Előfizetés

Évente 5-6 millió oldalt digitalizálunk

Barna L. Norbert
Publikálás dátuma
2015.04.29. 07:12
Biszak Sándor és munkatársai most kicsit rápihennek a Népszava 141 évnyi anyagának digitalizálására FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Sajtótörténeti pillanatnak nevezi Biszak Sándor, hogy a 141 éves Népszava teljes anyaga - 1873-tól 2014-ig - digitalizálva, kereshető módon az interneten hozzáférhetővé vált. A hatalmas, több évig tartó munkát végző Arcanum Adatbázis Kft. vezetője szerint problémát elsősorban az anyag összegyűjtése jelentett, de a digitalizáció során azért akadtak technikai nehézségeik is. Nemcsak lapunk, de például az MTI, az Országgyűlési Könyvtár és számos közgyűjtemény is az Arcanumnak köszönheti, hogy ma már digitális formában is elérhető az interneten.

- Kezdjük a mi szívünknek kedves témával; nemrég befejeződött a Népszava 141 évfolyamának digitalizálása. Éppen egy éve beszéltünk, amikor azt mondta, optimista lenne, ha 2016 végére sikerülne lezárni ezt a munkát, amely akkor másfél-két éve tartott.

- Ezek szerint túl pesszimista voltam. Mindig elsősorban az anyag összegyűjtése jelent problémát. A Népszava 141 éve esetében például hatalmas megrakott autókkal szaladgáltunk, amíg mindent el tudtunk vinni. Egy éve nagyjából 1948-ig, illetve a második világháborúig volt kész az anyag, az azóta kiadott számokat pedig egyszerűbb volt összeszedni. Bár beszéltünk arról is korábban, hogy ez sem mindig igaz: gyakran a legújabb számok már két nap után sincsenek meg. Főleg napilapoknál. Azokat az újságokat, amelyek nagyobb példányszámban jelennek meg, az emberek valahogy nem őrzik meg. De immár sajtótörténeti pillanatként számolhatok be róla, hogy a 141 éves újság teljes anyaga, 1873-tól kereshető módon az interneten hozzáférhetővé vált (az adtplus.arcanum.hu/hu/collection/Nepszava oldalon). A lényeg, hogy most lehetne megírni a Népszava történetét. Valakinek venni kellene a fáradtságot, hogy a teljes anyagot átnézi, mert abból nagyon jó dolog tudna összeállni.

- Mi a helyzet a hiányzó számokkal? Annak idején kértük olvasóinkat, ha megtalálják a lappangó példányokat, küldjék el.

- Ezek a számok sajnos tényleg eltűntek. Volt néhány kedves beküldő, de azok a példányok sajnos már megvoltak, az olvasók is a háború alatti hibás és zavaros számozás miatt keverték össze a számokat. A hiányzó számok keresése során amúgy is mindenféle furcsasággal találkoztunk, a lap mindenféle leágazásával: volt időszak, amikor Debrecenben adták ki a Népszavát, ám a bonyolult számozás miatt nem tudtuk, hogy ez az eredeti Népszava, vagy egy másik. Hiszen a lap Munkás-Heti-Krónika néven indult 1873-ban, és amikor 1877-ben a Népszava névre váltott, sokáig ugyanúgy kiadták a Krónikát is. Eleinte hetente, majd hetente háromszor jelent meg a Népszava, volt, hogy visszaváltott, szóval kissé zavaros volt a megjelenés, de mindez most már dokumentálható.

Ami miatt még nagyon nehéz volt, hogy az OCR, az optikai szövegfelismerés nem mindig működött. Ez egy olyan technológia, amely lehetővé teszi képek, szkennelt vagy digitálisan fotózott dokumentumok és PDF-fájlok szerkeszthető, szövegesen - nem csak a címben, hanem a cikkek tartalmában is - kereshető formába alakítását. Tehát ezzel könnyen tudunk szöveget előállítani. Minden jól is haladt a szövegfelismeréssel, kivéve az '50-es, '60-as évek számait: egyszerűen nincs rá magyarázat, nem tudjuk ma sem, hogy miért, de ezeket a program nem ismerte fel. Pedig ez egy világszerte használt szoftver, az 1870-es, az 1920-as, az 1980-as Népszaváknál is működött, de ezeknél nem.

- Ilyenkor semmit nem lát a gép?

