Országgyűlés.

Közérdeknek nevezte a szakképzés és a nemzetgazdasági érdekek összehangolását Czunyiné Bertalan Judit köznevelésért felelős államtitkár a köznevelésről és a szakképzésről szóló törvények általános vitájának expozéjában. Az államtitkár szavai szerint a törvénymódosítások a Szakképzés a gazdaság szolgálatában címet viselő koncepció megvalósítása miatt szükségesek, s az a megfelelő végzettségű munkaerő képzésére alapozza a gazdaság felemelkedését. Czunyiné Bertalan Judit kifejtette, hogy nemcsak az egyes intézménytípusok elnevezései változnak meg, hanem a tartalom is, az új rendszer azonban átjárhatóságot biztosít az intézmények között.

Szólt arról, hogy a korábbi szakközépiskolák szakgimnáziumra módosulnak, s érettségi mellett OKJ-t végzettséget is adnak. Ezt 2016. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben vezetik be, azaz az első új típusú érettségit 2020 tavaszán vehetik majd át a diákok. A szakiskolák pedig szakközépiskolává alakulnak, s három helyett öt évfolyamosak lesznek. Az új rendszerben szakvizsga után lesz lehetőség érettségit tenni vagy elhelyezkedni, ugyanakkor a diákok bármikor visszatérhetnek folytatni tanulmányaikat.
A felnőttoktatási korhatárt 21-ről 25 évre emelik, a nappali képzésben pedig eltörlik az életkori határt - sorolta az államtitkár, aki arra is kitért, hogy a szakképzés 1-3. évfolyamán a közismereti tárgyak tanításához mesterfokozatú tanári diploma szükséges, ugyanakkor erre is adnak felkészülési időt.

Czunyiné Bertalan Judit kitért arra is, hogy a jogszabálymódosítás két, nem a szakképzést érintő részt is tartalmaz. Ezek egyike, hogy az erkölcstan tárgy elnevezése etikára módosul, a tananyag azonban változatlan marad. A másik a Pedagógusok Szakszervezetének kérésére együttműködést ír elő a Nemzeti Pedagógus Karnak a reprezentatív szakszervezetekkel.

Czomba Sándor munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár arról beszélt, hogy a munkaerőpiac új kihívásai az azokhoz alkalmazkodni képes munkaerőt igényelnek. Az államtitkár a szakképzés eredményességének javítását, a szakmák presztízsének emelését jelölte meg célként. Arról számolt be, hogy a 300-400 ezer regisztrált álláskereső mellett 60-80 ezer betöltetlen álláshely van Magyarországon, s egyre nehezebb egy érettségivel elhelyezkedni. Hozzátette, hogy a hiányszakmákban 50 ezren 57 év felettiek, az ő pótlásukat követnie kell a szakképzési rendszernek.

Az államtitkár egyik fontos alappillérnek nevezte, hogy az alapfokú oktatásból olyanok lépjenek át a szakképzésbe, akik képesek szakmai és közismereti tárgyakat elsajátítani. Elmondta azt is, hogy 2015. július 1-jétől közel 400 szakképző intézmény kerül át a nemzetgazdasági tárca fenntartásába. A szakgimnáziumok a kötelező érettségi tantárgyakat a főgimnáziumokkal azonos óraszámban tanulják - jegyezte meg, s arról is beszámolt, hogy a második szakképesítés megszerzése is ingyenes lesz.
Czomba Sándor tájékoztatása szerint nem szeretnének gátat szabni annak sem, hogy mérnökök, szakemberek tanítsanak. Beszélt arról is, hogy a több tanuló bevonásához a jelenlegi 12-ről 20-ra emelnék a hiányszakmák számát, s aki ilyet választ, tanulószerződése van és jól tanul, akár nettó 40-50 ezer forintos ösztöndíjat is kaphat. Hozzátette, hogy azt is szeretnék elérni, hogy a vállalkozásoknak financiális szempontból is megérje a szakképzésben való részvétel.

