Hatmilliárdos gyűlöletkeltés

Nevére vette az újabb nemzeti konzultációt Orbán Viktor, ám a kormányfő által "megfogalmazott" levél és kérdéssor unióellenes állásfoglalások sorát tartalmazza, ráadásul a felvetett "megoldási" javaslatok miatt is aggályos. A menekültek, azaz fideszes szóhasználatban a "megélhetési bevándorlók" elleni uszításnak ugyanakkor nemcsak a kormányzati tervek megvalósítása esetén várható nemzetközi jogi eljárások miatt lehet magas ára, hanem az újabb levelezéssel hatmilliárd forintra rúgó miniszterelnöki konzultációs költségek okán is.

"A megélhetési bevándorlók törvénytelenül lépik át a határt, és miközben menekültnek állítják be magukat, valójában szociális juttatásokért és munkalehetőségért jönnek. Csak az elmúlt néhány hónapban mintegy hússzorosára nőtt a megélhetési bevándorlók száma Magyarországon. Ez egy új típusú fenyegetést jelent, amit meg kell állítanunk" - állítja Orbán Viktor legújabb levelében, amelyben arról "tájékoztat" mintegy nyolcmillió állampolgárt, hogy "mivel Brüsszel kudarcot vallott a bevándorlás kezelésében, Magyarországnak a saját útját kell járnia." A kormányfőtől már-már megszokott királyi többest használva (az nem derül ki, hogy a "mi" ebben az esetben kikre vonatkozik), azt is kijelenti, hogy "nem fogjuk hagyni, hogy a megélhetési bevándorlók veszélyeztessék a magyar emberek munkahelyeit és megélhetését". Orbán szerint éppen ezért "döntést kell hoznunk" arról, hogyan "védekezzen" Magyarország a törvénytelen határátlépésekkel szemben, s hogy "korlátozzuk" a megélhetési bevándorlást.

Magyarán nem arról kell dönteni, hogy kell-e bármilyen módon védekezni a menekültek országba érkezése ellen, vagy hogy kell-e egyáltalán korlátozni a "robbanásszerűen növekvő megélhetési bevándorlást", ezek ugyanis az Orbán-levél tanúságai szerint egyértelműek. Mindezt a kormányfő érthetetlen módon azzal támasztja alá, "Európát az év elején példátlan terrorcselekmény rázta meg. Párizsban ártatlan emberek életét oltották ki kegyetlen hidegvérrel és ijesztő brutalitással. Mindannyiunkat megdöbbentette mindaz, ami történt. Ez az emberi ésszel felfoghatatlan szörnyűség ugyanakkor azt is megmutatta, hogy Brüsszel és az Európai Unió nem képes megfelelő módon kezelni a bevándorlás kérdését."

Kérdéses ugyanakkor, hogy a miniszterelnök itt mire gondolhatott, hiszen egyfelől a párizsi, Charlie Hebdo szatirikus lap szerkesztősége elleni valóban brutális terrortámadás elkövetői franciaországi születésű francia állampolgárok voltak, másfelől a bevándorlás kérdéséről hetek óta tárgyal az Európai Unió, s keddem épp a Fidesz-frakció hívta fel a figyelmet erre. A kormánypárt arra emlékeztetett: "a múlt heti EU-csúcson Európa vezetői közösen keresték a megoldást a tömeges bevándorlásra". Épp ezért érthetetlen, miért állítja a kormányfő, hogy az EU "nem képes megfelelő módon kezelni a bevándorlás kérdését", illetve miért szerepel a kérdések között is az: "Brüsszel politikája a bevándorlás és a terrorizmus kérdésében megbukott".

Nemzetközi jogsértést terveznek?

A kérdések ráadásul nemcsak az unióellenes állásfoglalások, hanem a felvetett "megoldási" javaslatok miatt is aggályokat vetnek fel. Ennek ellenére Orbán határozottan a nevére vette a kérdéssort, hiszen kedden Pécsen arra a kérdésre, Habony Árpád miniszterelnöki főtanácsadó áll-e a konzultáció mögött, azt mondta: a kérdések megfogalmazása "az én felelősségem,. ha bárgyúak, akkor is, ha értelmesek, akkor is. Az én nevemmel és az én kísérőlevelemmel mennek ki, mint eddig is" - tette hozzá. Mindezek nyomán márpedig Orbán nemcsak hangulatkeltéssel vádolható, de nemzetközi jogsértéssel is.

