Államosíthatják az Elmű-Émászt

Felvásárolhatja az Elmű-ÉMÁSZ ügyfélszolgálati leányvállalatát a Magyar Fejlesztési Bank, ezzel az nemzeti közműszolgáltató megszerezheti a lakossági áramszolgáltatás indításához szükséges cégét. A tranzakció a piaci hírek alapján tízmilliárd forintjába kerül az államnak – értesült a Magyar Nemzet. 

A közműszolgáltató a cégcsoport lakossági ügyfeleivel együtt szerezheti meg az ügyfélszolgálati céget, így hamarosan a budapesti, a főváros környéki és az észak-magyarországi családok is az állam fogyasztói lehetnek. Az Elmű-ÉMÁSZ azért válna meg a lakossági üzletágától, mert az évi több milliárd forintnyi veszteséget produkál, amit az adásvétellel később már az állam finanszírozhat. A lépéssel bő kétmillió taggal bővülhet az állami rezsicég ügyfélköre. Az új áramszolgáltató az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt.-hez tartozik majd. A lap információi szerint a kormány azért választhatta ki ezt a céget, mert az ügyfélkezelő rendszere korszerű és könnyen bővíthető. A felvásárlás pontos időpontja egyelőre nem ismert.

Szerző

Leszedi-e a bűnre csábító fóliákat a "kétarcú állam?"

Publikálás dátuma
2015.04.29. 07:00
Kaposváron már megvalósult, amit a trafi kosok régóta szorgalmaznak: leszedték a fóliákat a kirakatüvegekről FOTÓ: MTI/VARGA GYÖ
Az érdekvédelmi szervezetek, ellenzéki pártok követelik a dohányboltok kirakatának eltakarását előíró törvény módosítását, hogy ne ismétlődjön meg a kaposvári gyilkosság. A kormánypárt hárít és vizsgálatot ígér. A fóliát eltávolító trafikosnak egyelőre nincsenek követői, úgy tetszik, ennek elsősorban anyagi okai vannak.

Rettegnek a trafikban többnyire egyedül dolgozó alkalmazottak a múlt szerdai kaposvári rablógyilkosság óta. A fiatal eladót 22 ezer forintért ölte meg az elkövető. A trafik tulajdonosa vállalva a bírság kockázatát leszedette a fóliát két boltjának a kirakatairól, de egyelőre nem sok követőre akadt.

Tévesen értelmezték a törvényt, azért fóliázták le a trafikokat a tulajdonosok - adott sajátos magyarázatot a történtekre az Origo.hu-nak Kósa Lajos. A Fidesz ügyvezető alelnöke szerint az idevágó törvényben nincs benne, hogy le kell fóliázni a trafikok kirakatát. Ám nem minden a törvényben van leírva. A Fidesz alelnökének kijelentését maguk a trafikosok cáfolják, ugyanis - mint lapunk kérdéseire válaszolva írják - 2013-as trafiknyitások óta a hatósági ellenőrzések során elvárásként fogalmazták meg, hogy legyen fólia a kirakatüvegen. A vámhivatali működési engedély kiadása iránti kérelmek helyszíni szemléjekor is szempont volt épp úgy, mint a Nonprofit Zrt. ellenőrzései során, hogy a láthatóságot fóliával megfelelően korlátozzák-e. A Magyar Dohány Kiskereskedők Egyesülete úgy fogalmazott, újra kell gondolni a dohányboltok elsötétítését, mert a rugalmatlan szabály rendkívül magas biztonsági kockázatokat rejt.

Az érdekvédelmi szervezet a törvény és a szabályok felülvizsgálatát kéri. Az egyesület a Népszava kérdésére jelezte, egyelőre hivatalos visszajelzést nem kaptak javaslatukra. A fóliákat - mert az egyesület tagja jogkövetők - egyelőre nem sokan távolítják el, ugyanis a felrakásuk igen költséges volt, így pótlásuk is az lenne. Megvárják, míg egyértelmű szabály születik arról, hogy kell-e a későbbiekben az elsötétítés.

A trafikok portáljának kialakítása és a fóliázás is mindenesetre sokáig jó üzlet volt az ebben utazó vállalkozásoknak.

A Somogy Megyei Közgyűlés és az MSZP is támogatja azt a javaslatot, hogy a jogszabályból ki kell venni azt a részt, amely előírja, hogy kívülről, az utca felől nem lehetnek láthatók a trafikban a dohánytermékek. Az Együtt és a Jobbik már hétfőn egy-egy módosító javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek a trafikok kötelező fóliázásnak megszüntetése érdekében.