- Az OCR első lépése, hogy a hasábokat felismeri. Egy nagyon bonyolult oldalon - a napilapoké pedig annak számít - is látnia kell, hogy van rajta öt hasáb, és közben mondjuk egy háromhasábos felcím. Nos, a hasábokat nem látta a program; ha pedig már eltévedt bennük, akkor a szövegnek is annyi. Ekkora mennyiségnél - 387 ezer oldalról beszélünk - ez valami borzalmas akadály.

- És akkor kézzel kellett beállítani?

- Kézzel, manuálisan keretezgettük a hasábokat, gyakorlatilag oda tereltük a gép figyelmét.

- Pedig még a tördelés is hasonló, mint az előző évtizedekben...

- Ezért is érthetetlen a dolog. Gondoltunk már mindenre, a papír minőségére, próbáltunk nagyobb felbontásban szkennelni, néztük a festéket, hátha gyengébb minőségű volt akkor. Ráadásul mindez a folyamat legvégén derült ki, mert a feldolgozásban "két oldalról" haladtunk, a '40-es, illetve a '70-es évektől közelítettünk, tehát elég nagy meglepetésként ért minket. De korábban is voltak gikszerek: például 1999 és 2005 között olyan borzasztó nagy volt a Népszava, hogy gyakorlatilag csak az egyméteres térképszkennerünkben fért el rendesen, amely 36 centiméterszer 49 centiméteres, ami kezelhetetlen méret. Ez is nagy erőpróba volt. Ezekhez készítettünk egy nagy felbontású, 36 pixeles fényképezőt is, ami a szkennerrel párhuzamosan tudott haladni, elég jó ütemben.

- Ha jól értem, teljes a 141 év, de mégis mennyi az, ami most nem elérhető?

- Valóban igényel még némi munkát a dolog, az utolsó hónapok még nincsenek fent, de közben más anyagokat is készítünk. Összességében egytized százalékra tenném, ami valóban hiányzik a Népszava teljes digitalizálásából. Ez legfeljebb 2-300 oldal, tehát nagyon kevés.

- A mi internetező olvasóink és a történészek nyilván megnézik majd a gyűjteményt, de érdemes lenne valahogy népszerűsíteni is?

- Abszolút szükséges lenne népszerűsíteni. Alapvetően két nagy adatbázisunk van, az Arcanum Digitális Tudománytár (ADT) mellett szeptember óta működik a Hungaricana is - hungaricana.hu -, ami több mint száz közgyűjtemény állománya: múzeumok, levéltárak, könyvtárak, több mint száz intézmény anyagai találhatók itt. Ezek együtt több tízmillió oldalt tesznek ki, fontos anyagok. Eddig egyébként csak amolyan suttogó propagandában terjedt a Hungaricana híre, de áprilisban Kövér László házelnök "avatta fel" az archívumot, mely már az Országgyűlési Könyvtár állományát is tartalmazza. Reméljük, hogy népszerűvé válik, a Hungaricana amúgy is egy nagy ernyő: itt van 300 ezer képeslap, ami talán a leglátogatottabb gyűjtemény, napi két-háromezer emberrel, és ha ma valaki egy képeslapot keres a Google-ban, akkor már a mi oldalunk az első találat.

Képeslapban gyakorlatilag nincs konkurenciánk. Továbbá vannak térképeink, ezeknek is kétezer körül van a napi látogatottsága. És léteznek olyan száraz adatok, amelyek ezekkel a népszerűbb tartalmakkal nem vetekedhetnek. De vannak nagyszerű kéziratos térképeink az Országos Levéltártól, azokon mindenki megtalálhatja a saját faluját. Nyilván szűkebb réteget érdekel, de megtalálható az 1700 előtt kiadott magyar könyvek adatbázisa is, és nekem nagy kedvenceim a Mária Terézia-féle úrbéri tabellák. Ez első hallásra borzasztó érdektelennek tűnhet, pedig benne van az összes jobbágy neve, vagyis nem más, mint a felmenőink eredete.

- Akkor elég bő lehet az ADT anyaga is, ahová a Népszava is került...