Fidesz: a szakképzésnek ki kell szolgálnia a gazdaság igényeit

Vinnai Győző, a Fidesz vezérszónoka azt hangsúlyozta: a szakképzést úgy kell átalakítani, hogy az a gazdaság igényeit minél inkább szolgálja. Szerinte ezután hatékonyabb, átláthatóbb lesz a jogszabályi keret és a képzési szerkezet, amely így használható tudást, biztos megélhetést ad majd, és elősegíti a gazdasági növekedést, a foglalkoztatottság növelését is.
A kormánypárti politikus kiemelte: több szakmunkás és technikus képzésére van szükség, különösen a hiányszakmákban. Erősíteni kell továbbá a duális képzést - mondta. Vinnai Győző hangsúlyozta azt is, hogy nem a közismereti tárgyak rovására növelik majd a szakképzés arányát a szakgimnáziumokban. Felhívta továbbá a figyelmet arra, hogy a tervek szerint két szakképesítést lehet majd ingyenesen megszerezni az állami képzési rendszerben. Szorgalmazta egyúttal a felnőttoktatásban részt vevők fokozottabb védelmét. A képviselő összegzése szerint a törvényjavaslatok elfogadása esetén a szakképzés előnyére alakulhat át, gyakorlatorientált, rugalmas képzés jöhet létre.

MSZP: ne legyenek teljesen kiszolgáltatva a szakiskolások a piacgazdaságnak!

Kunhalmi Ágnes, az MSZP vezérszónoka közölte: egyetértenek a törvényjavaslat filozófiájával, de nem szeretnék, ha a szakiskolás gyermekek végtelenségig ki lennének szolgáltatva a piacgazdaságnak.
Hangsúlyozta azt is, hogy megfelelő általános iskolai alap nélkül nem lehet jó szakképzési rendszert sem kialakítani.
Az ellenzéki politikus kifogásolta, hogy drasztikusan lecsökkentették a közismereti órák számát a szakképzésben.
Szerinte egyébéként az iskolatípusok most tervezett átnevezése csak megzavarja a szülőket és a gyermekeket.
A duális képzésről szólva Kunhalmi Ágnes arra is kitért, hogy a vállalatoknak nincsenek meg sem a személyi, sem a tárgyi feltételei a gyakorlati képzés megszervezéséhez.

A szocialisták másik vezérszónoka, Gúr Nándor arról beszélt a rendelkezésre álló forrásokban visszalépés történt az elmúlt öt évben. A kormánynak nem volt a fontos, ami a nemzet számára fontos, a holnap, a jövő - fogalmazott. Hozzátette: a törvénytervezeteknek vannak jó elgondolásai, bár csak nyomaiban. Példaként említette a szakképzési hozzájárulásnál a lehívhatóságot, hogy nem csak pályázati úton lehet hozzáférni a forrásokhoz. Jónak tartotta, hogy a felnőttképzésnél is legyen létjogosultsága a tanulószerződésnek, és jónak nevezte a korhatár 21-ről 25 évre emelését. Azt kellene elérni továbbá, minél több gyakorlati képzőhely jöjjön létre - jegyezte meg a képviselő, aki a decentralizáció és további források bevonása mellett érvelt.

KDNP: igen a javaslatokra

Hoffmann Rózsa, a kisebbik kormánypárt vezérszónoka rámutatott: a középiskolák átnevezése rendben lévő, a szakközépiskola látta el korábban azt a feladatot, amit a jövőben a szakgimnáziumok. Felhívta a figyelmet ugyanakkor a tartalmi szempontokra, amelyet az alacsonyabb rendű jogszabályoknak kell rögzíteni.  A főgimnázium kifejezéstől ugyanakkor óva intett a korábbi köznevelési államtitkár, aki rámutatott: ez a klebelsbergi időkben minőségi többletet is megjelenített. Nem tudnák helyeselni, ha a mostani gimnáziumok automatikusan főgimnáziummá válnának, ez csak úgy lehetne megvalósítható, ha minőségi plusz is kapcsolódna hozzá - jelezte.