Az elsötétítés vége után a trafiktörvény eltörlése következik
Továbbra sem a dohányboltok belsejét eltakaró fóliát kéne eltörölni, hanem a trafiktörvényt. A napfény nélküli cellákban dolgozó dohánybolti alkalmazottak azonnali biztonsága érdekében azonban az MSZP támogatja az Országos Kereskedelmi Szövetség trafikok fóliáinak eltávolítását célzó kezdeményezését - írta közleményében Kunhalmi Ágnes, szocialista országgyűlési képviselő. "Ismét felszólítjuk a kormányt, hogy azonnal nyújtson be törvénymódosítást a trafiksötétítés eltörlése érdekében! Ha nem teszik meg, az MSZP a parlament elé terjeszti az OKSZ javaslatát. Az MSZP célja, hogy miután a trafikokról lekerült a sötétítés, szűnjön meg a fideszes trafikrendszer, és a dohánybolti dolgozók helyett a felelősök kerüljenek napfénytől elzárt, pár négyzetméternyi sötét helyiségekbe".

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) kereskedelem-biztonsági munkacsoportjának szakembere, Csikós Gellért, lapunknak megerősítette, mindegy, hogy mivel takarják el a kirakatot, ajtót, ilyen helyen a rablónak kevésbé kell tartania a lelepleződéstől. A bűnözők legföljebb 1-2 percet töltenek az egyszemélyes kisboltokban, trafikokban, amelyek hiába rendelkeznek akár kamerával, csendes riasztóval, támadás jelző gombbal, ezek nem megelőzik, csak jelzik, ha baj történik. Csikós szerint lehetővé kellene tenni, hogy a trafikosok a nagyobb forgalmú helyeken alakíthassák ki üzletüket, és néhol érdemes lenne a kiadó ablakos megoldást is választani.

Funk Sándor, addiktológus főorvos a Népszavának elmondta, többnyire kiskamaszkorban szoknak rá a fiatalok a dohányzásra, de nem a trafikokban látott dohányáruk miatt, hanem elsősorban a korcsoportjuk, illetve a szülők, a család hatására. Maga a cigaretta látványa keveseket szoktat rá a dohányzásra, aki dohányzik az pedig tudatosan vásárolja. A dohányzó szülők gyermekei jóval gyakrabban szoknak rá a cigarettára, mint a nem dohányzó családokban élő társaik. A főorvos hiányolta, hogy a trafiktörvény előtt nem készültek hatástanulmányok. Az államnak a megelőzésre, illetve az eredményes leszokást segítő kutatásokra kellett volna forrásokat előteremteni. Az állam kétarcú, mert igényli a bevételt a dohányárukból, miközben évente 30 ezeren halnak meg a dohányzással összefüggő betegségekben és rengeteg az ér- és tüdőbeteg. A dohányosok között 14-szeres a tüdőrák esélye.

Szerző

1500 kéményseprő szorong a jövő miatt

Publikálás dátuma
2015.04.28. 21:38
Illusztráció/Thinkstock
Egyeztetést sürget a kéményseprők ügyében a szakszervezet, mivel semmilyen információ nem áll rendelkezésre a kéményseprési közszolgáltatás katasztrófavédelemhez sorolásáról, amiről a kormány korábban törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentnek - tájékoztatott a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete 2000 (HVDSZ 2000) elnöke. 

Király András hangsúlyozta: meg kellene szüntetni a munkavállalói oldalon lévő bizonytalanságot, mert jelenleg nem tudni, hogy mi lesz a kéményseprő szakmában dolgozó mintegy 1500 ember sorsa a változtatás után. Nincs kidolgozva a háttér, nincs információjuk arról, milyen bérért, milyen jogviszonyban foglalkoztatnák őket az átsorolás után - tette hozzá.

Király András arról is tájékoztatott, hogy az Európai Közszolgáltató Szakszervezetek Szövetsége - amelynek tagja a HVDSZ 2000 - levélben jelezte a magyar kormánynak és a miniszterelnöknek, hogy célszerű lenne egyeztetéseket folytatni a kéményseprők ügyében a szakszervezetekkel. Álláspontjuk szerint nem elfogadható az, hogy a változásokat a dolgozók és képviselőik bevonása nélkül hajtják végre.

Korábban a magyar szakmai szövetségek, az iparkamarák és a Magyar Szakszervezeti Szövetség szintén levélben fordultak a Belügyminisztériumhoz egyeztetést sürgetve, azonban nem érkezett válasz - emlékeztetett a HVDSZ 2000 elnöke. A magyar kormány március 10-én nyújtotta be módosító törvényjavaslatát arról, hogy az önkormányzatoktól a katasztrófavédelem venné át novembertől a kéményseprési közszolgáltatást.

Szerző