- Több mint 250 folyóiratot tartalmaz, és azt mondhatom, hétről hétre bővül a bázis. A Tolnai Világlapja, a Budapesti Hírlap, a Pesti Napló, Pesti Hírlap is hozzáférhető itt, az adatbázis ingyenesen kereshető, csak a dokumentumok megtekintésekor kell fizetni. Ennek is nő a híre, lényegében alig van jelentős folyóirat, amely ne lenne itt megtalálható. Most éppen határon túli anyagokkal bővítjük az állományt, a kolozsvári Korunkkal, a marosvásárhelyi Látóval egyeztünk meg, nemrég a megszűnt Holmi is megkeresett. Csupa olyan, a rendszerváltás környékén indul lap, mely mára megszűnt. Nincs az jól, hogy ezeket nem őrzi meg az utókor.

- Egy éve még szintén terv volt, hogy egy Habsburg-kori térképet a Google térképébe illesszenek, ami mára sikerült is. Hogyan lehetett ezt elérni?

- Folyamatosan finomítottuk a technikát. Az akkori térképeket "georeferáltuk", vagyis a térképek minden egyes pixeléhez a mai GPS-koordinátákat rendeltük hozzá. Ha ez megvan, a térinformatikai programok segítségével már "könnyen" össze lehet passzítani a Google-lal. Szakmailag annyi a titok, hogy a Google-nak is van egy saját térképvetülete, hiszen a térképeket mindig valamilyen vetületben készítik: amikor térképet készítünk, az ellipszoid alakú Földről egy kétdimenziós verziót csinálunk. Erre pedig a régi térkép teljesen automatikus rákerül. Ehhez az kell, hogy az akkori térkép szelvényezve legyen; nagyon részletes kataszteri térképet például úgy csinálnak, hogy mondjuk a Gellért-hegyet berácsozzák, és tudjuk, hogy összesen 2850 méter széles és 1700 méter magas. Tehát ennek a téglalapnak a négy sarkát nézzük, és az alapján meg tudjuk mondani a mai GPS-koordinátáit tízméteres, vagy akár méteres pontossággal. A kézi munka ebben, hogy a négy sarkát bejelölöm, megmondom, hogy ez pontosan melyik koordináta.

- Tehát akkor ezek a régi térképek teljesen pontosak?

- Lukak persze vannak, de egészen különböző okokból. Hadd meséljem el: nemrég voltunk Beregszászon, a külügyi tárca támogatásával sikerült a Kárpátaljai Területi Állami Levéltárban lévő - egykori magyar királyság korabeli - térképeket digitalizálni. A levéltár beregszászi részlege egy hatalmas volt börtönépületben található, borzasztó körülmények között. Itt őrzik a magyarság és a magyar történelem szempontjából rendkívül fontos iratokat, 2012-ben pedig az épület egy része beázott, majd gombásodásnak indult. Aztán egy év múlva rászakadt a mennyezet az értékes kataszteri térképgyűjteményre. A tető maga alá temette az iratokat, úgy kellett hosszú munkával kimenteni. Végül az egészet nem nekünk kellett rendbe hozni, a romokat takarítani, de porszívózni és a sérült állományt megmenteni, beszkennelni igen... És ahogy Bereg, Máramaros, Ugocsa megyéket töltöttük fel, szomorúan látszott, mely megyék hiányoznak. És ezeket az ottani kollégák még most is keresik az épület különböző szobáiban.

A jó hír, hogy már folyik az épület felújítása, így az egész tárolási rendszer is átalakul, de sokszor ezek a térképek már a használat miatt is tönkremehettek. Aztán sokan mondják, hogy a tanácselnök vagy polgármester hazavitte és feltette a falra..., vagyis számunkra sosem lesz meg. Ilyenkor különböző forrásokhoz nyúlunk, másolatokból próbálunk dolgozni. Fáradságos munka. Már három éve gyűjtjük Horvátországból is az iratokat, kissé tragikomikus, hogy én próbálom meg a horvát levéltárakat összehozni: gyerekek, nézzétek már meg, nálatok mi van meg, mi nincs, mert az lehet, hogy a másiknak megvan. Hogy ez miért van? Tudja, szakmai dolog: "ki a jobb levéltáros". Szóval velem gyakran jobban együttműködnek, mint egymással.

- És hogyan működik a Google-nál, hogy befogadnak egy térképet? Van egy térképem, beküldöm nekik és felteszik? Hogy megy ez?