Az uniós joggal és az alaptörvénnyel is összeegyeztethetetlenek a bevándorlókkal kapcsolatos konzultációs kérdőíven feltett kérdések - mondta az ATV-ben a Magyar Helsinki Bizottság menekültügyi programvezetője. Gyulai Gábor szerint a kérdések eleve úgy vannak megfogalmazva, hogy csak egyféle választ lehet rájuk adni, ráadásul sok szempontból hamis koncepción alapulnak. A kormány ma is illegális bevándorlókat és megélhetési bevándorlókat emleget, holott február óta a statisztikák azt mutatják, hogy már elsősorban tényleges háborús menekültek érkeznek hazánkba olyan országokból, ahol borzalmas állapotok uralkodnak - mutatott rá a jogvédő, megjegyezve, hogy a hazánkba érkező menekülteknek most már több, mint kétharmada afgán, szír, illetve iraki állampolgár.

Gyulai szerint ami a menekültek azonnali őrizetbe vételére irányuló kérdést illeti, erre az uniós jogszabályok is lehetőséget adnak, és jelenleg is több százan tartózkodnak idegenrendészeti fogdákban. Ugyanakkor az összes menekült azonnali őrizetbe vétele évente akár 60-70 ezer ember fogva tartását jelentené, erre pedig Magyarországnak nincs kapacitása, és az uniós jogszabályok sem teszik lehetővé - fogalmazott. Ráadásul a kormánynak a tömeges jogsértések miatt brüsszeli perek ezreivel kellene szembenéznie, és az alaptörvényen is változtatnia kellene - vélte a jogvédő, aki elképesztően felelőtlennek tartja azt az elképzelést is, miszerint a menekülteknek itt tartózkodásuk ideje alatt dolgozniuk kellene, hogy kitermeljék a költségeiket. Gyulai azt is elmondta, a magyar közvélemény bár európai összehasonlításban rendkívül idegenellenesnek számít, mégis bízik abban, hogy nem lesz túl nagy fogadókészség erre a "rendkívül alantas és félrevezető propagandára" a magyar társadalomban.

Újabb 960 millió forintot költenek erre

Utóbbi, azaz a gyűlöletkeltés újabb eszköze mintegy egymilliárd forintjába kerül az adófizetőknek, noha a pontos költségeket a kormányfő stábja egyelőre nem tette közzé, de a nyolcmillió levél postázása legalább 960 millió forintba kerül majd. Ezzel márpedig hatmilliárdra rúg majd az az összeg, amelyet Orbán Viktor és az általa vezetett kormányok ilyen típusú "konzultációkra", illetve levelezésekre fordítottak. Legutóbb 2013 őszén jött Orbán-posta, akkor - mint kiderült - évek óta halott, vagy éppen huzamosabb ideje külföldön tartózkodó embereknek köszönte meg a kormányfő, hogy részt vettek a rezsicsökkentés megvédését célzó aláírásgyűjtő kampányban. Az addigi 13 levelezés összegét nehéz becsülni, mert nem minden esetben álltak rendelkezésre hivatalos információk, illetve előfordult, hogy azok ellentmondtak egymásnak.

A Népszava számításai szerint mindenesetre a 13 akció összköltsége mintegy 4,4 milliárd forint volt, ám a levelezések összes költsége ennél lényegesen több lehet, hiszen nem minden tételnél tudtuk belekalkulálni a több esetben "bevetett" népszerűsítő reklámkampányok sokszor százmilliós pluszköltségeit. Ezekkel együtt meghaladhatja a hatmilliárd forintot is a kormányzati propagandára elköltött közpénzek összege. Összehasonlításul: ebből 900 új mentőautót lehetne vásárolni, 325 ezer közmunkást lehetne foglalkoztatni egy hónapon át, de kitelne a pénzből 10 ezer munkanélküli éves bruttó álláskeresési járadéka, 9500 pedagógus éves átlagos nettó jövedelme, vagy esetleg 8500 vonulós tűzoltó éves átlagbére is.

Beleillik a levelezési sorba a téma

Orbán alig néhány hónappal 2010-es hatalomra kerülése után küldte az első konzultációs levelet: az azév őszén postázott küldemény 1,7 millió öregségi nyugdíjasnak szólt és arra kért választ benne a miniszterelnök, hogy milyen intézkedéseket várnak el az idősek az új kabinettől. Alig néhány hónappal később újabb levél ment immár az összes, mintegy hárommillió nyugdíjasnak: ebben Orbán arról tájékoztatta őket, hogy a kormány "biztonságba helyezte" a nyugdíjakat, illetve mindenkit megnyugtatott, hogy a kisfogyasztású háztartások számára nem emelkedik a gáz ára. Még az év vége előtt levelet kaptak a nyugdíjpénztári tagok a "szabad nyugdíjválasztásról" - valójában a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások "einstandolásáról". Nem sokkal később, 2011 tavaszán indult az első széles körű nemzeti konzultáció: akkor a mintegy nyolcmillió felnőtt, választókorú lakos kapott kérdőívet az új alaptörvényről.