Hoffmann Rózsa szerint tartalmi kérdés az is: a szakközépiskolák - amelyek 3+2 éves struktúrában működnek majd - hogyan lesznek képesek az idegennyelv oktatásra. A Híd program kettéválasztása meghozhatja eredményét - jegyezte meg, hozzátéve: ilyen kisegítő programokra szükség van. Ha duális képzésbe viszik a szakmát tanuló fiatalok nagy részét, a mindennapos testnevelést nem tudják biztosítani, hiszen a gyakorlati helyeken nem lesz sportolási lehetőség, ezért ennek össze
egyeztethetőségét végig kell gondolni - említett egy másik témát.

A szakképzési centrumoknál is számos kérdés vetődik fel - közölte, majd utalva az MSZP oktatáspolitikusainak kijelentéseire, azt mondta: a Klik nem működésképtelen, döcögve indult, de működik, ellátja a feladatát, azt mondani, hogy a szakképzési centrummal két működésképtelen központ lesz, politikai fogás. Üdvözölte, hogy 25 éves korig lehet elkezdeni a nappali rendszerű oktatást, két szakmát lehet ingyen szerezni, a támogatott nyelvi képzéseket, a modulzáró vizsgák intézményét, a törvény szándékát, hogy a magyar szakmunkásképzés eljusson oda, hogy a gazdaság motorja legyen. Hiányolják ugyanakkor az iskolarendszeren kívül szerzett tudás szabályozását.

Jobbik: állandósult a forráshiány a szakképzésben

Dúró Dóra, a Jobbik vezérszónoka arról beszélt, a szegényebb sorsú gyerekek kerülnek be ebbe a képzési formába, a lemorzsolódás azonban 33 százalékos, a hátrányos helyzetűeknél 50 százalékos. Orvoslására, felzárkóztatásra hozták létre a Híd programokat, ugyanakkor a programban a lemorzsolódás 40 százalékos. Ez önmagában is mutatja, hogy a program nem lesz alkalmas a lemorzsolódás csökkentésére. Kitért arra is: a szakképzésbe bekerülő gyerekek háromnegyede szövegértésből a leggyengébben teljesít, és a legmagasabb az iskolai erőszak aránya a szakképzésben. Sokan elfekvőnek használják a szakképzést, hogy a tankötelezettséget teljesítsék - jegyezte meg.  Az átnevezések szerint nagy zavart okoznak majd, és ez nem segíti a szakképzés színvonalának növelését. Fontos lenne az alapismeretek nagyobb óraszámú oktatása, hogy a szülők is együttműködők legyenek, és a gyerekek motivációs szintjét is növelni kell.

Azt mondta: az, hogy a Klikben nem működik a szakképzés, egyértelmű. A Kliknek azonban nem az volt a problémája hogy az Emmi-hez tartozott, s a szakképzési centrumok korlátozása, több megyében is központosítást eredményez majd. A döntések távolabb kerülnek a helyi szinttől, az intézményektől és a gyerekektől, ezzel a szakképzés "téeszsítése" folyik. Állandósult a forráshiány, az eszközbeszerzések nehézkessége is problémát jelent - sorolta. Kitért arra: a javaslatnak vannak elemei, amelyek segítik a visszaélések visszaszorítását a felnőttoktatásban, de a nem állami fenntartóknál keretszámok meghatározását túlzó korlátozásnak nevezte.  Elvetette a gimnáziumi tanulók számának csökkentését, olyan szakképzésre van szükség, amelyben a jó képességű gyerekek is úgy érzik boldogulnak - összegzett, hozzátéve: a törvényjavaslatot ebben a formában elutasítják.

Szerző