- Valahogy így. Beküldöd a térképet, hogy ezt szeretnéd, ha a Google Maps-en megjelenne, azt leellenőrzik és engedélyezik. A Google-térképek egyébként ingyen használhatók, kevés korlátozással: például, ha napi 30 ezer látogatót túllépi az adott portál, akkor már fizetni kell a szolgáltatásokért - mi néha elértük ezt a számot -, de amúgy nem kell. És lehet mondani nekik, hogy az ettől eddig tartó GPS-koordinátákat kérem, azokat ők szolgáltatják, innentől teljesen szabadon rátehetem az én térképemet. Sokan nem tudják, a Google-nak hatalmas készlete van, amit ingyen lehet használni, ami elsősorban a fejlesztőknek fontos és ők ismerik is ezeket a lehetőségeket. A Google-nak van egy olyan honlapja is, amire ráteszik az általuk legjobbnak ítélt ilyen kezdeményezéseket: amerikai népszámlálási adatokat, francia régi térképeket, és a mieinket is olyan színvonalasnak találták, hogy csinálhattunk egy külön Arcanum oldalt nekik, a Google Maps Generatoron. Aminek számunkra további nagy előnye, hogy ezzel növelik a kapacitást, amennyit használhatunk, amin terjeszkedhetünk.

- Az MTI artchívumát is az Arcanum készítette, biztosan nem volt kis munka...

- Ez egy viszonylag régebbi dolog, 2010 környékén kezdtük. Az MTI teljes archív anyaga az Országos Levéltárban volt megtalálható papíron, ez majdnem egymillió oldal, 1920 és 1950 közötti napi hírek. A távirati irodának akkoriban nagyon sok rovata volt, és mind elérhető volt papíron a levéltárban. 1920 előtt nem maradt fent szinte semmi, az akkori anyagok megsemmisültek. Különben ez egy nagyon szép munka volt, a nehézségeket itt is a borzalmas állapotú gépíratok okozták. Különben évente 5-6 millió oldalt digitalizálunk, nyilván nem mindegy, mennyire rossz minőségű valami, vagy mennyire bonyolult megcsinálni.

- Lesz-e folytatása a Népszava archiválásának? Felkerülnek majd az idei, későbbi számok is?

- Most egy kicsit kipihenjünk magunkat Népszava ügyileg, de azt mondhatom, hogy lesz. Negyedévente ránézünk majd, és ha majd újra erőt veszünk magunkon, akkor folytatjuk a további számokkal.

Orbán egyre szélsőségesebb

Fazekas Ágnes
Publikálás dátuma
2015.04.29. 07:09
Rokonszenvezők gyűrűjében: takarásban a gyöngyvirág FOTÓ: MTI/SÓKI TAMÁS
Napirenden tartaná a halálbüntetés kérdését Orbán Viktor. A kormányfő szerint a kaposvári gyilkosság is mutatja, hogy a három csapás törvénye és a tényleges életfogytiglani börtönbüntetés visszatartó ereje önmagában nem volt elegendő, ezért a bűnözők előtt világossá kell tenni, hogy Magyarország nem riad vissza semmitől, ha az állampolgárai védelméről van szó. Hétfőn a jobbikos Apáti István érvelt a halálbüntetés visszaállítása mellett, amit 1990-ben eltörölt az Alkotmánybíróság és aminek alkalmazását az unió, és az Európa Tanács sem engedi.

A halálbüntetés visszaállításának napirenden tartásáról beszélt tegnap Pécsen Orbán Viktor. Néhány éve azt hitték, hogy a magyar büntetőjogról és a bűnüldözésről szóló viták végére pontot tettek, amikor bevezették a három csapás törvényét és a tényleges életfogytiglani börtönbüntetést.

"Az ilyen megérdemelné a halálbüntetést"
Rogán Antal kedden az M1 aktuális csatorna műsorában azt mondta:  ha egy fiatal eladólányt 22 ezer forintért meggyilkolnak, akkor az embernek automatikusan az jut eszébe, hogy "az ilyen ember megérdemelné a halálbüntetést" .A frakcióvezető szerint legitim a halálbüntetésről szóló vita, mert "erről a magyar társadalomnak nem volt módja dönteni".

Ám, mert ezek visszatartó ereje önmagában nem elegendő, a miniszterelnök szerint a halálbüntetés kérdését Magyarországon napirenden kell tartani. A bűnözők előtt világossá kell tenni, hogy Magyarország nem riad vissza semmitől, ha az állampolgárai védelméről van szó.

