Végzéssel – ítélet nélkül - fejezte be a főügyész közeli hölgyismerőse ellen csalás vádjával indult büntetőpert kedden délelőtt dr. Fülöp Géza Tibor tanácsa a IV-XV. kerületi bíróságon. Senki ne gondoljon azonban arra, hogy ezzel megúszta a 400 milliós csalással megvádolt H-né P. Mónika. Épp ellenkezőleg.
Mint arról a Népszava 2011-ben elsőként beszámolt, nő a Generali ügynökeként, a cég nyugtatömbjével, illetve más nyomtatványai segítségével extra befektetési lehetőségeket kínált a vele gyakran baráti kapcsolatban lévő régi ügyfeleinek. (A művelet leginkább a piramisjátékra emlékeztetett – utalt rá a februári tárgyaláson a bíró -, azonban legális pénzintézeti háttér látszatával.)
Megírtuk: amikor fény derült a csalássorozatra - a rendőrségi vallomások szerint - a sértettek személyesen, a velük „élettársa” révén szoros ismeretségben álló Keresztes főügyésztől is többször kértek segítséget, beszéljen a nővel: adja vissza a tőlük kicsalt pénzt.
A budapesti IV. és XV. Kerületi Ügyészség emelt vádat ellene 2 rendbeli különösen nagy kárt okozó, 13 rendbeli jelentős kárt okozó, 6 rendbeli nagyobb kárt okozó, 4 rendbeli kisebb kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntette, valamint 18 rendbeli magánokirat-hamisítás vétsége miatt.
A vádirat szerint H-né Keresztes főügyészt is megkárosította, ámbár ennek valóságtartalma nem teljesen világos. A nő – bírói kérdésre tett - vallomása szerint nem voltak élettársak, csak barátok. A főügyész pedig azért adta neki a mintegy 2,5 millió forintot, hogy azt Keresztes OTP számlájáról a nő MKB-betétjére utalják, mert az pár százalékkal magasabban kamatozott.
Kiderült az is, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság legalább két munkatársa is befektetett – és bukott - H-nénál.
Egy titokzatos ismeretlen ember vette át, és forgatta meg ügyfelei pénzét munkahelyén, a Generali biztosítónál – állította viszont H-né P. Mónika. Az illetőt nem nevezte meg, mondván, nincsenek bizonyítékai ellene. Azt is állította, hogy az extra kamatozású befektetésekért az évek során semmiféle juttatásban nem részesült. Épp ellenkezőleg: ügyfeleinek saját pénzén rendszeresen bevásárolt, szendvicseket vitt nekik, egyeseket taxival fuvarozott. Sőt, ha nem volt elég a befektetőnek a kifizetett kamat, saját jövedelméből pótolta azt.
A nő azt is állította, hogy – bár a gazdasági világválság idején is 20-40 százalékos, sőt volt, akinek 400 százalékos(!) évi hozamokat fizetett, minden a legnagyobb rendben volt – a fukusimai atombaleset miatt nem tudta tovább folyósítani az összegeket. A titokzatos idegen ugyanis osztrák üzletembereken keresztül japán részvényekbe fektetett be, melyek elértéktelenedtek.
A bíróság felhívta a vádlott figyelmét, hogy az „ismeretlen befektető főnök” emlegetésével tiltott pénzügyi tevékenységgel, sőt, pénzmosással vádolhatja hamisan korábbi munkaadóját, illetve vallomása más részeiben ügyfeleit is. H-né, azonban kitartott amellett, hogy a Generali „fekete befektetésekkel” keresett pénzt neki, és ügyfeleinek. Annak ellenére tette ezt, hogy a tanácselnök jelezte: emiatt újabb eljárások indulhatnak ellene.
Az első két tárgyalási napon elhangzottak, és a vádirat összevetését követően a bíróság – az ügyészséggel ellentétben – úgy látta, hogy az ügyben nem „csak” csalás, de a tiltott pénzügyi tevékenység folytatása is felmerült. Ezért – kimondatlan kritikával az ügyészi munkára – bejelentette, hogy az ilyen bűncselekményekben illetékes Pesti Központi Kerületi Bírósághoz teszi át a büntetőpert.
Hogy a rendőrség és az ügyészség figyelmét a több éves eljárás alatt véletlenül kerülte-e el a most megfogalmazott gyanú, nem tudni. A vádhatóság képviselője nem reagált a bírói döntésre.