A csaknem egymilliárd forintba került akció sokban nem befolyásolta a Szájer József fideszes EP-képviselő iPad-jén írt "húsvéti alkotmány" szövegét, pedig akkor még 920 ezren küldték vissza válaszukat a miniszterelnöknek. Olcsón "megúszták" az adófizetők a 33 ezer rendőrnek kiküldött, a semmisségi törvény miatt felkorbácsolt indulatokat hűteni hivatott tájékoztatót, mert a Belügyminisztérium erőforrásait használva eljuttatott levelek állítólag mindössze 194 ezer forintba kerültek. A 2011 májusában indított szociális konzultáció már jóval többet, mintegy egymilliárd forintot emésztett fel. Reklámköltésekkel együtt még ennél is többe került egy évvel később a gazdasági konzultáció, de a kettő között kaptak levelet a végtörlesztés előnyeiről a közalkalmazottak, illetve a nyugdíjasok az ellátásuk reálértékének megőrzéséről. 2012 őszén a kormány munkahelyvédelmi akcióterve alig félmilliárd forintból jutott el az emberekhez - igaz, további több száz millióért hirdette is a kormány az intézkedéscsomagot. A "visszacsatolásra" is nagy hangsúlyt fordítottak: a gazdasági konzultáció eredményeiről például újra tájékoztatta az arra kíváncsiakat a miniszterelnök - potom 45 millióért. Nagyságrendileg ekkora összeget vitt el 2013. elején a határon túli magyaroknak címzett tájékoztató a választáson való részvételre buzdítás céljából. Ez után írt levelet a kormányfő a kistelepülések lakóinak, hogy az állami adósságátvállalás előnyeit ecsetelje.

Szóltak az EP-nek is

A Demokratikus Koalíció tájékoztatta az Európai Parlament (EP) vezetőit a nemzeti konzultáció gyalázatos kérdőívéről. Niedermüller Péter, párt alelnöke és EP-képviselője azért fordult az uniós parlament elnökéhez, frakcióvezetőihez és az illetékes bizottság tagjaihoz, mert megítélése szerint a magyar kormány kezdeményezése súlyosan sérti az EU alapértékeit gyengíti a menekültek ügyében létfontosságú európai szolidaritást, ráadásul szembemegy az uniós menekültpolitikával is, mindezt hazugságokkal alátámasztva.

Erre reagálva a Fidesz-frakció közölte: Gyurcsány Ferenccel ellentétben egész Európa érzékeli és szenvedi a tömeges bevándorlás miatt kialakult problémákat, s erről tárgyaltak a múlt héten Brüsszelben is. "A cselekvés nem halogatható, a magyar emberek véleményének meghallgatása után a kormánypárti képviselőcsoport kész mindent támogatást megadni ahhoz, hogy ha kell, akkor az európainál jóval szigorúbb bevándorlási szabályokat alkossunk" - írták.

Eközben írásbeli kérdésekkel fordul az Európai Bizottsághoz, valamint a tagállamok kormányainak képviselőiből álló miniszterek tanácsához az uniós liberális frakció politikusai a bevándorlásról tartandó nemzeti konzultáció miatt. A Liberálisok és Demokraták Európai Szövetségének (ALDE) frakciója arra kéri az uniós intézményeket, győződjenek meg arról, hogy a magyar kormány által a migrációról kezdeményezett "idegengyűlölő levelezés” összhangban áll-e az Európai Unió értékeivel, elveivel és jogszabályaival.

Befekszik a propagandának a kormányoldal

- Beláthatatlan migrációs hullámok alakulhatnak ki a klímaváltozás következtében - mondta Áder János köztársasági elnök tegnap Szarvason, a Szent István Egyetem Tessedik Campusán. Az államfő kifejtette, az 1900-as években kétmilliárdos népesség napjainkra 7,5 milliárdra nőtt, 2050-re pedig további kétmilliárddal emelkedhet a létszám, miközben a klímaváltozás nemcsak háborúkat generálhat - például az ivóvízhiány - miatt, de költözésre is késztethet tömegeket.

- A nemzetgazdasági miniszter az idén július 1-ig, azt követően pedig minden év február 1-ig a Hivatalos Értesítőben teszi közzé a tartózkodási engedéllyel vagy munkavállalási engedéllyel foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgárok legmagasabb számát - az erről szóló rendelet tervezete kedden jelent meg a kormány honlapján. Az Európai Unión kívüli harmadik országbeli állampolgárok száma nem haladhatja meg a tárgyévet megelőző évben bejelentett munkaerőigények havi átlagát. A bejelentett munkaerőigény azt a létszámot fedi, amelyet a munkaadók a munkaügyi hatóságnál regisztráltak. Az összegzett statisztikai adatok alapján teszi közzé a miniszter a foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok legmagasabb számát.