Ezt kérdésre válaszolva fogalmazta meg Orbán, aki tavaly májusban, az egyik szokásos rádióinterjújában azt állította, a halálbüntetésnek igenis van visszatartó ereje. Kétségkívül nagy dilemma, hogy a halálbüntetésnél valakinek elveszik az életét, de miután ennek visszatartó hatása van, ezért néhány életet meg is mentenek.

Az Európai Unió tiltja a halálbüntetést, "pedig ez is megérne egy misét" - mondta akkor. Néhány héttel korábban az Origó arról tudósított, hogy maroslelei fórumán Lázár János bevallotta, a társadalomnak ahhoz a részéhez tartozik, amelyik visszaállítaná a halálbüntetést.

Hétfőn a kaposvári trafikos gyilkosságra utalva a jobbikos Apáti István közölte: a vonatkozó nemzetközi szerződések módosítását kezdeményezve meg kellene teremteni annak a lehetőségét, hogy a jogerős ítéletet meghozó bíró az emberölés súlyosabbnak minősülő eseteinél akár halálbüntetést is kiszabhasson.

Semmi sem elég súlyos
Lényegében a halálbüntetés pótlására került be 1993-ban a magyar Btk.-ba a felülvizsgálat nélküli, 40 évre szóló, azaz „tényleges” életfogytiglani szabadságvesztés (tész), hogy a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetői többé ne jelenthessenek veszélyt a társadalomra. 2013-ban azonban a bátmonostori hármasgyilkosság másodfokú eljárását azért függesztette fel a Szegedi Ítélőtábla, és fordult az Alkotmánybírósághoz, mert egy hasonló angol ügy miatt úgy vélte: a tész ellentétes lehet az európai egyezmény embertelen büntetést tiltó rendelkezésével. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága éppen egy éve ki is mondta, hogy a magyar szabályozás embertelen, megalázó, ennek nyomán tavaly novemberben az Országgyűlés látszat-finomítást fogadott el: eszerint hivatalból kötelező lesz felülvizsgálati eljárást lefolytatni minden negyvenéves büntetését betöltő elítélt esetében. 2010 júniusában fogadták el a három csapás törvényét, amely a többszörösen visszaesőkre kívánt lesújtani, azzal, hogy az életfogytiglani büntetést kötelezővé teszi olyan bűnözőkkel szemben, akik harmadszor követnek el erőszakos bűncselekményt. 2014 februárjában az akkori ombudsman, Székely László ezt alkotmányellenesnek találta, ám az igazságügyi tárca kitartott a törvény mellett, amely ma is hatályban van.

A kormányfő pontosan tudja, hogy amíg az Európa Tanács tagjai vagyunk, nem lehet visszaállítani a halálbüntetést, amelyet az Alkotmánybíróság 1990-ben egyhangú határozatával eltörölt. A 47 tagállamot tömörítő Európa Tanács 1950-ben fogadta el az Emberi Jogok Európai Egyezményét, amelyben ezt megtiltják és amihez Magyarország is csatlakozott.

Hívő keresztény....
„Hívő keresztény politikus nem támogathatja a halálbüntetést anélkül, hogy ne
mondana ellent az egyház tanításának” – mondta Rétvári Bence, a KDNP alelnöke
2012 nyarán, amikor a Jobbik vetette fel a kérdést. A közleményre a 444 bukkant.

Miután tehát ennek alkalmazását az uniós jogrend sem engedi, esetleges újbóli bevezetése beláthatatlan következményekkel járna, ki kellene lépni például az Európai Unióból. A miniszterelnök egyébként a hatalmas népszerűségvesztés ellensúlyozására indult Modern városok elnevezéssel országos turnéra, amelynek során a 23 megyei jogú városban ezerkétszáz milliárd forintnyi uniós fejlesztési pénzt ígér.

Gesztus a szélsőjobbnak
Az MSZP nem tart szükségesnek változtatást a halálbüntetést illetően, ehelyett a bűncselekmények megelőzésére fektetne nagyobb hangsúlyt. A DK véleménye szerint azzal, hogy Orbán elővette a halálbüntetés témáját, "erkölcsileg még mélyebbre süllyedt" és újabb gesztust tett a Jobbiknak. Az Együtt azt állítja, hogy a miniszterelnök a kicsinyes politikai haszonszerzés érdekében "jobbikosabb" lett a Jobbiknál is, és pártja népszerűségvesztését egyre szélsőségesebb kijelentésekkel próbálja megállítani.

Sopron, Eger, Zalaegerszeg és Miskolc után tegnap a pécsieket igyekezett levenni a lábukról Orbán, aki autópályák, elkerülő utak, ipari parkok és aquapark ígéretével érkezett a baranyai megyeszékhelyre. Megemlítette, szívesen adnának több pénzt a Pécsi Tudományegyetemnek, ha az intézmény képes lenne a jelenlegi 2300 helyett 5000 fizetős külföldi hallgató felvételére felkészülni. Arról is beszélt, hogy kormánya 45,5 milliárdos adósságot vállalt át a várostól, mert az adósrabszolga értelmesen nem tud a jövőről beszélni, arról viszont nem beszélt, hogy ez nem most történt.

Kiderült, a kormány becsületbeli ügynek tekinti, hogy sikeres várossá tegye Pécset, miután az önkormányzati választáson nagy bizalmat kapott a polgármester és a képviselő-testület, amit meg akarnak hálálni. Ezért írt alá most együttműködési megállapodást a fideszes Páva Zsolt polgármesterrel, amelynek értelmében 2016-ban elkezdődik és be is fejeződik az M6-os horvát határig történő továbbépítése, illetve még ebben a ciklusban az M60-ast is megépítik az országhatárig. A szocialista Szakács László erre úgy reagált: Orbán ígéretei annyit érnek, mint az üveggyöngyök, hiszen pécsi látogatásán az öt évvel ezelőttivel megegyező ígéreteket tett. A kormányfő ugyanis már 2010-ben úgy beszélt az M6-os autópálya meghosszabbításáról, egy pécsi elkerülő út építéséről, a 67-es út felújításáról és egy híd megépítéséről a Dráván, hogy mindezt elintézettnek lehet tekinteni.

Amikor már kérdezhetett a sajtó, az Index újságírója felvetette, hogy a paksi erőműbővítés terveinek titkosítása kimeríti az alkotmányos puccs fogalmát. "Ez a mi életünk, nem a kormány biznisze" - fogalmazott. Orbán azzal védekezett, hogy a kabinet két törvényt is beterjesztett a parlamentnek a bővítéssel kapcsolatban és a titkosítás csak műszaki kérdésekre terjed ki, ami megfelel a nemzetközi gyakorlatnak. "Ez Európa egyik legátláthatóbb tendere" - mondta. Nem tették ezt másképp Finnországban sem, ahol ugyancsak orosz szerepvállalással épül atomerőmű.

Orbán nem úszta meg, hogy ezúttal is Habony Árpádról kelljen beszélnie. A Népszabadság tudósítója arról kérdezte, hogy ő vagy a Fidesz vezetői, mikor kaptak utoljára politikai tanácsot Habonytól. A miniszterelnök közölte, "a politikai tanácsadó egy jogi kifejezés, és nem azt jelenti, hogy kivel szokott az ember beszélgetni. (...) Hogy én kire hallgatok még a feleségemen kívül, az meg az én dolgom, mert én vállalom a felelősséget a döntéseimért". Hozzátette: "ha van politikai tanácsa, ne tartsa magában, küldje el nekem, és akkor majd megírhatják, hogy a Népszabadság újságírójának politikai tanácsaira is hallgatok". A tervbe vett adócsökkentés valójában béremelés mindenkinek, az egészségügyi dolgozók pedig méltatlanul alulfizetettek. Ezt az egészségügyi dolgozók hetek óta tartó fekete pólós tiltakozásáról szóló kérdésre válaszolva mondta. Azzal kapcsolatban, hogy a rendőrség betiltotta Juhász Péternek a miniszterelnök háza elé tervezett demonstrációját kijelentette, ő nem egy miniszterelnöki rezidenciában lakik, ezért nem tartja helyesnek, ha úgy jönnek oda demonstrálni, hogy ezzel másokat, akik ott laknak, zavarnak.

 Gyöngyvirágos ölelés

Öleléssel, virággal várta vagy 150 jobbára idős rajongója tegnap a pécsi városháza előtt a miniszterelnököt. A bama.hu percről percre tudósításából ország-világ értesülhetett arról, hogy az egyik meghatódott szimpatizáns a miniszterelnöknek Páva Zsoltról azt mondta, "nem elég kemény", amire a polgármester arcáról lehervadt a mosoly. Egy asszonytól gyöngyvirágot kapott, amitől viszont Orbán hatódott meg. Elcsukló hangon kérdezte a nőtől: "tudja milyen gyönyörű gyöngyvirágmezők vannak az én falumban? Kicsit el vagyok itten zárva a fontos dolgoktól" - magyarázta. Azt is mondta, hogy mindenkinek a támogatására, jóindulatára, imádságára szüksége van. A miniszterelnöki konvojt a közeli Bodára tervezett atomtemető ellenzői is várták, akiknek jelenlétét a hívek annyira nehezményezték, hogy dulakodni kezdtek velük. Orbán, aki nem értette az ingerültség okát, a tiltakozóknak a városházáról azt üzente: nem szükséges a kormány ellen tüntetni, mert az atomtemetőről nem a kabinet, hanem a város és a környéke fog dönteni.

Kiszolgáltatott fiatalok - Nem lesz jobb a szakképzés

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2015.04.29. 07:08
Igencsak homályos szakmai jövő FOTÓ: NÉPSZAVA
A köznevelésről és a szakképzésről szóló törvényről folyt a vita tegnap a parlamentben, az oktatási kormányzat szerint az új rendszer sokkal több lehetőséget biztosít a diákoknak. A Népszava által megkérdezett oktatási szakértő szerint viszont nem sok jó olvasható ki a kormány elképzeléseiből.

A szakképzés és a gazdasági érdekek összehangolása egyenesen közérdek a köznevelésért felelős államtitkár szerint. Czunyiné Bertalan Judit a parlamentben tegnap elmondta, mi vár a jövőben azokra a fiatalokra, akik valamilyen szakmát tanulnának. Bár a kormányzati kommunikációban a terveket már megvalósításuk előtt sikerként könyvelik el, az elképzelések gyakorlati megvalósulásának lehetőségeiről továbbra sem hallani sokat, a közoktatás jövőjét a leginkább érintett pedagógusok és diákok szerint továbbra is homály fedi. Czunyiné elmondta: az egyik legfontosabb változás, hogy 2016 szeptemberére a mostani szakközépiskolák szakgimnáziumokká, alakulnak, és érettségi mellett OKJ-s végzettséget is adnak. A jövőben a jelenlegi szakiskolák lesznek a szakközépiskolák, amelyek 3+2 évfolyammal működnek majd. Az államtitkár hangsúlyozta: az átnevezések mögött friss tartalom is megbúvik, az új rendszer pedig nagyobb átjárhatóságot teremt majd az intézmények között.

- És mégis hogyan? - tette fel a kérdést Mendrey László. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke szerint a köznevelési és szakképzési törvényt jelenlegi formájában nem lenne szabad elfogadni. Mendrey továbbra is sérelmezi, hogy a kormány nem folytat valódi egyeztetéseket, hiába nyilatkozzák, hogy "ahogy eddig is", nyitottak a tárgyalásokra. - Ahogy eddig is, úgy inkább ne tegyék, mert az a jelenlegi helyzethez, utcai megmozdulásokhoz, oktatási káoszhoz vezet. Egyeztetésnek álcázott figyelemelterelések helyett valódi párbeszédre lenne szükség, ennek azonban továbbra is híján vagyunk - mondta a PDSZ elnöke, aki szerint érthetetlen, hogy a minisztérium miért nem áll szóba azokkal, akik ellentétes véleményen vannak.

Az egyház szegregálva integrálna
Életszerű és megnyugtató döntést hozott a nyíregyházi Huszár-telepi általános iskola ügyében a Kúria a Hajdúdorogi Metropólia érseke és Nyíregyháza polgármestere szerint. Kocsis Fülöp érsek ugyanakkor elismerte: a Kúria három bírája a korábbi ítéleteket és az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány pereinek sorát megakasztva "merész" ítéletet hozott. Kovács Ferenc, Nyíregyháza fideszes polgármestere ugyancsak örömét fejezte ki amiatt, hogy tovább működhet a szegregáló iskola. Mint mondta, az egyházi gettóiskola az elmúlt években komoly eredményeket ért el, ehhez járultak hozzá az önkormányzat által a Huszár-telepen elindított komplex munkahelyi, lakhatási és oktatási programok. Kovács Fülöp leszögezte: az egyház továbbra is elkötelezett az integrációs oktatás és a társadalmi folyamatok ilyen irányú kezelése mellett,s szerinte az integráció iskolapéldája az, amit a Huszár-telepen megvalósítanak. Szőke Judit, a Polgár Alapítvány igazgatója a Népszavának elmondta: elég lenne megnézni, hogy egy ilyen iskolából mennyi roma gyermek képes továbbtanulni, később integrálódni. Hazai és nemzetközi tanulmányok százai bizonyították: integrált oktatás - és az ahhoz szükséges anyagi és szakmai feltételek - nélkül alig van kiút a gettóból.

Az átalakításokról szóló parlamenti vitában Kunhalmi Ágnes, az MSZP vezérszónoka hangsúlyozta: nem szeretnék, ha a szakiskolás gyermekek végtelenségig ki lennének szolgáltatva a piacgazdaságnak. A politikus kifogásolta, hogy a kormányzat drasztikusan csökkentette a közismereti órák számát a szakképzésben. Vinnai Győző, a Fidesz vezérszónoka ugyanakkor kijelentette: az átalakítások nem a közismereti tárgyak rovására történnek majd. Mendrey szerint ez egyszerűen hazugság hiszen a kerettantervek egyértelműek: a szakiskolások heti egy közismereti tárggyal számolhatnak. - Így nincs reális lehetősége annak, hogy ezek a gyerekek majd érettségizni tudnak, hiszen az első három évben nem tanulnak tulajdonképpen semmit - erről már Szüdi János beszélt a Népszavának. Az oktatási szakértő úgy véli, hogy az új rendszer egyáltalán nem teszi majd jobbá a szakképzést, az iskolák közötti jobb átjárhatóság ígérete pedig szerinte egyenesen hazugság, szerinte az iskolák átalakítása és átnevezése is csak még nagyobb zavart okoz.

Hoffmann Rózsa ex-oktatási államtitkár tegnapi felszólalásában jelezte: az átnevezésekkel nincs semmi baj. A politikus szerint ugyanakkor kérdéses, hogy a szakközépiskolák a 3+2 éves struktúrában hogyan lesznek képesek az idegennyelv oktatásra, s a "szakképzési centrumoknál" - vagyis azoknál a nagyobb szakképzési intézményeknél, melyek tagintézményeiként működik majd a többi iskola - szintén számos kérdés vetődik fel. - A szakképzési centrumok ötletét nem is értem. Az viszont világos, hogy ha a felsőoktatásba történő bekerülést is nyelvvizsgához kötik, a fiatalok oda csak a gimnáziumokból kerülhetnek majd be - mondta Szüdi János, hangsúlyozva: jobb helyeken a diákok a szakképzést is a felsőoktatásban fejezik be.

Dokumentumokra várnak a hallgatók
Közérdekű adatigényléssel fordulnak az Emberi Erőforrások Minisztériumához azok a hallgatók és oktatóik, akik a múlt heti demonstrációkat szervezték a felsőoktatás átalakításával kapcsolatban. Múlt szerdai tüntetésük végén hétfő éjfélig adtak ultimátumot az Emminek azért, hogy hozza nyilvánosságra az új stratégiák hatástanulmányait, ám miután azokat nem kapták meg, jogi lehetőségekhez nyúltak. A minisztériumnak 15 napja van arra, hogy közzé tegye a dokumentumokat. A „Ne szűnjön meg az ELTE TáTK - Veszélyben vannak az egyetemeink” nevű Facebook-oldalon azt írták, továbbra is akciókat is terveznek, tiltakozásaikat pedig addig folytatják, amíg nem teljesülnek a követeléseiket. Lapunknak az egyik szervező hangsúlyozta: valóban folytatják, de egyelőre úgy tervezik, hogy a 15 napot kivárják, hiszen „amit ígértek, ahhoz tartják magunkat”.Ennek jegyében vesznek részt a szerdai Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán rendezett fórumon, ahol az egyetemi autonómia és a konzisztórium lesz a téma. A hallgatók nem mint vitapartnerek, hanem csupán mint megfigyelők lesznek jelen az eseményen, ugyanis a felszólalók listája kissé egyoldalúra sikeredett: Palkovics László államtitkár, Bódis József, a Magyar Rektori Kamara elnöke és Gulyás Tibor, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke fog – remélhetőleg valódi - vitába bocsátkozni.
R. I.